Interjú: Istók Anna

Interjú: Istók Anna

Hamarosan megjelenik Istók Anna új regénye, a Semmiért egészen, ami egy egyetemi szerelemből születő házasság története. Az erős hangon megírt, őszinte és titkokkal, elhallgatásokkal teli történet egyedi, mégis ismerős lehet az olvasónak, mert olyan élethelyzeteket mutat be, amik könnyen közel kerülnek hozzánk.

A szerzőt Róbert Katalin szerkesztő kérdezte

 

Új regényed egy egyetemi szerelemből született házasság története – csakhogy messze nem ennyire egyszerű történet ez. Mesélj kicsit Flóráról, Nándiról és arról, hogyan keverednek ők egymás mellé.

Nándi egy végtelenül önző, narcisztikus személyiség, aki csak magára gondol, kapcsolataiban gátlástalan, amíg végül eléri őt is a szerelem, de sajnos alapvető természetén ez sem tud formálni. Menthetetlen.

Flóra egy végtelenül önző személyiség, kapcsolataiban mindig saját boldogságára gondol elsősorban, legyen szó szerelemről, gyerekről, családi kapcsolatokról. Sok nehéz döntés, probléma terheli a múltját, fejlődőképes. Talán még menthető.

Kettejük találkozása sorsszerű, kezdetektől tele van problémával, titkokkal, és hogy közhelyes legyek: a végzet utoléri őket 😉

A mellékszereplők mindegyike végtelenül önző személyiség, nem csak egyszerűen el vannak telve maguktól, de mással sem foglalkoznak, mint a saját rögeszméjükkel: legyen az a fiatalság megőrzése, egy hobbinak álcázott pótcselekvés, saját tévedhetetlenségük, nagyságuk, saját hibáik, esetleg a bosszú.

Az előző történetedet E/1-es narrációval mesélted el, most viszont, habár használsz E/1-et, megjelenik az E/3 is, ráadásul több nézőpontból. Számodra más az egyik vagy a másik narrációs móddal dolgozni?

Nagyon más volt, távolabb vitt a szereplőktől az E/3, azt viszont nagyon élveztem, hogy egyszerre három szereplő szemüvegén keresztül láthatom és láttathatom a dolgokat. Igyekeztem tárgyilagos maradni az E/3 nézőpontokban, nem ítéletet mondani egyik-másik szereplő felett, hanem figyelni arra, hogy ugyanolyan megítélés alá essenek mindkettejük tettei. Hiszen mindketten hibásak abban, ami történt.

Ha valaki beleolvasott a Semmiért egészenbe, észrevehette az izgalmas, jelenidejű elbeszélési módot. Mennyire volt nehéz ezzel dolgozni? A regény rögtön az idővel kapcsolatos gondolatokkal indul – ezt az időtlenséget is akartad érzékeltetni ezzel a technikával?

Az eredeti kéziratban még a flashbackek is jelenidejűek voltak, egyszerűen azért, mert hogy magamat idézzem: „Nincs jelentősége, mikor történnek a dolgok. Mert egyszer úgyis megtörténnek.”

Tudatos koncepció volt, hogy minden jelenben legyen, ami némiképp változott a szerkesztés során, és csak az E/1 narrációnál maradt meg a kizárólagos jelenidő. Ennek oka, anélkül, hogy lelőném a poént, az E/1 elbeszélő kilétéből fakad, ha az olvasó rájön, ki rejtőzik a nézőpont mögött, megérti a jelenidőt is.

Az E/3 részek is alapvetően jelenidejűek, én egyébként nagyon szeretem, jobban, mint a múlt időt, valószínűleg azért, mert ki lehet vele tágítani a pillanatot, alkalmasabb arra, hogy elmélyítsük az érzelmeket.

Te nagyon tömören és pontosan fogalmazol, talán azért is, mert verseket is írsz, és a jó líráshoz ez elengedhetetlen. Mennyire csiszolgatod hosszan a mondataidat? Mennyire tudsz gyorsan írni?

Mostanában egyre jobban kedvelem a tömör, szikár megfogalmazásokat. Novellákban például. De azért hajlamos vagyok a melodrámára még mindig, általában amit elsőre leírok, odaadom a barátnőmnek, aki kíméletlenül kiírtja belőle a felesleget. Aztán utólag megpróbálok valamit visszacsempészni belőlük. Szóval elég sokáig szoktam javítgatni, pofozgatni az írásaimat.

Ebben a regényben sok-sok eltemetett titok van, amiket persze nem lehet örökké rejtegetni. Szerinted érdemes titkot őrizni, vagy egyszer úgyis minden titok napvilágra kerül?

Ha nem lenne érdemes titkot őrizni, akkor nem létezne titok sem. Inkább az a kérdés, mikor érdemes, kell, kell-e egyáltalán megosztani. Nyilván vannak boldog, megkönnyebbülést hozó kiderülések, amikor úgy érezzük, letettünk egy terhet azzal, hogy elmondtuk. És vannak olyanok is, melyeket nem jó megosztani, soha senkivel, mert többet árt, mint használ. Ha ezek kiderülnek, akkor az nem hoz megkönnyebbülést, hanem sokszor további problémákat gerjeszt.

Semmiért egészen – a regény címe Szabó Lőrinc versét idézi meg. Ősz elején a Facebook oldaladon két versről kellett szavazni, és közülük a Semmiért egészen került ki győztesen. Mennyire született nehezen ez a cím? Mit jelent neked?

Mindig gondban vagyok a címválasztással, ez is nagyon nehezen született meg. A kedvenc címötletem sajnos elvérzett a kiadónál (Newton harmadik törvénye), nem is értem, miért :).

Aztán jött az ötlet, hogy utaljunk a címmel egy olyan másik irodalmi műre, ami ugyanazt a jelenséget boncolgatja, mint én. Talán nagyzolásnak tűnik, de inkább szeretném azt gondolni, hogy a versre történő utalás egy plusz jelentést ad a regényhez. A másik cím és vers egyébként Adytól lett volna A magunk szerelme. Végül Szabó Lőrinc verse nyert, jobban kifejezi a vers a szereplőim személyiségét.

Egy interjúban azt mondtad, az Éhes felhő a napot szerkesztése után már tudatosabban próbálsz írni, tervezel és ismerkedsz a karakterekkel – sikerül ezt megtartani? Sok szerzőnek éppen az ad lendületet, ha minden tervezés nélkül belevághatnak a regénybe, és utólag „igazítják formára”, amit írtak. Te milyen típus vagy?

Egyre inkább a tervezgetős fajta. Van, hogy napokig csak ülök az üres képernyő felett, és ismerkedem a szereplőimmel és nem írok egy árva sort sem. A flowt megtartom a verseknek és novelláknak.

Dolgozol már új regényen, vagy még ennek a megjelenésére fókuszálsz?

Igen, elővettem egy régi ötletemet és megpróbálom jól megírni, de kell hozzá még idő. Témáját tekintve egy metoo regény lesz, és ha lehet, itt még fontosabb szerepe lesz a titkoknak. A tagadásnak. Önmagunk megtévesztésének és hibáztatásának.

 

Semmiért egészen

Tudsz szívből szeretni?
Nándi és Flóra az egyetemen találkozik, ahol az ügyeletes szépfiú elcsavarja a gépészkarra járó, komoly lány fejét. Senki sem jósol nekik nagy jövőt, de ők egymásba szeretnek és összeházasodnak.
A felszínen minden ideális. De vajon milyen sérelmek, hazugságok rejlenek a látszólag tökéletes kapcsolat mélyén? Mi lesz, ha egy nap az egyensúly felborul?
Valaki hibázik. Valaki titkot rejteget. Valakit megcsalnak.
Valaki pedig nekiáll, hogy igazságot szolgáltasson.
Vajon ki lehet a titokzatos szerető, aki eléri, hogy Nándi szép lassan feladjon mindent: családot, lakást, munkát, karriert?
Vajon meddig éri meg bosszút állni, és mikortól kell megbocsátani?
Mindenki hibázik. Te is.
Nézz csak tükörbe, azt hiszed, tökéletes vagy?
Istók Anna erős hangú, átütő erejű író, aki a nehéz élethelyzeteket érthetően és izgalmas olvasmányként tálalja. A lebilincselő regény egy házasság széthullásának története, melyben meglepő módon elevenedik meg a görög mondavilág egy alakja. A regényt felnőtt női olvasóknak ajánljuk.
Éld át a történettel a megtisztulást!

 

Istók Anna

Könyvtáros, a Gödöllői Városi Könyvtár munkatársa. A helyi irodalmi kör, az Irka alapítója és vezetője. Munkaidőben ír, olvas, szerkeszt, kölcsönöz, oktat. Szabadidejében mindezt egy sör mellett teszi. Verseit, novelláit közölte már a Műút portál és folyóirat, az Irodalmi Jelen, a KULTer és az Aranymosás Irodalmi Magazin.

Első, Éhes felhő a napot című regénye a Könyvmolyképző Kiadónál jelent meg 2017-ben.

Facebook: https://www.facebook.com/istokanna/

VN:F [1.9.21_1169]
Rating: 9.0/10 (1 vote cast)

Leave a Comment