Simonyi Katalin: Nyisd meg a fejecskéd, hadd lássam, miért sírsz

Csecsemőüvöltés töltötte be a szobát. Ágnes összeszorította a fogát, és járkált tovább fel-alá a babával. Időnként akaratlanul megtapogatta tarkóján a kraniális implantátum helyét. Egy mentálposta üzenetet várt, ami bármikor megérkezhetett. Csak Zolika ne sírna egyfolytában! Ágnes léptei lassultak, erővel kellett nyitva tartania kialvatlanságtól karikás szemét. Meg sem hallotta az ajtó nyílását, akkor figyelt csak fel,…

Olvass tovább

Simonyi Katalin: Meghittség elvitelre

Tibikém fütyörészve lépett be a falusi kisboltba. A fütyörészés közismerten a jókedv jele, és Tibikém azért volt jókedvű, mert igen kellemes este várt rá. Szép, meghitt, otthon töltött este. Ezt a meghitt estét Tibikém már kora délután eltervezte, és be is ment a kisboltba, hogy bevásároljon mindent, ami egy ilyen estéhez szükséges. A pult mögött…

Olvass tovább