A mesék újra gyermekké tesznek

A mesék újra gyermekké tesznek

A Könyvmolyképző Kiadó idén először írta ki A legvagányabb olvasókönyvem pályázatot, amire egyfajta modern Gőgös Gúnár Gedeonba való meséket és gyerekverseket vártunk. A pályázatra 692 alkotás érkezett, és ezek közül 27 vers és mese került bele a decemberben megjelenő kötetbe.

A zsűri munkája igen nehéz volt, amikor a sok izgalmas írás közül kiválasztotta az első három helyezett művet. Szeptember 28-án, Az Olvasás Éjszakáján adtuk át a helyezetteknek az elismerő oklevelet, mostani cikkünkben pedig kedvenc gyerekkori olvasmányukról és az írással, gyerekeknek szóló művekkel való kapcsolatukról kérdeztük őket.

 

1. helyezett – Ecsédi Orsolya

Neked milyen emlékezetes olvasmányod van elsős-másodikos korodból?

Hagyományos mesékből akkor még keveset olvastam, egyből az ifjúsági irodalomra vetettem magam, amint megtanultam olvasni. Elsős koromban Winnetou volt a favorit, nagyon-nagyon sokszor olvastam újra. Szerettem a verseket is, Weöres Sándort, Tamkó Sirató Károlyt főleg, és az olvasókönyveim nagy részét szerintem még most is el tudnám mondani fejből, annyiszor olvastam át órák alatt. Gyerekkönyvek közül nagy kedvencem volt A kétbalkezes varázsló (akkor jelent meg!:)), Locspocs, a kis tengeri szörny, és A dzsungel könyve, amiben nem csak a történetek, hanem a versek is nagyon bevésődtek. De másodikban, mivel akkor még nem léteztek a mostani életkori besorolások, olvastam már felnőtt történelmi regényeket is, jó sok gyilkossággal és intrikával, és azokat is imádtam. Lázár Ervin, Csukás István, Bálint Ágnes érdekes módon később váltak igazán kedvencemmé, tizenévesen, amikor könyv formájában is bepótoltam a korábban kimaradt meséket, amiket addig a tévében láttam.

Mit jelent neked a mesék, gyerekversek világa?

Otthonos környezetet. Nemcsak íróként, olvasóként is azokat a könyveket szeretem legjobban, amik nem teljesen realisták, hanem van bennük mesés-mágikus szál, vagy a valóság kiforgatásán alapulnak. A gyerekversekkel ugyanez a helyzet, többen mondták már, hogy még a felnőtteknek írt verseim is sokszor gyerekversre emlékeztetnek, csak éppen nem gyerek-kompatibilis témákkal.

Számodra miért izgalmas gyerekeknek írni?

Mert sokkal rugalmasabban gondolkodnak, mint a felnőttek. Ők simán el tudnak képzelni bármit, amit van bátorsága az embernek leírni. Teljesen mások a szempontjaik is, amikor eldöntik, hogy egy írás tetszik nekik vagy sem, és nagyon érdekes felnőttként megpróbálni eltalálni ezeket. Mert sokszor egészen apróságokon múlik, nem olyasmin, amit könnyű beazonosítani.

Ecsédi Orsolya Budapesten él. Az első negyven évében olvasott, aztán írásra váltott. Ifjúsági regényei a Könyvmolyképző kiadónál jelentek meg, 2017-ben a Cirrus a Tűzfalon, 2018-ban a Banyavész, 2019-ben a Nyanyacraft. Verseket is ír, gyerekeknek és felnőtteknek egyaránt, amelyek antológiákban (pl. Dzsungeldzsem, Macskamuzsika) és folyóiratokban (pl. Élet és irodalom, Bárka) jelentek meg. Lakásétterem című novellája a 2018-as Álljon meg egy novellára! pályázaton első helyezést ért el.
Facebook: https://www.facebook.com/EcsediOrsolyaLittlewood/
Blog: http://mslittlewood.blogspot.com/
Instagram: https://www.instagram.com/ecsedi.orsolya/

*

2. helyezett – Horváth Judit

Neked milyen emlékezetes olvasmányod van elsős-másodikos korodból?

A Móra Kiadó a múlt század derekán nagy vállalkozásba fogott. Tizenkét kötetben megjelentette a világ népeinek legszebb meséit. Igényes, szép kiadványok voltak. Ezidőben voltam kisiskolás, jószerivel ezeken a meséken tanultam meg az olvasást, s még valami mást is, amit nehéz megfogalmazni. Mindenesetre meghatározó élmény volt. Ma is fellapozom néha köteteit.

Mit jelent neked a mesék, gyerekversek világa?

Az egyik legkedvesebb könyvemben az Ezeregy nap meséiben, a mesemondó dajka mondja:

„… a mese elűzi az unalmat, egykedvűséget, csüggedést, felserkenti az erőtleneket, lecsillapítja a nyughatatlanokat és mindenre megadja a választ, még arra is, amit senki meg nem kérdezett”. Nos, ennél többet én sem mondhatok.

Számodra miért izgalmas gyerekeknek írni?

Képzelet királynő mondja Hauff egyik meséjében: a gyerekek „szívem igazi kedveltjei, nekik küldöm legszebb képeimet”. Igen, a gyerekek megtermékenyítő képzelete, magával ragadó fantáziája, befogadó öröme nélkül nem létezik mese. Értik persze a felnőttek is, de az más. Hiszem, hogy a mese elsősorban a gyermekeké.

Életem szorosan összefonódott a mesék világával. Gyerekkoromban úgy el voltam foglalva a dzsinnekkel, tündérekkel, varázslókkal és sárkányokkal, hogy észre se vettem, hogy múlik az idő. Amikor feleszméltem, már tizenhat éves voltam, s születésnapomra Andersent kértem. Legközelebb, a bölcsészkari felvételin, arról beszéltem, hogy legszívesebben meséket olvasok. Boldogult professzorom leintette a gúnyosan mosolygókat, neki el mertem mondani, hogy írok is meséket, nemcsak olvasom azokat. Az egyetemen történelmet tanultam. Élveztem minden percét, meséket kerestem az évszázadok mélyén. Aztán munka, munkahely, ahogy illik, s közben mindig ott volt a mese. Fiam születése utáni boldog időkben írtam a legszebb történeteimet. Aztán ezeket a boldog időket ismét átélhettem az unokámmal. Ő lassan felnő, de mindig lesz, aki meghallgatja a meséimet! Végre teljesül az álmom; nincs más dolgom, mint, hogy meséket írjak, megosztva az örömöket, amik megszépítették az életemet.

Blog: mezedespukkancs.wordpress.com

*

3. helyezett – Sarkadi Emília

Neked milyen emlékezetes olvasmányod van elsős-másodikos korodból?

Donászy Magda: A mókus és a szarka című verses meséje. Mai napig emlékszem egy fakó kék, nagyméretű, keményfedelű könyv volt, amelyet rongyosra olvastam, és kívülről fújtam az egész mesét!

Mit jelent neked a mesék, gyerekversek világa?

A kérdés kapcsán A bagoly, aki mesére talált című történetem vén tölgyét idézem: „A mese különös teremtmény. Édes hangjával elandalít, színes szárnyával álomba ringat. De látni vagy megragadni nem tudod, csak megélni, a szívedben. A mesét szőni kell. Szép szavakból, valóságból és egy csepp csodából.”

Éppen ezért szeretem a meséket, mert kiragadnak a hétköznapokból, elvarázsolnak, feltöltenek, és újra gyermekké tesznek. Minden mese egy kapu, amelyen keresztül a csodák világába juthatunk.

Számodra miért izgalmas gyerekeknek írni?

Egyrészt azért, mert én is „örök gyerek” vagyok, és amikor írok, kiteljesedik gyermeki énem. Másrészt gyermekverseim fiam és két lányom cseperedésének, „lenyomata”, az ő gyermeki szemükkel látom és láttatom a világot. Végül azért is izgalmas vállalkozás, mert a gyerekek jelentik a legcsillogóbb szemű és a legőszintébb közönséget számomra: érzékenyek, fogékonyak és borzasztóan kritikusak.

Sarkadi Emília vagyok. Barátaim még a középiskolában Limynek neveztek el. Ebből a becenévből született irodalmi honlapom neve – http://www.limytaltkiadas.hu –, amelyen verseim, dalszövegeim, novelláim, meséim, illetve bejegyzéseim olvashatóak. A családi szájhagyomány szerint előbb költöttem „verseket”, mint írni tudtam volna, ezeket a „zsengéket” még édesanyám jegyezte le.
A saját honlapomon kívül is publikálok, rendszeresen jelennek meg meséim és gyerekverseim a MeseLes gyerekirodalmi oldalon. Két versemet már megzenésítette a békéscsabai Hetvenszer Hétszer Bocsánat együttes, ezek közül az Álmodás, a youtube-on is elérhető:
https://www.youtube.com/watch?v=1Lbp9Pw_nX4
Könyvmoly vagyok, az olvasás és írás számomra természetes, hétköznapi tevékenység, ezért is választottam a tanári pályát és a magyar – történelem szakot. Bölcsész vagyok nemcsak diplomám tekintetében: ez életmód és életérzés is számomra.
A művészetekhez való vonzódást a génjeimnek, a családi környezetnek és a csillagoknak köszönhetem. Vízöntőként nyugtalan, változtatást akaró, művészi hajlamú lélek vagyok. Az írás számomra önkifejezés, vallomás, álmodozás, töprengés, vívódás, feloldás, gyógyítás, teremtés – minden.

*

Terveink szerint a kötet idén decemberben jelenik meg, szórakoztató mesékkel, versekkel elsős-másodikos kisgyerekeknek. A pályázatot várhatóan 2020-ban újra meghirdetjük.

Gratulálunk a három nyertesnek és kötetbe került íróknak!

 

 

VN:F [1.9.21_1169]
Rating: 10.0/10 (3 votes cast)

Leave a Comment