Lektori hírek

A lektorok izgatottan várták, hogy a most felkerült művek közül melyiket lehet a kiadónak megjelenésre ajánlani. A regények mellett a mesék is szerepet kaptak e héten, és három kedves történet eleje színesítette az irodalmi válogatót.

Milyen értékelések születtek? 

Rózsa Adrienn: Üres helyek

Az Üres helyek egy olyan női pszichothriller, amely a gyászfeldolgozással foglalkozik bevonva a thriller és a misztikum elemeit. A traumák házasságra való hatása érdekes koncepcióként vetítődik ki a régi házat fojtogató organizmusokra.A regény képes szuggesztív képek segítségével átjárást képezni a külső és belső folyamatok közt, ezzel is mélyítve a regény tematikáját és megteremteni a kohéziót. Legnagyobb erősségei közé tartozik az irodalmi igényességgel rendelkező nyelvi szint. A karakterek élők, a hősnő érzelmei átélhetők és látjuk őt nemcsak gyötrődni, de fejlődni is.
Dramaturgiailag nagyrészt jó, itt-ott a visszaemlékezés lehetséges, hogy nem jó helyre van-e beszúrva. Megfontolandó, hogy talán érdemes előrébb hozni a misztikus elemek felbukkanását (a bőrelváltozást, a növények furaságait), és általuk erősíteni a feszültségkeltést. A régi telefonnak mindenképp nagyobb szerepet kell kapnia, hamarabb kellene behozni és jobban össze kell kötni ezt a kulcselemet a ház többi misztikus elemével. A borzalmasabb jelenetekben rá kell erősíteni a zsigeri leírásokra, függővégeket kell beszúrni, és a mellékszereplőkre több gyanút terelni. A regény ebben a formában az Arany Pöttyös és a Kristály Pöttyös között mozog az előbbi javára, és nemcsak a tematika és a szövegigényesség miatt, hanem mert az érzelmi töltet és a visszaemlékezések hangsúlyosabbak a jelen feszültségkeltő elemeinél. A thriller-elemek erősítésre szorulnak, de mivel ezek jól elhelyezettek és megvannak a dramaturgiai alapok, valamint a szöveg minősége is kiváló, szerkesztéssel javítható. Az írás pozitív lektori ajánlást kapott.

Rozenberg Krisztina: A Megajándékozottak

A kézirat erőssége maga az alapötlet, nagyon érdekes a Gyárjátékok gondolata. Rendkívül érdekes, hogy a szerző a steampunk elemeket a mágikus fantasy elemekkel próbálja elegyíteni, és ezekből egy egyedi világot létrehozni. Bár a világépítési elemek (steampunk, mágia) inkább díszleteknek érződnek egy olyan történetben, ami főleg udvari intrikákra emlékeztető cselekményt követ. A kézirat egyik gyengesége a logikátlanság a cselekményépítésben és a világalkotásban. Nem látni, hogy a gyárak működése vagy a mágia használata hogyan van hatással a felépített világra, így az sem eléggé nyilvánvaló, hogy a gyárak közti versengés motivációját és célját mi táplálja. Hiányzik egy komoly tét, ami a sokszereplős történetet meghatározott irányba terelgetné, nem érezzük át a Gyárjátékok súlyát. Ez az első kötet inkább csak előkészíti a konfliktust, de sem ez az előkészület, sem az ezt szolgáló cselekményszálak nem indokolják a kötet terjedelmét. A világ leírása kevésnek érződik, miközben a szereplők gondolatai, jelentéktelen mozzanatai túl sok teret foglalnak el. Ennek ellenére mégsem érezhető, hogy bármelyik szereplő ügye és sorsa felkeltette volna a kíváncsiságot. Nem emelkedik ki fontosabb szereplő, akinek célja és harca az olvasó szívügyévé is válhatna, egyik szereplő sem vonja be az olvasót érzelmileg. A több nézőpont bevett dolog egy ilyen nagy ívű fantasy esetében, de itt az időben és helyben egymástól gyakran eltávolodó és nagy részekre osztott nézőponttömbök csak rontanak az olvasó bevonódási esélyein. Másik gond a túlírtság, a szöveg dagályos és csapongó, hiányzik a fókusz. A kézirat a szerkesztési szintnél nagyobb munkát igényel, így ebben a formában nem kapott pozitív lektori ajánlást.

April Rose Scott: Emlékezz, mit ígértem és Xela: Nárcisz esetében a lektorálás még folyamatban van, értékelés a következő Lektori hírekben várható.

Mesék:

Harka Sára: Márkó és a Szörny

Olvasórakétára szánt, három történetből álló mű. Összekapcsolódnak, egymásra épülnek a történetek, de mindegyik kerek egész önállóan. Főhőse egy kisfiú, aki egy varjúval barátkozik. A mesék kerek történetek, mindegyiknek tiszta konfliktusa van, és a gyerekek korának, élethelyzetének megfelelő megoldásokat mutat. Nyelvileg jól működik a szöveg, néhány apró, szerkesztéssel könnyen javítható problémák vannak. A szerző a gyerek mellől mesél, van egy kis cinkos összekacsintás is újra és újra a gyerekekkel (pl. a karalábét nem eszi meg a kisfiú, mint minden normális gyerek, vagy a kisfiú ért a legjobban a tárgyak kölcsönvevéséhez, azaz elcsenéséhez, stb.). Nem nagyon erős, de kellemes humor jelenik meg a szövegben, felnőtteknek is élmény lesz a felolvasása. Az írás pozitív lektori véleményt kapott.

Kelemen-Magyar Edit: Panni Krixkraxiában
Történet egy kislányról, aki álmában abba a világba kerül, amelyet ő maga rajzolt, és ott a rajzolás segítségével megoldja a madarak problémáját. A szerző az Olvasni jó! kategóriába sorolta, azonban a történet mondatszerkesztése és szóválasztása túl bonyolult az önálló olvasáshoz, míg maga az elmesélt történet túl egyszerű és babás a kisiskolás korcsoportnak. Éppen ezért a mesét csak a Meseidő sorozatba illő történetként érdemes vizsgálni. Hosszú és lassú a felvezetés, amíg megtudjuk, milyen Panni otthon, majd milyen a világ, amibe átkerült. A harmadánál megjelenik a konfliktus. A szerző szándékai szerint van egy kis játékos tanítás a történetben (ültess el magot, gondoskodj a fáról), de közben egyáltalán nem veszi figyelembe a természet olyan törvényeit, mint például az évszakok forgása, hogy egy fa újra és újra termő lehet, stb. A konfliktus és a megoldás aranyos, és az is jó, hogy a gyerek oldja meg a dolgokat, de nagyon egyszerű, alapvető az egész, és minimális a konkrét konfliktus-megoldás helyzet, míg hatalmas a felvezetés, sok egy kicsit a végén a levezetés is, amikor a kislány felébred. Húzást, fókuszálást, a korcsoportok sokkal tisztább átlátását, nyelvi tisztítást igényelne a szöveg. A kézirat a szerkesztési szintnél nagyobb munkát igényel, így ebben a formában nem kapott pozitív lektori ajánlást.

Egri Orsi: Sulifoci, A pogácsatolvaj, Tisza-parti kalandorok
Három lazán összekapcsolódó mese, amelyeket az azonos szereplők kötnek össze. Kettő iskolai, a harmadik nyári. A második kettő nyomozós történet. Sulifoci: Ennél a mesénél tisztábbá kell tenni a tétet: amikor Hubertet kiállítják piros lappal, addigra értenie kell az olvasónak, hogy ez a meccs miért fontos. Sajnálatos, hogy nincs nyomozás a tö9rténetben, így kilóg. Nem világos a fókusz. Megjelenik a dadogós Soma, aki később nem kap szerepet, ami furcsa lehet az olvasónak. Ha ez a mese így megmarad, akkor nagyon pontosan ki kell mondani, miért fontos ez a meccs a gyerekeknek, miért akarnak mindenképpen nyerni. A pogácsatolvaj: A második történetben nagyon jók a rejtély-megoldások, sokkal jobban működik, mint az első történet, mert erősebbek a tétek. Viszont az átgondolandó, hogy nem Huberttel kezd, azaz elsőre nem világos, hogy van-e kapcsolódási pont. Az utolsó mondat nem világos, ennek ellenére a legjobban működő mese a három közül. Tisza-parti kalandorok: Aranyos, és dramaturgiai szempontból is jó, ahogy a gyerekek végigmennek az úton, kincset keresnek. A történet vége kicsit hosszú, amikor elmesélik a szülőknek még egyszer, ismétlésszerű. Sem Soma, sem Galatea nem kap itt szerepet, míg az első illetve második mesében nagyon is fontos szerepük volt. A stílus kellemes, a szöveg egyre összetettebb, de még a harmadik mese sem túl sok (helyenként esetleg kell kicsit javítani a szöveget, de a korcsoportot, olvasási szintet a szerző jól érzi). Az írás pozitív lektori ajánlást kapott.

Gratulálunk a pozitív értékelésekhez. Köszönjük a beküldött kéziratokat!