Nemrég 100 szavas játékot játszottunk, aminek nyertese, Markó Viktória beküldhetett egy szöveget vagy szövegrészletet a szerkesztői látványpékségünkbe. Ezúttal egy novellát kaptunk, aminek szerkesztése kiváló alkalom arra, hogy beszélgessünk arról, hogy érdemes az új elemeket, fordulatokat előkészíteni, és arról, mikor tekinthetünk kereknek, lezártnak egy rövid történetet.
A szöveget Korom Kata szerkesztő szerkesztette.
Kattints ide és nézd meg a szerkesztést
Viktória, köszönjük szépen a beküldött szöveget! Ha neked vagy bármelyik olvasónak kérdése lenne, írjátok meg kommentben, és Kata szívesen válaszol 🙂
Köszönjük nektek még egyszer a játékot és a szöveget 🙂
Kedves Kata! Köszönöm szépen a javaslataidat. Igen, én is érzem, hogy az E/1 narráció célszerűbb lett volna. Sok fenntartásom volt, mikor átküldtem Nektek. Több bizonytalanságomra és fel nem tett kérdésemre kaptam választ. Nagyon köszönöm! Van hová fejlődni… 🙂
Kedves Viktória!
Örülök, ha sikerült néhány dolgot egy kicsit megvilágítani! Az jutott még eszembe, hogy ha bizonytalan vagy valamiben, érdemes kísérletezni. Például megírhatod ugyanezt a szöveget E/1-ben és E/3-ban, vagy jelen és múlt időben. Érezni fogod, hogy melyik változat közvetíti leginkább a mondanivalódat. Kísérletezhetsz a nevekkel is. Milyen asszociációkat ébreszt, ha a lányt Ilonkának hívják, Amirának vagy Julie-nek? Ezek a „játékok” nemcsak a konkrét szöveget tudják jobbá tenni, hanem tudatosabbá tehetik a későbbi írástechnikai döntéseidet is. Jó, hogy fejlődni akarsz, mindannyiunknak van hová! 🙂 Sok sikert hozzá!
Kedves Viktória!
Nekem tetszett a részleted, nagyon erős a hangulata már az első soroktól kezdve, és érdekes a téma is. A felesleges szavak kihúzása viszont jót tett a szövegnek.
Ha ez egy novella, akkor tényleg zavaróan lezáratlan a vége, de én regénykezdetnek tippeltem, és amennyiben az, úgy kíváncsian várom a folytatást! Sok sikert!
Köszönöm, Kata, az ötleteket, biztosan kipróbálom, nagyon jól hangzik!
Köszönöm szépen F. H., hogy elolvastad és véleményezted!
Igen, igazad van, én is érzem, hogy ennek az írásnak nincs pont a végén.
Valójában nem vagyok biztos benne, hogy novella vagy regényrészlet. Alapvetően novellának szántam, ez tény. 🙂 De szinte azonnal tovább szőtte magát a történet.