Nemrég 100 szavas játékot játszottunk, amiben egy teljesen sötét helyszínen, a látás kiiktatásával kellett egy akciójelenetet megírni.
A játék nyertese Theresa lett, ő küldhette be nekünk egy regénye első 10 ezer leütését. A részletet ezúttal az ősszel induló Szövegboncoló kurzus oktatója, On Sai nagy sikerű regényeinek szerkesztője, AncsaT szerkesztette meg. A szöveg kapcsán azon is elgondolkoztunk, mire érdemes figyelni, ha az ember újszerű vámpíros történetet szeretne írni.
Kattints ide és olvasd el a szerkesztést!
Theresa, köszönjük a beküldött részletet. Ha kérdés merülne fel, írjátok meg kommentben, és AncsaT válaszol majd.
Köszönjük mindenkinek a játékot 🙂
*
Kedves AncsaT!
Köszönöm szépen a szerkesztést, nagyon tanulságos volt. Az első fejezetet kukázom, és lehet, hogy inkább a történet végeztével térek rá vissza.
A kérdések alapján rájöttem, hogy amit én tudok, azt az olvasó nem – csak az információkat elfelejtettem beletenni a szövegbe (vagy később akartam rá visszatérni).
Pl. Carala a vámpírom tanítója volt egykor, ezért a szájbarágós magyarázat, mert neki is akkor mondta el, amit tudnia kell. És a vámpíromnak is van persze neve, csak a gyerekekkel feleslegesnek tartotta közölni, ezért mondta, hogy számotokra nincs nevem.
A gyerekek pedig kiképzésen vannak, az első éles bevetésen, ahol a mentoruk nem túl felesősségteljes, és különvált tőlük. Ebből kialakul majd konfliktus, mert majdnem tragédiába fullad. Ennek a későbbiekben lesz jelentősége.
Az ezüsttől való tartást/félelmet az első fejezet végefelé írtam le, illetve azt, hogy mi a különbség a szabad-rabszolga vámpírok között.
Az elején a hely és idő azért szerepel, mert több helyszín is lesz a történet során, illetve ez egy múltbeli esemény, a következő fejezet már évekkel később játszódik, és ez a kiváltó oka.
A címet épp ezért választottam. Első olvasatra a vámpírokra utal, akik nem emlékeznek a halálukra, sem az életükre. Ugyanakkor az eredeti jelentése a regényben szereplő emberekre, a Rend tagjaira igaz.
Még egyszer köszönöm, alaposan átgondolom az egészet. Vagy legalábbis megpróbálom. 🙂
Theresa
AnikóT (vagy bárki, aki látja ezt a kérdést) random errefelé járóként megkérdezhetem, hogy ez az „elején fel kell vázolni a konfliktust, aminek megoldásáról szól majd a történet” ez kábé mekkora intervallum? Elég az első fejezetbe „beleilleszteni” a konfliktusgócot, vagy az első néhány oldalba kéne inkább?
SzM
Ancsa köszönöm szépen a választ!! Ez a kedvenc könyvek megnézése remek ötlet, élek is majd vele. Igen, és hát ilyenkor látszik, hogy egy regény (novella) megírása mennyire nem csupán ösztön és szív, hanem legalább ötven százalékban gondolkodás és gondolkodás. Mondjuk, néha az az érzésem, hogy így elvész a spontaneitás, de nyilván amit ilyenkor az íróember elveszít a réven, azt megnyeri a vámon. További szép napot Neked: SzM
Ancsa, köszönöm szépen az ötletet. Ez a papíros dolog eszembe se jutott, de kipróbálom. 🙂
További szép napot!
Theresa