Rezeda Réka: Lélekszüret

A frissen lakkozott zongora szaga szúrja az orromat. Kényszeresen a kottára pillantok, pedig fejből tudom Mozart Török indulóját. A nézőtéren pusmogni kezdenek az emberek. A gyomromban csomó feszül. A nadrágomba törlöm izzadó tenyeremet, és a hűvös billentyűkre csúsztatom az ujjaimat. Menni fog, győzködöm magam. Anya a nézőtéren ül, jéghideg ujjai mégis mintha várakozón dobolnának a…

Olvass tovább

Epstein Ágnes: Hideg szelek múltja

Ina nehezen türtőztetett gyermeki izgalommal leste a hóesést tágas irodájának hatalmas ablakán át. Mostanra már olyan sűrűn hullott, hogy alig látott ki, csak a kocsik fényei törték át a zuhogó hó függönyét. A város szürke árnyalatait fokozatosan elnyelte a fehérség, a park bogas fáira fehér vonalakat húzott a hó, eltűnt az avarral borított talaj, lágyultak…

Olvass tovább

Interjú: Amira Stone

Amira Stone első regény 2019 végén jelent meg. A mágia rabjai sorozat folytatását sok olvasó várta izgatottan. Az első kötetben megismerhettünk egy különleges fantasy világot és négy izgalmas karaktert. A most megjelenő második kötetben a szereplők útjai elválnak. Vajon kit merre visz a végzete? A szerzővel a második kötetről, egy kiegészítő történetről és az írás…

Olvass tovább

Interjú: Ashley Carrigan

Ashley Carrigan új regénye Negin kalandjainak folytatása. A Tűzvarázslóban új ellenfél és új érzelmi kihívások várnak Neginre. A szerzővel a regény megjelenése kapcsán beszélgettünk írói titkoktól, az elmúlt másfél év nehézségeiről és a sumér alvilágról is. A szerzőt Róbert Katalin kérdezte   Hamarosan megjelenik a Negin-sorozatod új kötete, a Tűzvarázsló. Mire számíthatnak az olvasók, ugyanott…

Olvass tovább

Újdonságok (fiatal) felnőtteknek

Kíváncsi vagy, 2021-ben milyen kötetek készültek kamasz és felnőtt olvasóinknak? Akkor nézd meg összeállításunkat, amelybe a magyar szerzők idén megjelenő művei kerültek bele 🙂   Amira Stone: Elszakítva „Olyan különleges, jól kidolgozott fantasyvilágba térünk vissza, amivel ritkán találkozom. Egyedi karakterek, lebilincselő cselekmény és csodálatos leírások, mintha én is ott lettem volna a szereplőkkel. Csak ajánlani…

Olvass tovább

Epstein Ágnes: A folyón

Kinn voltak már az első csillagok, kék fényük visszaverődött a folyó felszínén a lebegő virágáldozat körül. Kaita a hajókorlátba kapaszkodva figyelte, ahogy a perella gyengéd, rózsaszín szirmaival eltűnik a hajó által keltette hullámok között. A víz fölé hajoló faágak beleborzongtak, ahogyan végigfutott a Mana felszíne fölött az északi szél, magával hozva az olvadó jég szagát….

Olvass tovább

H.K. Melanie: Az áldozat

Beltane ideje véget ért. Eljött az igazi nyárvég, Samhain napja, amikor kezdetét vette a tél. Habár az őszi avar színeit Derek mindennél szebbnek tartotta, most mégis összeszorult gyomorral állt a kapu földi oldalán. Épp csak betöltötte ötvenegyedik életévét, ami itt csupán tizenhétnek felelt meg, és máris egy ilyen küldetéssel bízták meg. De nem volt mese….

Olvass tovább

Daremo: Porszemek

A falu szélétől az erdőben álló kunyhónkhoz máskor hosszú sétával értem csak el, de most futva alig néhány perc alatt megtettem az utat. Kerülgettem a fákat, a fülemben zúgott a szél, egyszer megreccsent mellettem a bozót, de csak a tisztáshoz érve álltam meg. Ott levettem az elnyűtt cipőmet, és egy fűcsomóba rejtettem, mert anyám nem…

Olvass tovább

Szenczi Ildi: Emberfarkas

Marko talpa alatt fájdalmasan reccsent egy száraz ág. Összerezzent, és várta a letolást, de Damian nem nézett felé. Bátyja csak menetelt némán, sötét tekintettel az egyre hosszabb árnyékot vető erdősáv mellett, vadászkesztyűjében hangtalanul tolta félre az ösvényre nőtt tüskés ágakat. Puskájának tokja minden lépésnél halkan súrlódott fekete bőrdzsekijén. Nem kéne itt lennünk. Mióta délután a…

Olvass tovább

Sümegi Emília: Mogyorós csók

Cibó kínos udvariassággal mosolygott a vele szemben ülő, nagyszakállú törpére, miközben szoknyájára ejtett kezében forgatta a tollát. Nehezére esett nem kattintgatni. Három… kettő… egy. Csing-csing-csing-ling! A fodros szoknyában sertepertélő gnóm asszony csengettyűjének hangja, mint valami apró szabadság-harang, betöltötte a tágas, tízasztalos cukrászdát. Végre! A csilingelés hallatára minden asztal mellől felállt a férfi, és megkeresve a…

Olvass tovább

Anita Boza: Az Édenkert kapuja

2049, Siófok   Nem akarok a mélygarázsban meghalni. Bárhol máshol, csak ne itt! Lejjebb csúszok, a hátamat a rozsdás Suzukinak támasztom, és próbálom csitítani rémülten száguldó szívverésemet. A félelem ólomsúllyal nehezedik rám, lehetetlenség tőle józanul gondolkodnom. Remegő ujjakkal lazítom meg a blúzt a nyakamon, mert úgy érzem, megfulladok benne. Körbenézek. Ha arra gondolok, hányszor álltam…

Olvass tovább

E. P. Nick: 18. Tarot kártya: A hold

A Hold az átváltozás jelképe. A lapon látható kanyargós út azt jelenti, hogy az élet váratlan eseményeket tartogat számunkra. A kártya bizonytalanságot, de egyben kaput is jelent más világokba. Eltévedhetünk a bennünket körülvevő sötétségben, vagy megtalálhatjuk az utat a fény felé. Ősi időkben úgy gondolták, hogy a Hold a halottak birodalma. A hold szimbolizálja az…

Olvass tovább

Huszár Nóra: Robin

Apám sokszor viccelődött vele, hogy azért kaptam a Robin nevet, mert anyám már a születésemkor tudta, mekkora zsivány leszek. Szó se róla, igaza volt. Kimászás a palota első emeleti ablakából, vívás apám jogarával, a korona kicserélése egy kopott tejesfazékra, mind csak a csibészség nevű, amúgy nem létező tantárgy gyakorlása volt számomra. Ideje volt tovább lépni….

Olvass tovább

Szökendi Zsuzsa: Télen nyíló virágok

– Koncentrálj, menni fog! – Próbálok! – Finoman… – FINOM VAGYOK! Picsába… – Felgyújtottad? – Fel. A vonal túloldalán Celeste nénikém lemondóan sóhajtott. Előttem egy falatnyi rózsabokor lángolt, amit akár a szerelem olthatatlan tüzeként is eladhattam volna a holnapi esküvőn, de senki se vette volna be. Kit áltatok? A kiskert bűvölés, vagy egyáltalán bármilyen precizitást…

Olvass tovább

Guttyán Piroska: Üres lélek

Aranyrög pályázati novella, a történet 348 pályázó között kiemelt lett   A rozoga szekér zörögve döcögött az erdei úton, az oldalára függesztett, zanzásított kezek lelkesen integettek minden zökkenéskor a kátyúk után. A varjak sóvárogva károgtak a kopasz faágakon, fekete gombszemüket le nem véve a lengedező kezekről. A bakon ülő öregember békésen fújta a pipafüstöt az…

Olvass tovább