Eredményhirdetés

Múlt héten 100 szavas játékot játszottunk, és egy olyan zsánert jártunk körül, ami ritkábban kerül elő a játékainkban: a történelmi művekét. Igazi kihívás erős, hiteles történelmi regényt vagy novellát írni, mert egyfelől figyelnünk kell arra, hogy a kort megjelenítsük a szereplők gondolkodásmódjában és a szóhasználatban is – a modern szavakat kerülni kell, de még a kor fejlettségi szintjéhez nem passzoló hasonlatokkal, fordulatokat is.

Ugyanakkor egy történelmi regény nem egy történeti értekezés, ezért nem lehet mindenben a kor erkölcseit, normáit megjeleníteni, mert ez sokszor zavaró lehet az olvasónak. Egy jó történelmi regényhez meg kell találni azt a keskeny határt a hitelesség és a mai kor elvárásainak megfelelő ábrázolás között, ahol a szereplők hitelesek, szerethetők és elfogadhatók, a konfliktusok reálisak és erősek lehetnek.

Ahogy egy sci-fi vagy fantasy esetében, úgy a történelmi regénynél is ügyesen kell bánni az információk adagolásával. A korba magát mélyen beleásó szerző nyilván kisebb utalásokból is ért, de az olvasó számára is tisztázni kell a fontos háttérinfókat. Ugyanakkor zavaró a kibeszélés, direkt információátadás, ha a szereplők azért tárgyalnak meg valamit, hogy az olvasó is képbe kerüljön, hol járunk térben és időben.

 

Sok nagyon izgalmas megoldást kaptunk ennél a feladatnál. Külön tetszett K. D. cselédlánya; Ács Imola petrezselymet áruló karaktere; Mulyad Szilvia eltévedt kacsója; az, ahogy Sylvia Anthony csak a közös tudásra építve jelenítette meg a Titanicot; Robertson Ay szobordöntős jelenete; Kate érzéki pillanata és hasonlatai

A nyertes ezúttal Richárd jelenete lett:
Az úr gyomra megtelt, így a hányószoba felé indult díványáról, harmadjára a délután. Amantius lekuporodott a kert szélén, leszegte fejét, de az urat követte tekintetével. Pár napja kiszökött éjjel, és kitett egy átoktáblát a nevével a temetőbe.
— Ne nézz így rá — suttogta Quintus mellőle. — Bűnhődni fog torkosságáért nélküled is. A Názáreti Úr igazságosabb a császárnál.
— Szektás — morogta Amantius. Térdére ütött dühében, harmadjára a délután. Az úr megint egészségesen tért vissza a frissítő hánytatásból. Leheveredett és folytathatta az evést, Amantius fölkelt és folytathatta a vizezett bor töltögetését. De az átoktábla kihelyeztetett. Már csak idő kérdése volt.

Richárd, gratulálunk! Kérlek, küldd el a héten egy novellád vagy (kis)regényed első 10 ezer leütését a
[email protected]
címre, és a hamarosan felkerül a szerkesztés.

Köszönjük nektek, hogy velünk játszottatok most is, nagyon izgalmas jeleneteket hoztatok 🙂

VN:F [1.9.21_1169]
Rating: 8.2/10 (5 votes cast)
8 hozzászólás Szólj hozzá
  1. Gratulálok a győztesnek.
    Örülök, hogy az én írásom is tetszett, és köszönet az Aranymosásnak az izgalmas feladatokért. Várva várom a következőt.
    Addig is mindenkinek a legjobbakat!

  2. Uu, köszönöm. Sose hittem volna, hogy lesz majd valami hasznom azokból a hosszú latinórákból gimiben. Átnézek valami írást aztán küldöm is.
    Gratulálok mindenkinek! Jó volt olvasgatni a különböző megközelítéseket, az én befutóm K.D. volt. A jelenetének első felében elegáns a hangulatteremtés és az indirekt információadagolás néhány kulcsszóval: bádogkanna, főkötő… Meg még Ács Imoláét élveztem nagyon!

  3. Gratulálok a győztesnek és a kiemelteknek is! 🙂
    Érdekes volt olvasni, hányféleképpen próbáltuk megközelíteni a feladatot…

  4. Gratulálok a kiemelteknek, és a nyertesnek!
    Engem a Titanic jelenet fogott meg, az nagyon hangulatos.

  5. De jó, nagyon örülök, hogy tetszett az írásom. 🙂
    Nálam is Richárd lett volna a befutó, illetve Ács Imola jelenete, az olyan jó kis életszagú volt.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük