Székelyhidi Zsolt Tamás: Az elkerülhetetlen kert – 2.

1. részlet Különös küldemény A Nap lassan emelkedve szórta ezer sugarát, és az ékszerész Bellára gondolt. Hol lehet? Rendes lány, eddig mindig megmondta, hova megy. De talán a lányból felnőtt lett, mégpedig a szemük láttára, csak nem vették észre. Nagyot sóhajtva igazította meg tökéletesen álló nyakkendőjét. Mindig kínosan ügyelt az eleganciájára, s miközben lenyomta a…

Olvass tovább

Székelyhidi Zsolt Tamás: Az elkerülhetetlen kert – 1.

FÁTUM A szürkület hamuja olyan alattomosan terjengett a nyomasztó vidéken, mint ahogy a hajnali köd fátyla ereszkedik le a hegyek között. Rendkívüli bágyadtság lepett be mindent, de a csend még ennél is szörnyűbb volt. Áthatolhatatlanul és őrjítőn feszítette Androméda elméjét, aki még a saját lélegzetvételét sem hallotta, annyira elszívott minden neszt a levegő sötét némasága….

Olvass tovább