A KIKE-hányadosról még egyszer: kategóriák a gyakorlatban – Kozma Réka cikke

Néhány héttel ezelőtt írtam egy cikket az Aranymosás oldalra a KIKE-hányadosról, amelyet hagyományosan a történetek besorolására használunk, de ebben a cikkben az volt a felvetésem, hogy hasonló módon besorolhatjuk az olvasókat és az írókat is annak alapján, általában melyik elemre fordítanak nagyobb figyelmet. Erre a gondolatra a két fő reakció az volt, hogy az írók…

Olvass tovább

Karakterábrázolás és hiteles testérzetek: avagy mi fán terem a polivagális elmélet, és miért hasznos ez íróként? – Kunos Anna cikke

Első ránézésre testérzeteket használni egyszerű, nem tűnik nagy dolognak pár helyre beleírni, hogy „Géza láttán megdobbant a szívem”. A zsigeri reakciók azonban rengeteg mindent elmondanak a karakterről, és arról, hogyan viszonyul a történésekhez – mélyebben, átérezhetőbben, mint magasabb szintű fogalmakkal („Géza tetszett nekem”). Ennek az eszköznek hatalmas ereje, hogy zsigeribb, ösztönösebb szinten ragad meg érzéseket,…

Olvass tovább

Fanfic után saját világ: erre figyelj, ha íróként váltani akarsz – Róbert Katalin cikke

A fanfiction egy ismert történet – regény, film, képregény, stb. – továbbgondolása, olyan novella vagy regény, amely az eredeti mű világára és figuráira épül. Ezek a történetek általában rajongóktól készülnek rajongók szórakoztatására. Az írójuk nem kap(hat) semmilyen anyagi ellenszolgáltatást a művéért, ugyanis annak jogai az eredeti alkotókat illetik. A fanfiction szerzői jogi szempontból szürkezónás: ha…

Olvass tovább

A KIKE-hányados és az irodalmi csőlátás – Kozma Réka cikke

Aki szokott olvasgatni írástechnikai anyagokat, valószínűleg találkozott már az Orson Scott Cardhoz köthető KIKE-hányadossal, amely négy csoportba osztja a műveket attól függően, hogy környezet-, információ-, karakter- vagy eseményközpontúak. Sok cikket lehet olvasni arról, hogy ez mit jelent a történetekre nézve, és miben tér el például egy karakter- meg egy eseményközpontú regény, és ezeknél mire ügyeljen…

Olvass tovább

Lehetőségek a misztikus-romantikus irodalomban – Róbert Katalin cikke

A misztikus-romantikus történetek említésére sok embernek egy ártatlan, törékeny lány és egy erős, fenyegető, esetleg (több) száz éves vámpír fiú jut eszébe. Ennek oka az Alkonyat népszerűsége. Habár nem ez volt az első olyan történet, ahol természetfeletti lények és emberek között szövődött szerelem, de a megjelenése hatalmas lendületet adott a Young Adult könyvpiacnak, és utána…

Olvass tovább

A romantikus történetek dilemmái – Kozma Réka cikke

Az előző cikkemben a new adult korcsoportra koncentráltam, és most némileg ehhez kapcsolódóan írnék általánosságban a romantikus történetekről és az azokat övező félreértésekről. Valóban egyszerűbb dolguk van a romantikus szerzőknek? A romantikus regényekkel kapcsolatban az egyik leggyakoribb tévképzet, hogy azt könnyű írni, mert előre ki van jelölve a történet iránya: a cselekmény ott kezdődik, amikor…

Olvass tovább

Mi is az a new adult korcsoport? – Kozma Réka cikke

A különböző korcsoportok közül leginkább a new adult korcsoporttal kapcsolatban merül fel a legtöbb kérdés az írók körében . Szerkesztőként gyakran kérdezik tőlem is, hogy mi alapján lehet valamit a new adult kategóriába besorolni, ha ennek az olvasórétegnek írnának, mire figyeljenek. Nem csoda, hogy nagy a bizonytalanság a korcsoport körül, hisz egyáltalán a „new adult”…

Olvass tovább