Istók Anna: Éhes felhő a napot – 1. részlet

„Ami volt egyszer, annak nincsen sohase vége, vétkes vagy áldozat: nem felejtesz, nem felejtek, a sérelem sérelmet szül, a seb sebezne, és nincsen, ki mint bokára ejtett szoknyából vetkező, a múltjából kilépne, s azt mondaná: „Igen, én ezt tettem veled, ahogy mások velem: bocsáss meg érte!” (Rakovszky Zsuzsa: Egyirányú utca)   Újra és újra megismétlődnek…

Olvass tovább

Demeter Attila: Végül… a végtelen – 1. részlet

Első fejezet – Sötét csábítás – 1 – Mariannak kétségei voltak a jelenséggel kapcsolatban. Az első pillanatban elgondolkodott rajta, vajon jó vagy rossz dolog-e az, hogy a szobájában látja azt, amivel addig kizárólag elérhetetlen helyeken találkozott. Nem döntötte el, hogy hanyagul legyintsen-e, vagy vegye komolyan a kihívásnak is felfogható újdonságot, a sötét folt ezúttal a…

Olvass tovább

R. C. Hoot: Métely – 1. részlet

0. Már évek óta alig mozdult meg. Az acélkék méregbe ágyazódó végtagjai bénák voltak. Nehezek. Hidegek. Hogy száz év vagy csak egy telt el? Nem tudta. Csupán a lüktetés jelezte: múlik az idő. A lüktetés töltött ki mindent. A saját szívritmusára rímelt, minden gyenge dobbanást ezer és ezer fájdalmasan hangos dübörgés követett. Megrázták vékony csontjait,…

Olvass tovább

És a nyertes…

Nagyon örültünk, hogy ilyen sokan írtatok a 100 szavas játékra. A feladat nehéz volt, de jobbnál jobb megoldások születtek. Nagyon ötletesnek találtuk ezeket az írásokat: Jumbóka „Válasszunk – vagy hozzunk létre – egy genetikailag hozzánk hasonlót, lehetőleg 1:2-es, 1:3-as vagy 1:4-es méretarányban. Elemezzük, hogy milyen hatással vagyunk egymásra, ennek megfelelően dolgozzunk ki megfelelő stratégiát. Határozzunk…

Olvass tovább

Gilbert Holloway: A Hitvány Álmok Ketrece – 1. részlet

Első Felvonás – Bűvésztrükkök – 1. Jae Multhazar koccintásra emelte széles korsó alkoholos limonádéját, és összeütötte a szikrázó üveget ivócimborája nehéz fapoharával. A barbár ragaszkodott a fapohárhoz, mikor rendelték italukat, és a csapos abba töltötte neki, hiszen nem mert ellentmondani. – Jae Multhazarra! – üvöltötte dobszóhangján a barbár. – A cowboyok gyöngyére! A fejvadász tekintete…

Olvass tovább

Laza Réka: Paktum – 1. részlet

  Prológus Volt már úgy, hogy azt érezted, figyelnek? Ez a bosszantó kis sejtelem a két lapocka között, a gerinced mentén cikázik, és nehéz eldönteni, hogy épp csak megcsiklandoz, vagy egyenest beléd szúr… Megvagy! Hátraperdültem a Nemzeti Galéria fényesre csiszolt márványpadlóján megtalálva azt, aki a német festészet késő barokk remekei helyett inkább engem bámult. A…

Olvass tovább

Szeretsz írni? 100 szavas írástechnikai játék

Szeretnéd feldobni ezt a tavaszi napot? Játssz velünk! A nyertes beküldheti a regénye vagy novellája első 10 ezer karakterét, és szerkesztői tanácsokat kap rá. A mai százszavas játék témája az információ. Rengeteg írás küzd az alany hiányával, a nem megfelelő mondatalkotással. A mostani játék lényege, hogy szándékosan talányokat gyártunk. Feladat: Írj meg maximum 100 szóban…

Olvass tovább

Zeke Lilla: Álmok szigete – 1. részlet

I. Münyőke Az Ősz letakarta aranyszínű köntösét a földön, és ráhemperedett. A fejét a tenyerében pihentetve várta fáradt gyermekeit, hogy együtt nyugovóra térhessenek. A falevelek lassan, komótosan peregtek le az ágakról. Anyjuk puha ölében landoltak, és rögtön álomra hajtották a fejüket. Az Ősz fáradhatatlanul számlálta, hogy összes gyermeke megérkezett-e. Szemügyre vette az összes kis vörös,…

Olvass tovább

Dorah Vikatha: Lathium reménye – 1. részlet

Először csak a tompa fájdalmat érzem a fejemben – ebből sejtem, hogy baj van. A végtagjaim sajgása biztosít arról, hogy megvan mindegyik, bár különböző mértékben megviselt állapotokban. Hol lehetek, és miért vagyok ott? Próbálok emlékezni, de a gondolatok valószínűleg jó mélyen lehetnek eltemetve, mert csak éles csákánnyal tudnak a felszínre törni, minden egyes csapással szúró…

Olvass tovább

Kourtney G. Flower: Állandó változás – 1. részlet

Bevezetés Utáltam a nevelőintézetben lenni, pedig csak két hetet kellett ott töltenem, mégis megváltás volt számomra, amikor kiléphettem a falai közül. – Nereida, gyere ki kérlek –nyitott be a szobánkba az intézetvezető, Miss King, aki egész jó fej volt a maga vénkisasszonyos módján. Felugrottam az ágyamról, és követtem őt az irodájába. Valami gazdag és klassz…

Olvass tovább

Krecz D. István: MAN – Mindent A Nőkért – 1. részlet

Prológus  Az állatkert előtt három tanárnő gondosan rendezgette az első osztályosokat. Mindenkinek megvolt a párja, a létszám teljes.   A gyermekeken nem látszott az egész napos fáradtság, zsongtak az új élményektől, és az ezernyi csodától, melyet együtt éltek át. Egy baseballsapkás kisfiú az oroszlánok üvöltését próbálta utánozni. A többiek hangos nevetése lett a jutalma.  …

Olvass tovább

Mary Ann Draven: Élet és Halál Krónikája – 1. részlet

  Prológus Tilia súlyos léptei alatt csontként ropogott az őszi avar, nyugtalanító jelét adván annak, hogy megérkeztek Keletre a betolakodók. A tündék jelenléte miatt ezen a gyönyörű vidéken a természet soha nem halt meg, jöhetett ősz vagy tél, termés mindig akadt, s a virágok, levelek sem hullottak el, csupán sápataggá lettek kissé. Furcsa és egyben…

Olvass tovább

Kreatív írás – Alapozó kurzus

Szeretnéd megtudni, hogy milyen írástechnikai csiszolásra van szükséged? Kíváncsi vagy, milyen kulcselemeket figyel egy szerkesztő, amikor értékel? Akarod tudni, milyen az írói pálya? Ha a válasz igen, akkor itt a helyed! Tanulj a Könyvmolyképző Kiadó szerkesztőitől! A kurzus időtartama: 2016. május 9. – július 3. Forma: távoktatás, a csoport létszáma 15 fő. Közös internetes levelező…

Olvass tovább

Stifán Orsolya: Varázslatok könyve gyerekeknek – 1. részlet

A Boszorkány utcai könyvtár  Bojna azt hallotta kis cimboráitól, hogy a Boszorkány utcai könyvtár tényleg egy elvarázsolt hely, és benne a könyvtáros néni egy igazi, valódi boszorkány. Nem teljesen értette a dolgot, hogy pontosan mit is jelent az, hogy igazi és valódi, hiszen nem igazi és nem valódi boszorkányok nincsenek is. Vagy vannak? Olyan zavaros…

Olvass tovább

Kiss Magdi: Helló, Belgium!

Levél A farmerdzsekim zsebébe tuszkolt borítékot gyűrögettem és legszívesebben haza mentem volna belefulladni az önsajnálatomba. Istenem, most hogyan tovább? – Helló kislány! Te meg ki vagy? Tessék? Megtorpantam és felnéztem. Az emeletre vezető külső lépcső pihenőjén egy ismeretlen, kapucnis srác állt, és a korlátot támasztotta. Hátrapillantottam, jön-e mögöttem valaki felfelé, de nem jött senki. Tényleg…

Olvass tovább