Interjú: Baley Endre

Interjú: Baley Endre

Baley Endre hamarosan megjelenő mesekönyvében Mici és Csenger kívánságát meghallja két varázslatos porcica, és együtt felkerekednek, hogy megtalálják az időt, amit a felnőttek elvesztettek. A csapat egy különleges kalózhajóra száll, és megkezdődik a kalandokkal teli utazás. Gazdag fantáziával megírt, vidám történet született, melyet nagy örömmel forgathat felnőtt és gyerek.

A szerzővel Róbert Katalin szerkesztő beszélgetett

Hamarosan megjelenik a Kalózkalandok a KAKIn című mesekönyved – milyen hajó a KAKI és kik kalandoznak rajta? Mesélj kicsit a kötetről, kérlek!

A mesebeli hajó, amin a történet hősei utaznak, nem más, mint a történet születésének idején még csupán hétéves fiam kalózhajója, amit az ágya alatt tárolt. A legénység pedig természetesen a hajó legénysége, akiknek kinézetük alapján adtam nevet. A sztori amúgy egy meglehetősen életszerű jelenetből született, mégpedig egy iskolai szülői fogadóóra idején. Amíg feleségem Kamilla lányom valamelyik tanárának fogadóórájára állt sorba, fiammal, Csengerrel, lementünk az alagsorba, ahol egy rejtett sötét zugban megláttam egy vödröt és egy felmosómopot. Abban a pillanatban megszületett az ötlet egy felmosószörnyről és az előle menekülő porcicákról. Minden hajnalban írtam egy részt, amit este elmeséltem a gyermekeimnek, de a mese hangsúlya nagyon hamar az időre terelődött, hiszen abból „soha sincs elegendő”; vissza kell hát szerezni! Erre szövetkeznek a gyerekek és a két porcica, valamint a Huncutka Királylány legénysége.

Nem ez az első megjelenő köteted. Hogyan lettél író, költő, milyen műveid jelentek meg?

Valóban nem ez az első kötetem. Sok irodalmi lapban, ilyen-olyan újságban, antológiákban jelentek meg írásaim, de több versem megtalálható tankönyvben vagy tankönyvhöz kapcsolódó feladatlapokon is.

Azt hiszem, már gyerekkoromban keresni kezdtem azt a kifejezési formát, amiben leginkább meg tudom mutatni, miként látom a világot. A zenével, rajzolással zsákutcába jutottam, az írás pedig csak középiskolában kezdett el felszínre törni. Amikor pár évvel később egy költő barátom által Utassy József megüzente, hogy valóban írnom kell, annyira berezeltem, hogy húsz éven át nem írtam semmit. Húsz év elteltével viszont olyan erővel feszített az írás, hogy azt leginkább egy kitörni készülő vulkánhoz tudom hasonlítani. Tizenkét év alatt kilenc kötet jelent meg, de további nyolc kézirat áll készen a publikációra.

Ebben a történetben a karakterek egy különleges küldetésre indulnak: meg kell találniuk az elveszett időt. Eközben pedig beszélő sziklákkal, felmosószörnnyel és életre kelt porcicákkal is találkoznak. Szerinted mi kell ahhoz, hogy egy történetet a gyerekek élvezzenek, és felejthetetlen legyen számukra?

Ez egy nagyon nehéz kérdés. Megválaszolni leginkább oldalakon keresztül (se) lehetne, de megpróbálom összefoglalni. Mindenekelőtt kell, hogy hagyjuk a gyerekeket gyereknek lenni. A képzeletet ne vágja agyon a virtuális megjelenítés. Olyan mennyiségű impulzus éri a mai gyermekeket, ami számomra gyakran már az ijesztő kategóriát jelenti. Okostelefonok, ezer csatorna a televíziókon, számítógép, Internet stb… Ezek természetesen rendkívül fontos és jó dolgok (lehetnek), de semmi esetre sem helyettesítheti azt, amit a családi kötelék jelenthet. Az esténkénti mesélés pótolhatatlan, és rendkívül fontosnak tartom azt is, hogy azokat az emlékeket, amiket őrzünk magunkban nagyszülőkről, dédszülőkről vagy akár saját gyermekkorunkról, valamilyen formában láthatóvá tegyük gyermekeink számára is. Erre kiválóan alkalmasak a mesék, amiket mi hallgattunk, és az sem árt, ha mielőtt elmeséljük, elmeséljük azt is, hogyan hallgattuk mi akkoriban.

A mesében szereplő gyerekek egy igazi kalózhajón találják magukat, és megismerkednek a legénység tagjaival, akik mind emlékezetes figurák. Te mi lennél legszívesebben egy kalózhajón?

Azt hiszem, mindenképpen az lennék, aki megírja a történetet. Voltak a történelemben ilyen dalnokok, hát én miért ne lehetnék az?! Persze mindenképpen ragaszkodnék a valósághoz, csupán néhány dolgot tennék hozzá vagy tagadnék le abból, ami, ahogy ott, a hajón történt. 😉

A kalózokon kívül más népszerű mesefigurák is megjelennek a Kalózkalandok a KAKIn-ban, például sellők és sárkányok. De nálad még ezek az ismerős figurák is egy új arcukat mutatják. Fontosnak tartod, hogy egy mai mese újragondolja ezeket a klasszikus mesealakokat?

Javíthatatlanul szentimentális lény vagyok, ennek ellenére szeretem a váratlan fordulatokat, de igyekszem viszonylag erőszakmentessé tenni a történeteimet. Teszem ezt azért is, mert nagyon érdekel a másik oldal, hogy az, aki gonosz, miként lett gonosz. Hiszek abban, hogy minden gyermek csakis jó lehet, és egy „rossz” felnőtt mögött is igyekszem azt keresni, vajon milyen lehetett kisgyerekként.

Az izgalmas történet mellett a könyv tartalmaz szórakoztató verseket is. Íróként számodra melyik nagyobb kihívás, a próza vagy a vers?

A hosszú próza mindenképpen nagy kihívás. Rettenetesen nehéz benne maradni egy történetben napokon, heteken, hónapokon keresztül úgy, hogy közben a materiális világban is helytálljon az ember. Sok félbehagyott kéziratom várja, hogy újra találkozzunk. Néha bele is olvasok mindegyikbe, de addig, amíg újra be nem szippant valamelyik, a legnagyobb butaság lenne folytatni.

A mese egy nagyon kedves és tanulságos jelenettel ér véget. Te mit szerettél volna átadni a gyerekeknek a történettel?

Nagyon fontos szerintem az, hogy életünk végéig próbáljunk meg legalább annyit megőrizni gyermekkorunkból, ami ahhoz szükséges, hogy megértsük a gyerekek nyelvét. nagyon sokszor érezzük azt, hogy nincs idő erre vagy arra, holott ez nem feltétlenül igaz. Az idő állandó, csupán a mi generációnk lohol eszeveszett módon, hogy jobb, szebb, kényelmesebb, stb legyen az élet, miközben a legfontosabb dolgokról lemaradunk. Még mielőtt végleg azt hisszük, hogy elfogyott az idő vagy – mint a mesében – valaki ellopta, ébredjünk rá, mi magunk szabjuk meg, mire, mennyi időt szánunk. És kellő odafigyeléssel biztosan jut majd mindenre.

Lesznek még kalandok a KAKIn? Mire számíthatnak tőled az olvasók?

Ez megint egy jó kérdés. Azt hiszem, ez a csapat mindenképpen alkalmas arra, hogy ha egy újabb feladatot kell megoldani, rögtön a rendelkezésemre álljon.

Kalózkalandok a KAKIn

Vitorlát fel, indulás,
vár bennünket sok-sok kaland
és ezer varázs!

Mici és Csenger azt kívánja, bár több ideje lenne rájuk az elfoglalt anyukájuknak. A kérésüket meghallja a két varázslatos porcica, Cila és Cecil. Elhatározzák, hogy segítenek a gyerekeknek megtalálni az időt, amit a felnőttek elvesztettek.
Együtt felkerekednek, hogy a Szélehosszaegy-tenger eldugott szigetén megtalálják a morcos sárkányt, aki az időt rejtegetheti. Ebben egy valódi kalózcsapat lesz segítségükre, élükön Horgos Jorgosszal, a dörzsölt tengeri medvével.
Útjukon sok kalandban és kihívásban lesz részük, és különleges helyeken járnak. Vajon megtalálják a gyerekek az elveszett időt?

Baley Endre számos vidám vers és történet alkotója. Most a színdarabként is játszott történetét ajánljuk szeretettel. Gazdag fantáziával megírt, vidám történet született, melyet nagy örömmel forgathat felnőtt és gyerek.
Kiváló olvasmány esti mesének, de akár önálló olvasásra is.
Szállj tengerre egy csapat igazi kalózzal,és induljon a kaland!

Baley Endre

Szigetváron születtem 1962-ben.
Gyerekkorom óta szerettem volna író lenni.
Gyerekkoromtól egészen negyvennégy éves koromig megtettem mindent, hogy ne legyek az.
Gyerekkorom óta gyermek maradtam. Azt hiszem, ezért vagyok képes írni gyermekeknek.

Korábban megjelent köteteim:

Naff, az álommanó meséi – mesekönyv + hangoskönyv (4SKiadó- 2007 – Beke Veronika illusztrációival)
Nyarak, melyek hol így, hol úgy végződnek – regény (Napkút Kiadó – 2012)
Sirály a tengerparton – gyermekversek (Napkút Kiadó – 2013 – Vidákovich Sámuel illusztrációival)
Birzes-borzas daloló – verses alliterációk az abc összes betűjére (Napkút Kiadó – 2014 – a Hunyadi János Általános Iskola végzős művészeti osztályának illusztrációival)
Nyámnyila Nyúl és a Bűvös Bubák – mese (Napkút Kiadó – 2014 – Faltisz Alexandra illusztrációival)
Létszonettkoszorú – vers, Szarka Hajnalka illusztrálásával (Napkút Kiadó – 2016)
Föld- lengés – gyermekversek (Napkút Kiadó – 2016 – Vincze Judit illusztrációival)
Gyermeknapi verslánc – kifestőfüzet (a Lidl jótékonysági akciója – 2017)
Bökkenések és hökkenések – novellák, egypercesek és egy kamaradarab (Napkút Kiadó 2019)

VN:F [1.9.21_1169]
Rating: 0.0/10 (0 votes cast)

Leave a Comment