Szövegkertészet – tények és tapasztalatok

A Könyvmolyképző Kiadó Írástudó Íróiskolájában évről évre meghirdetésre kerül egy szerkesztőknek szóló a kurzus. A Szövegkertészet kurzus fél évig tartó távoktatás, ami során a hallgatók beleláthatnak a kiadó mindennapi munkájába, megismerhetik a könyvkiadás rejtelmeit, de egyre komolyabb feladatok elvégzésével azt is megtanulhatják, milyen a jó szórakoztató irodalmi szerkesztő.

A kurzus oktatója és a tananyag kidolgozója Varga Bea a Könyvmolyképző Kiadó vezető szerkesztője. Interjúnkban arról kérdeztük, kinek érdemes jelentkezni a kurzusra, el tudnak-e helyezkedni szerkesztőként a hallgatók, milyen munkára, leterheltségre kell számítani.

Most már öt éve képzel a Könyvmolyképző Kiadó vezető szerkesztőjeként szórakoztató irodalmi szerkesztőket. Hogyan indult el a Szövegkertészet kurzus?

Az Aranymosás egy folyamatosan bővülő projekt. Nemcsak a pályázat fut, hanem utána meg kell szerkeszteni a könyveket, írókat is oktatunk, zajlik a Kéziratszerviz. Szükségünk van új emberekre a háttérben folyó munkákhoz. Eleinte próbáltam külsős szerkesztőket és oktatókat felkérni, de aki igazán profi, az már valamelyik kiadó kötelékében van, aki pedig kezdő szerkesztő, az rengeteg dolgot nem tud, és az önálló munkavégzése is problémás. Így jött a gondolat, hogy oktatni kellene. Összetettem egy egyéves képzési tervet, de ez túl költséges lett volna a hallgatóknak, így végül egy féléves intenzív gyakorlati oktatás született belőle.

Mi a tapasztalat, a hallgatók a kurzus után végeznek szerkesztői munkát?

Igen, a legtöbben pályán maradnak. Évente kettő (nagy ritkán négy) főt tanítok, és minden kurzusról felkértem azokat, akiknek stabil tudása lett. Ők külsős megbízási szerződéssel dolgoznak. Persze volt lemorzsolódás, néha a munkafegyelem és a határidők betartása problémás. A többiek is el tudnak helyezkedni a nagy és közepes kiadóknál, hiszen ez az egyetlen specifikus képzés idehaza. Viszont kis kiadókhoz kevésbé, ott gyakran „mindenes” a szerkesztő, mi viszont nem foglalkozunk a korrektori munkával, a tördeléssel, a külföldi jogok megszerzésével stb., hanem csak kifejezetten a szerkesztéssel.

Az országban egyedülálló módon ezen a képzésen a szórakoztató irodalmi szerkesztő munkája kerül a fókuszba. Miben különbözik a szépirodalom és a szórakoztató irodalom szerkesztése? Miért fontos, hogy legyenek olyan szakemberek, akik zsáner szerinti szerkesztést tanultak?

A szépirodalom szerkesztési elve a szöveg minőségének emelése, fókuszban azzal, mit érez és gondol az író. A szórakoztató irodalomban nem az író (vagy az önmegvalósítása) az érdekes, hanem az olvasó. Mit érez az olvasó, amikor becsukja a könyvet? Értette? Belefeledkezett? Vagy a túlírás és nyelvi bravúrok miatt „kiesett” a szövegből? Gyakran kell logikussá tenni a háttérvilágot, mélyíteni a karaktereket, vagy a szöveget adott korcsoport felé billenteni. Tudni kell, hogy melyik zsánerben mi a fontos hiba, és miért. Érezni kell, hol az a határ, ameddig az író bírja a gyűrődést, vagy épp hogyan lehet támogatni a tehetségeket.

Milyen alaptudás szükséges ahhoz, hogy valaki bekerüljön a Szövegkertészet kurzusra? Hogyan lehet ezt megszerezni?

Kell elemző gondolkozásmód és hatalmas olvasottság, de hogy magát a szakmai alapokat honnan szerzi be valaki, az nagyon változatos. Nem tudom azt mondani, hogy pl. a magyar szak ideális, mert sok magyarost nem vettem fel. Akik bejutnak, azok között volt amatőr író, marketinges, művészettörténész, nyelvtanár, fanfic oldal adminja, stb. Mindegy, honnan jön, ha rendszeresen szokott szöveget javítani, és ismeri, plusz érti is legalább a magyar nyelven megjelent írástechnikai könyveket, esetleg a fontosabb netes anyagokat.

Van felvételi, amit a jelentkezőknek teljesíteni kell?

Igen, három vagy négy szövegrészletet kapnak. Van, ahol rövid elemzést, van, ahol szerkesztési mintát kérek. Főleg a meglévő tudást és a gondolkozásmódot figyelem ezekben. Az, hogy az illetőnek valamit nem sikerül „az írástechnika nyelvén” megfogalmazni, nem olyan gond, mintha ismeri az alapokat, de hiányzik az elemző gondolkozásmód. Vagy épp fordítva üli meg a lovat, az aprólékos, szőrözős túljavítás is hiba. Hallani kell az író hangját, nem kivasalni.

Hogy néz ki a kurzus? A hallgatók együtt dolgoznak írókkal is? Mennyire folynak bele a Könyvmolyképző Kiadó munkájába a kurzus alatt? Milyen leterhelésre számíthat az, aki jelentkezik?

Erősen belefolynak a kiadó munkafolyamataiba, azonnal a mély vízbe dobom őket. Eleinte persze úszógumival, a feladat nem élesben megy, nincs rajtuk felelősség. Ez még a gyakorló időszak, amikor ellenőrizzük a munkájukat. A képzés végére viszont meg kell tanulni önállóan dönteni, és írókkal dolgozni. Ez nem könnyű, hiszen ha az író kezdő, akkor bizony némi emberismeret és türelem is kell, hogy megértesse a szerkesztő a javításokat.

A terhelés nagy, mert a fejlődés és elemzés időigényes folyamat mindenkinél. Otthon fel kell készíteni a családot, hogy mosogasson, vigye le a kutyát, gyereket, a barátok pedig nézegessék a Facebook képeket, mert fél évig alig látnak mást belőle.

Egy hallgató specializálódik valamilyen zsánerre, vagy többféle művet is kell tudnia szerkeszteni?

Minden hallgatónak vannak preferenciái, ez teljesen természetes. A képzés elején szándékosan a határokat feszegetjük, és egy globális képpel kezdünk, az első szerkesztésekkor is a komfortzónán kívül dobom őket. Minden zsáner alapjait tudniuk kell, illetve némi meseirodalmat is. De utána a vizsgamunka olyan, ami a képességeiken belül van, pl. nem fog egy romantikában jártas ember krimit kapni szerkesztésre.

Általánosságban azt gondolom, egy jó szerkesztő mindenhol széles ismerettel bír, mindamellett, hogy van egy-két szíve csücske területe. Aktív szerkesztőnek az való, aki ugyanúgy boldogul egy mesekönyvvel, mint egy történelmi regénnyel, és akkor sem kap sokkot, ha felkérjük oktatni. Alkalmi, külsős szerkesztők pedig azok szoktak lenni, akik egy speciális területen kiugróan jók.

Mit tudsz tanácsolni valakinek, akit érdekel a szöveggondozás, de eddig semmilyen gyakorlatra nem tett szert. Világos, hogy ez a kurzus még nem neki szól, de hogyan vágjon bele, hogyan fejlessze magát?

Aki teljesen kezdő, annak ismeretanyagként ezeket ajánlom: Gesing: Kreatív írás; Steele: Kezdő írók kézikönyve; Gyurgyák: Szerzők és szerkesztők kézikönyve és persze A siker tintáját, amit én írtam. Online anyagként a Boncnok oldalt, itt régebbi írós anyagok vannak, illetve újabb írástechnikai anyagokat lehet találni az Így neveld a regényedet oldalon. Gyakorlati tudást lehet szerezni a Világ Bétái Egyesüljetek Facebook csoportban a kéziratokat elemezve. Érdemes az Aranymosás weboldalon a szerkesztői látványpékséget megnézni. Nagyjából ötven szerkesztés van fent, és eleinte még kitettük a nyers szöveget is, hátha valaki gyakorolni szeretne.

A legfontosabb tanácsom különben az alázat. A mai napig nem gondolom magam kész szerkesztőnek, minden évben új dolgokat tanulok. Rendkívül fontos, hogy a nyitottság megmaradjon bármilyen szinten is áll az ember. Ez egy gyönyörű szakma, hatalmas tudásanyaggal.

*

*

Ha érdekel a kurzus, kattints ide és nézd meg a jelentkezés módját. Határidő: október 15., szeretettel várunk téged is! 🙂

*

VN:F [1.9.21_1169]
Rating: 10.0/10 (6 votes cast)

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük