Írástudó Íróiskola Hetek – A kurzus az oktató nézőpontjából

Írástudó Íróiskola Hetek – A kurzus az oktató nézőpontjából

Az Aranymosás oldalán Írástudó Íróiskola Heteket tartunk. Minden héten az egyik kurzusé a főszerep: a 100 szavas játék témája illeszkedik a kurzus tematikájához, a nyertes művét az oktató szerkeszti meg, bemutatjuk az egyes kurzusokat, és az oktatót szabadon lehet kérdezni a tematikáról, arról, hogyan segíthet ez a kurzus a jobb íróvá válásban, illetve hogy néz ki maga az oktatás.

Ezen a héten a főszerep a Szövegboncnok kurzusé. Tegnap bemutattuk általánosan a tematikát, és lehetett kérdezni ennek kapcsán – vagy csak úgy – az oktatótól, Kozma Rékától. Ma egy válaszcikkben megmutatjuk, milyen a kurzus belülről, mit kell még tudni a Szövegboncnok kurzusról.

*

Kozma Réka cikke

Elsőként szerintem érdemes először azt körüljárni, hogy mit is takar maga a Szövegboncnok elnevezés. A Párbeszéd, Leírás és Dramaturgiai kurzusok esetében nyilvánvaló, hogy ezek milyen készségekre fókuszálnak, milyen témákkal foglalkoznak, de a Szövegboncnok tanfolyamnál ez talán kevésbé egyértelmű. A tematika alapján kiderül, hogy az egyes heteken mivel foglalkozunk, de emellett kitérnék arra is, hogy gyakorlati szempontból mi a kurzus haszna, elsősorban kinek ajánljuk.

A Szövegboncnok képzés kimondottan azoknak a kezdőknek segíthet, akik még a pályájuk elején járnak (nem olyan régóta írnak, vagy nagyobb kihagyásokkal), és szeretnének visszajelzést kapni arról, hogy hol is tartanak.

A kezdő írók sok esetben maguk sincsenek teljesen tisztában az erősségeikkel és a gyengeségeikkel, és ez a tanfolyam abban nyújt iránymutatást, hogy felmérjék azokat a problémásabb készségeket, amikben még fejlődhetnének, és ennek megfelelően mehetnek tovább a célzottabb kurzusokra.

Mivel a kurzus során behatóan foglalkozunk egy-egy saját írással, ezért hasznos lehet olyan szerzőknek, akik kiestek az Aranymosás pályázaton (legfőképpen az előszűrésen, de azoknak is, akik a további lektori körökben nem dramaturgia vagy karakterábrázolás miatt estek ki – azoknak érdemesebb a többi kurzus közül választani).

Vagy már több pályázatra és a kiadónak küldtek kéziratokat, de eddig még nem kaptak esélyt a publikálásra, és szeretnék megtudni, hogy milyen téren van szüksége a szövegeiknek a csiszolásra.

Kérdésként felmerült az is, hogy mit is takar az online oktatás. A kurzus két csatornán zajlik: egyrészt levelezőlistán keresztül történik a feladatok és az oktatói visszajelzések küldése, másrészt pedig a Facebookon tartjuk a kapcsolatot, és itt van lehetőség a feladatok és a feltöltött írástechnikai anyagok megbeszélésére.

Az oktatás azért zajlik online, mert így a vidéki és a külföldi jelentkezőknek is van lehetőségük részt venni a tanfolyamon. A másik előnye, hogy így mindenki maga osztja be, hogyan halad az anyagokkal, mikor van ideje elvégezni a feladatokat.

Emellett a kurzusok elején és végén is szoktunk szervezni találkozót, amin személyesen is lehet kérdezni, és meg lehet osztani az írói lét örömeit és hányattatásait. 🙂

Az online oktatásnak az is az előnye, hogy így több lehetőség nyílik a csoportmunkára, mint mondjuk egy előadás keretében. Így minden résztvevőnek van lehetősége kérdezni akár a cikkekről, akár az oktatói visszajelzésekről, és mindenki kezdeményezhet beszélgetést arról a témáról, ami őt érdekli.

Vannak olyan feladatok, ahol nemcsak tőlem, az oktatótól kapnak visszajelzést az írók, hanem egymástól is, ami azért hasznos, mert sok jelentkezőnek ez az első olyan alkalom, amikor több embernek is megmutatja az írását. Ez elsőre ijesztő lehet, de ha valaki nem csak az íróasztalfióknak ír, amint nyilvánosan elérhetővé válnak a művei – akár egy nyilvános pályázaton vesz részt, akár saját maga rakja fel őket az internetre, akár a könyvesboltok kezdik el árulni a regényét –, előbb vagy utóbb szembesül az olvasói véleményekkel. Ezt sokkal könnyebb megtapasztalni egy kisebb, zárt csoportban, ahol mindenkit a konstruktív kritika és a pozitív megerősítés vezérel.

Felmerült, hogy mit takarnak a témakörök nevei, és a különböző feladatok.

A formai és tartalmi követelményekre nem térek most ki, hisz ezek benne vannak a tananyagban, de a két rész a kéziratok helyes formázásával (betűtípus, fejezetek, dialógusok stb.) foglalkozik, illetve azzal, hogy tartalom szempontjából mik azok a szempontok, amik alapján a lektorok értékelnek.

A stilisztikai csiszolás egy saját szöveg szerkesztését és javítását jelenti, aminek során kiderülnek a visszatérő stilisztikai hibák, emellett a résztvevők tanácsokat kapnak arra nézve, hogy a történetük elején hogyan tudják a nyitójelenetet, a karakterábrázolást, a leírásokat, az információadagolást még hatásosabbá tenni.

A további feladatok az írás egy részterületéhez kapcsolódnak, úgy mint: mitől lesz érzékletes egy leírás, mi a különböző nézőpontoknak az előnye és hátránya, mik azok a horgok, és segítségükkel hogyan lehet behúzni a történetbe az olvasót stb.

A tematikának a „pszichológiai” része annyit takar, hogy arra nézve is adunk tanácsokat, hogyan lehet az írás folyamata még hatékonyabb és élvezetesebb, például hogyan lehet leküzdeni az írói válságot, hogyan kezeljük a negatív visszajelzéseket.

A kurzus végi feladat egy novellának a megírása, amihez megadunk egy témát, de az kifejezetten tág, és mindenki szabadon értelmezheti. Ezeket mindenkinek külön értékelem, és ennek keretében a szerzők további útmutatást kapnak, hogy miben fejlődtek a tanfolyam során, és mi az, amin esetleg még érdemes dolgozniuk.

Többen érdeklődtek azzal kapcsolatban is, hogy mi a különbség a Szövegboncnok és az Ifjúsági kurzus között. Az előbbi 8 hetes, az Ifjúsági pedig 4, ennek megfelelően a Szövegboncnok kurzuson több témát érintünk, és ezeket is mélyebben tárgyaljuk.

Az Ifjúsági kurzust elsősorban a 15–19 éveseknek ajánljuk, és itt inkább arra helyezzük a hangsúlyt, hogy egyrészt lefektessük az alapokat ahhoz, hogyan is kell egy párbeszédet, leírást, jelenetet jól megírni, másrészt pedig a könyvkiadásról adunk egy általános képet. Itt kevésbé a szövegek fejlesztésén van a hangsúly, inkább azon, hogy a fiatal szerzőknek iránymutatást adjunk, és megszerettessük velük a rendszeres írást.

A Szövegboncnok kurzus felnőtteknek szól, akiket komolyabban érdekel az írás, és szakmai fejlődést várnak. Itt több az írástechnikai anyag, és ezek némileg nehezebbek is. Több írásbeli feladatot kapnak a résztvevők, és ezek célzottabban irányulnak arra, hogy a stílust, a nézőponthasználatot, leírásokat stb. fejlesszék.

A Szövegboncnok kurzusra is vettünk már fel 19 éves jelentkezőt, tehát a felvételinél nem elsősorban az életkor számít, hanem a beküldött szöveg.

A kérdések között szerepelt az is, hogy  mekkora eséllyel lehet bekerülni a kurzusokra. Ez nyilván változó, attól függ, hogy az adott időszakban éppen hányan jelentkeznek. Ha sokan, és sok köztük az erős beküldött szöveg, akkor a közepesen jó írások is kieshetnek. Kevesebb jelentkező esetén viszont bekerülhetnek.

Azt tanácsolom, hogy senkit se keserítsen el az, ha egyszer jelentkezett, és nem került be, mert ez sosem az ő általános képességeinek szól, hanem mindig annak az aktuális írásnak, amit beküldött. Tehát ha valakinek elsőre nem sikerült, a következő kurzusig írjon, gyakoroljon, esetleg bétáztasson másokkal, és legközelebb küldjön be egy másik írást.

(A jelentkezésnél is érdemes olyan szöveget elküldeni, ami egyrészt friss, másrészt előtte gondosan át lett nézve és ki lett javítva.)

Remélem, sikerült a legfontosabb kérdésekre válaszolnom, és ha felkeltette az érdeklődésed akár az  Ifjúsági (legközelebbi tanfolyam júliusban indul), akár a Szövegboncnok kurzus (legközelebb szeptemberben indul) további tájékoztatást találsz az Íróiskola fülön.

Ha az írás neked nemcsak hobbi, hanem szenvedély, ha nemcsak jó, hanem sikeres szerző is szeretnél lenni, ha egy kreatív írás tanfolyamtól nemcsak elméletet, hanem személyre szabott, gyakorlati tanácsokat is vársz, akkor szeretettel várlak a Szövegboncnok kurzuson. 🙂

*

VN:F [1.9.21_1169]
Rating: 10.0/10 (5 votes cast)

Leave a Comment