Hamarosan megjelenik Szélesi Sándor igaz történeten alapuló regénye, a Kincsem. A 19. század második felében játszódó történet egy különleges szerelem és egy legyőzhetetlen ló körül bonyolódik.
Egy vidéki nemesúr, Blaskovich Ernő birtokán darabos mozgású, sárga csikó születik. Ugyanebben az évben Blaskovich megpillant a Nemzeti színpadán egy ibolyaszemű lányt, és azonnal szerelembe esik.
Több mint húsz év korkülönbség – a férfi javára – és egy fejnyi magasságkülönbség – a leány javára – állja útjukat, ami különös helyzeteket eredményez a korabeli társasági eseményeken. Blaskovich Ernő és Szabó Karolina mégis egymásra talál.
Szélesi Sándor évekkel ezelőtt egy filmhez gyűjtött anyagokat a legyőzhetetlen kanca, Kincsem történetéről – az a film sosem valósult meg, később azonban egy író-olvasó találkozó hatására Szélesi rádöbbent, hogy ebből a történetből regényt kell írni. Így készült el a Kincsem kézirata.
A szerző történelmi művek és szépirodalmi kötetek segítségével alaposan utánajárt a kornak, és igyekezett mindent kideríteni azokról a férfiakról, akiknek az 1870-es években a lóverseny volt az élete. „Ezeket a fiúkat mintha nem tartaná számon a történelmi emlékezet”, mesél a nehézségekről a blogján. „Nem értem, miért, ugyanis európai szintre emelték a lótenyésztést pár évtized alatt. Döbbenetes munkát végeztek, »csak« szívük, lelkük, életük volt benne.”
Mivel a Kincsemben megjelenő személyek valóban éltek az 19. században, igazi kihívás volt, hogy a szerző megtalálja és hitelesen ábrázolja a karakterek motivációit. Szélesi Sándor szintén a blogján ír arról, mennyi nehézségbe ütközik ez olyan szereplők esetében, akikről nem áll rendelkezésre hosszú, alapos életrajz. „Tartottam magam az ismert tényekhez, és megszerettem a szereplőimet – e kettő volt a vezérlő szálam regényírás közben a motivációk kitalálásakor. Senki nem makulátlan, de elismerésre méltó, amiért küzd, és szerethető alkat”, árulja el a megoldását.
A Kincsem visszarepíti az olvasót a Kiegyezés utáni Magyarországra, a fejlődés, a bizakodás éveibe, amikor új épületek emelkednek, új sportok és játékok születnek, szórakozási formák terjednek el Magyarországon. Ezeket a boldog békeéveket idézi meg a regény, ami véget ér 1879-ben, abban az évben, amikor Kincsem utoljára futott. Blaskovich Ernő és Szabó Karolina romantikus, minden fenntartást elsöprő szerelme mellett megjelenik a híres ló, ami legyőzhetetlennek bizonyul.
Ismerd meg a Kincsem világát, kattints ide, és olvass bele a regénybe!
*
Egy furcsa szerelem és egy legyőzhetetlen ló…
A sors vagy talán maga a végzet rendezte úgy, hogy 1874 tavaszán egy tápiószentmártoni istállóban, Balskovich Ernő birtokán megszülethetett egy sárga csikó. Ez a csikó annyira darabos mozgásúnak tűnt, hogy amikor a következő tavaszon vevők érkeztek a birtokra, a többi egyéves lovat elvitték magukkal, ezt az egyet azonban ott hagyták.
Mindeközben – ismét csak a sors különleges játékossága folytán – Blaskovich Ernő megpillantott egy kék szemű leányt a Nemzeti színpadán, és lehetetlen dolog történt: a nyugodt életet élő, dolgos természetű és kiszámítható férfi szerelmes lett. A több mint húsz év korkülönbség még talán legyőzhető lett volna, de a leány – Szabó Karolina – egy fejjel magasabb volt Ernőnél, ez pedig különös helyzeteket eredményezett a korabeli társasági eseményeken.
Nem könnyű szeretni és nem könnyű Európában lovat futtatni sem. Blaskovich Ernőnek mindkét ok miatt lettek ellenségei. Akadtak, akik úgy gondolták, ha a boldogságot elveszik a férfitól, talán a lovát is le tudják győzni. Kincsem egy vidéki nemesúr és egy ibolyaszemű leány tényeken alapuló, igaz története olvasható e regény lapjain. Egy különleges szerelem és egy legyőzhetetlen ló históriája egy szebb világból.
*