Már csak nyolc kézirat várakozik az első lektori véleményre… Lássuk, hogyan alakul ez a hét!
Negatív lektorit kapott írások:
Allie P. Dale: Maya levelei (dramaturgia, karakterek viszonyrendszere, információ adagolása) (dicséret: szerkezet, stílus)
B. J. Scott: Jerry Armstrong egyáltalán nem rejtélyes esetei (dramaturgia, információ adagolása) (dicséret: könnyed hang)
Csíki Andrea: Zoknisark – egy birodalom alkonya (dramaturgia, korcsoport) (dicséret: üdítő ötletesség, stílus)
Guba Tamás: Aranybolygó meséi (dramaturgia, korcsoport) (dicséret: játékosság)
Haranghy Géza: Ki volt Hüm Brek? (dramaturgia, narrációs váltások, korcsoport) (dicséret: szerethetőség)
Istók Anna: A lázadás virágai (dramaturgiai ív) (dicséret: érett hang, karakterábrázolás)
Kiss Magdi: Helló, Belgium! (dramaturgia, karakterábrázolás) (dicséret: erős atmoszféra)
Tom Wathe: Csonkok hullnak (dramaturgia, információ adagolása, modorosság) (dicséret: a történet indítása)
*
A mai lektori volt az utolsó értékelés, a kiadóba beküldött 286 művet feldolgoztuk. Ha úgy érzitek, hogy mégis kiesett egy kedvenc, és szeretnétek az írást a kiadóvezető elé juttatni, az első fejezet lájkjával megtehetitek még két hétig. 🙂
A pályázat következő szakasza, hogy a második lektor megkapja az első lektorok által átengedett írásokat:
Bartos Zsuzsa: Alkonyőrzők
Cata Morgana: Kutyakalandok Nózival
Csendes Nóra: Zápor utca
Gulyás Péter: A végtelen térségek örök hallgatása
Június 19-én, pénteken megtudjátok, mit mond a második lektor, melyik írásokat javasolja a kiadóvezetőnek megjelentetésre.
*
Mi történik addig az oldalon?
Felkerülnek az írásokból a 3. részletek, és ennek kapcsán minden írással játékot játszunk.
De egy izgalmas 100 szavas játék is vár rátok. 🙂
Hétfőn figyeljetek! Játszani fogunk! 🙂
***
Egyéb hírek:
Aranymosó dramaturgia előadást tart Pesten jún. 15-én.
*
Elkezdődött a Könyvhét, ahol megtaláljátok a nyomdából frissen érkezett könyveinket. Nagy öröm számunkra a Könyvhét, hiszen lehetőségünk nyílik a személyes találkozásra, amit mindig nagyon várunk. Ha van rá lehetőséged látogass el hozzánk, csemegézz a kínálatból, és oszd meg velünk az örömödet!
A két helyszín, ahol megtalálsz minket:
Budapest, Vörösmarty tér, 81-es stand
– csütörtök: 10.00 – 20.00
– péntek: 09.00 – 20.00
– szombat: 9.00 – 24.00
– vasárnap: 9.00 – 20.00
– hétfő: 9.00 – 15.00
Szeged, Dugonics tér
– csütörtök: 10.00 – 19.00
– péntek: 9.00 – 19.00
– szombat: 9.00 – 20.00
– vasárnap: 9.00 – 20.00
– hétfő: 9.00 – 15.00
A Könyvhéten magyar szerzőinkkel is találkozhatsz, ők is kitörő lelkesedéssel és meglepetésekkel várnak.
Íme, a dedikálások időpontjai:
A fővárosban:
Péntek (június 05.)
14.00 – 15.00: Spirit Bliss
16.00 – 17.00: Lovranits Júlia
Szombat (június 06.)
11.00 – 12.00: Kozári Dorka, Palásthy Ágnes, K. László Szilvia
14.00 – 15.00: Tavi Kata
15.00 – 16.00: Helena Silence, Zakály Viki, Kemese Fanni
16.00 – 17.00: Okváth Anna
17.00 – 18.00: Ő ezt is hibátlanul tudja – a költő Csukás István (kisszínpad)
18.00 – 19.00: Meiszner Krisztina
Vasárnap (június 07.)
11.00. – 13.00: Csukás István
14.00. – 15.00: Böszörményi Gyula és Szőnyi Gergely
15.00. – 16.00: Róbert Katalin, Rácz-Stefán Tibor
16.00. – 17.00: Kae Westa, Laura Arkanian
17.00. – 18.00: Cselenyák Imre (Jean-Pierre Montcassen)
Szegeden:
A szegedi Könyvhét vendége lesz Böszörményi Gyula, június 6-án. A színpadon beszélget egy gyerekkönyvtárossal, a téma, Lúzer-e, aki Lúzert olvas? A beszélgetés apropója, hogy a Könyvhétre jelenik meg a Lúzer Rádió 5. kötete: Lúzer Rádió, Budapest 5. – A szöcskefogó hadművelet. A beszélgetés 16.00-16.30-ig tart, utána 16.30 – 17.30. között dedikál az író.
Szeretettel várunk mindenkit!
Kedves Bea!
Lehet azt tudni, hogy miért alakult úgy a pályázat ahogy alakult? Úgy értem, hogy az előző pályázatokon sokkal többen kaptak pozitív lektorit, mint most. Talán a pályázati anyagok voltak rosszabbak?
Köszi a választ.
Üdv Bea
Most nagyon fáj a szívem. Allie, annyira sajnálom! A többiekét is, voltak, akiket esélyesnek gondoltam.
286 mű, és mindössze négy pozitív lektori… Mi történt? Ilyen rossz volt az idén az írások dramaturgiája?
Igen szomorú az eredmény. Bár Istók Anna írásának a második része engem sem győzött meg, mégis reménykedtem a továbbjutásában. Sajnálom. Azt nem tudom, hogy a Kiadó mennyire sajnálja ezt az eredményt, nem tudom, hogy kudarcként értékeli-e az idei pályázatra fordított munkát, és most nem azt kérdezem, hogy lesz-e folytatása télen a pályázatnak – erre már kaptam halasztást jelentő választ korábban -, hanem azt, lehetséges-e egyáltalán, hogy folytatódjék a pályázat.
Innen, a partvonal széléről az látszik, hogy legfeljebb négy regény kerülhet Katona Ildikó elé, de ehhez a második vonalban álló lektoroknak mind a négy versenyben lévő írást át kell engedniük. Tételezzük fel, hogy még egy írás továbbjut a lájkok mankójával, még akkor is elmarad az eredmény a korábbi évektől. Indokoltnak érzem tehát, hogy nem ment-e el a kedve a könyvmolyképzőnek a további versenyektől, mert azt tudjuk, hogy ez nem olcsó mulatság.
Ismerőseim voltak az indulók között: van, aki most már kiesett és még van, aki még versenyben maradt.
Nagyon örülök, hogy idén az elutasítás okát is azonnal és nyilvánosan is megtudják a szerzők. Ez nemcsak számukra hasznos, de annak az olvasónak (és leendő írónak is), aki követi az írásokat.
Jó ez az újítás!
Hajrá bennmaradtak!
Bocsánat! A Könyvmolyképzőt nagy kezdőbetű illeti, elnézést kérek. Esetleg kaphatok egy javítást? (Köszönöm!)
Attila:
A kevesebb megjelenő regény kérdéséhez: Ha az évek során egyre kevesebb regény jelenik meg, de azok jobbak, akkor ez előny. Főleg az olvasónak és ezáltal a kiadónak.
Egykori kiesettként (dramaturgia)a mostaniak szomorúságát is átérzem, de a cél a jó írás kell, hogy legyen, nem?
Tom Wathe regényét nagyon sajnálom! Szerettem a történetet és reméltem, hogy végül a kiadóvezető elé kerül.
Cata Morgana meséje még mindig a szívem csücske! 🙂 Imádkozom, hogy nyomtatásban olvashassam az egészet!
Minden kedves pályázónak gratulálok és sajnálom a kizsűrizettek többségét!
Sok sikert, kedves Mesélők!
Istók Anna írása nem jutott tovább?
Nincs mit hozzáfűznöm.
Kedves Luca!
A kiesettek közül való vagyok én is. Különben nem jártatnám itt a számat, jogalap nélkülinek érezném. Én duplán estem ki, és csak sejtem, hogy milyen hibák miatt, mert akkoriban az ok nem volt publikus. Mivel Varga Bea azt mondta nekünk, hogy a színvonal változatlan, nem gondolhatunk arra, hogy a kevesebb könyv magasabb nívót jelent, de ha így lenne sem repesnék az örömtől. Ettől függetlenül ez üzleti vállalkozás, tehát ha ekkora befektetéssel mondjuk mindössze egyetlen regény jut át a teljes szűrő rendszeren, már biztosan veszteséges, hiszen azt az egy könyvet akkor is kihalászhatná a rengetegből a Kiadó, ha nincs pályázat. Egykori üzletemberként tartok tőle, hogy elfogy a kockáztatási kedv.
A nagy számok törvénye alapján én is azt hittem, hogy többen lesznek a továbbjutók, az előző éveket elnézve. Aztán, ahogyan szépen jöttek a lektori értékelések, és az első három, vagy talán négy posztban sem láttam továbbjutót, már kezdtem sejteni, hogy csekély(ebb) számú továbbjutó lesz, de ennyire kevésre én sem számítottam. Mindenesetre gratulálok a továbbjutóknak, és remélem, hogy a második lektoron is átcsusszannak. Remélem jövőre is lesz folytatása a pályázatnak, mert csigalassúsággal, de készül az új regény.
Köszönöm a biztatást Ariana, jól esik 🙂 A regénynek javításokra van szüksége, úgyhogy innét is nagyon köszönöm a pályázatnak, és az olvasóknak, hogy rávilágították a hiányosságokra. Tervezem, hogy kiadom e-bookban, ha úgy érzem, hogy elég jó, és megérett a kiadásra.
A kiesetteket sajnálom, Jerry és Maya azt hittem továbbmegy. Zoknisarkért pedig vérzik a szívem. Nekem az nem volt kérdés, de úgy fest, hogy valami javíthatatlan (?) benne. 🙁
A négy továbbjutónak sok sikert! 🙂
Szerintem a kiadó, illetve a kiadóvezető nem tartja a mostani pályázatot sikertelennek, az eredménytől függetlenül. Igen, kevés írás jutott tovább, de nagyon sok kieső dicséretet kapott, illetve több műnél is volt olyan, hogy pl. 1-2 dolgot kell kijavítani és akkor jó lesz. Szerintem a kiesettek között is van olyan író, aki nem kudarcként éli ezt meg. Ahogyan a kiadó sem, hiszen remek történeteket olvashattunk, illetve rengeteget tanulhattunk az írásokból és a véleményekből. Szóval, én azt gondolom, hogy a könyvmolyképző pont nem az a kiadó, ahol csak a befektetés meg a pénz számít. Persze ezek is fontosak, de nem pont az aranymosás bizonyítja, hogy csak ezek a legfontosabbak?
Jav: De nem pont az Aranymosás bizonyítja, hogy nem csak ezek a fontosak?
(Bocsánat, telefonról írok :S)
A Twilight jó dramaturgiailag, de az itt megjelent írások többsége nem. Érdekes.
Igaz, mi nem látunk bele a könyvek lektorálásának hosszadalmas folyamataiba, így nem tudhatjuk, mi az egzakt elvárás. Gondolom, lesz majd még egy összegzés a lektori szakaszról, hogy mik voltak az általános hibák.
Rengeteg írást borzasztóan sajnálok… de ki tudja, lehet olvashatjuk őket még egyszer, vagy javítás után, vagy más kiadónál.
Sok sikert mindenkinek a továbbiakban!
A Twilight se azért jelent meg, mert tökéletes dramaturgiailag. Volt szó már a külföldi sikerkönyvekről, és azt a választ kaptuk, hogy a kiadó nem szólhat bele azok dramaturgiájába, viszont a maga hirdetett pályázatnál állíthat egy minőségi lécet. Mind dramaturgia, leírások, logika stb. tekintetben. 🙂
Ettől függetlenül én is sajnálom hogy csupán pár írás jutott át idén. Remélem a második lektor is esélyt ad nekik. 🙂 Szurkolok!
Kedves Attila!
Hozzád címezném a kérdésem, mivel a te kommentedben olvastam az alábbi mondatot:
„és most nem azt kérdezem, hogy lesz-e folytatása télen a pályázatnak – erre már kaptam halasztást jelentő választ korábban -, hanem azt, lehetséges-e egyáltalán, hogy folytatódjék a pályázat.”
Ezek szerint, te valamivel többet tudsz, mint én, és mint a következő pályázatra készülő, kérdezném tőled, vajon a halasztás konkrétan a pályázatra, vagy csupán a válaszadásra vonatkozott.
Bárkitől örülnék ezzel kapcsolatos, reményeim szerint bíztató válasznak.
Úgy emlékszem, azt írtátok, 300 pályamű érkezett a pályázatra, de most 286 mű feldolgozásáról írtok. Mit jelent ez? Az első szám becslés volt, vagy valamiért 14 kéziratba bele se néztetek valamilyen hiányosság, esetleg nem elégséges karakterszám miatt?
Sziasztok!
Gratulálok a továbbjutóknak!
Véleményem szerint a kiadó, épp azért, mert erősen profitorientált, nem szeretne a kockáztatni: inkább kevesebb szöveg jut tovább, de azok nagyobb eséllyel termelhetnek profitot.
Tekintettel arra, hogy a kieső írások kb. 90% dramaturgiai hibák miatt esett ki, az lenne a kérdésem, hogy milyen szempontok alapján, milyen elvárások mentén került értékelésre a dramaturgia. Ekkora számú kiesőből számomra az látszik, hogy dramaturgia terén valamilyen nagyon komoly elvárással indult a kiadó, ám nem tudom, hogy ilyen különböző írásokra hogyan érvényesíthető „általános” elvként.
Üdv,
Don
kedves Aranymosók! a dramaturgiai ív és a dramaturgia csak szimplán a hibák felsorolásánál ugyanazt takarja? csak azért kérdezem, mert egyedül nálam jelöltétek ívként és ez szöget ütött a fejembe…
A továbbjutóknak sok sikert, a kiesetteknek pedig sok kitartást! 🙂
(Én nem fogtam fel kudarcként a negatív lektorit, mert legalább most már tudom, mire kell odafigyelnem, a hozzászólásokból tanultam, a dicséret és az, hogy néhányan szurkoltatok a történetemnek, nagyon jólesett. A pályázat nagyszerű lehetőség, nekem teljesen pozitív élmény volt. Természetesen a dramaturgia problémája engem is érdekel.)
Szóval hajrá mindenkinek, ez még csak a kezdet! 🙂
Mikor kap valaki dicséretet szerkeszthetőségre? Mitől szerkeszthető egy könyv?
Bocs, hogy csak most felelek, de tart a Könyvhét, ami hatalmas könyves forgatag, és tegnap ott voltam, egy óra múlva megint oda megyek.
„Lehet azt tudni, hogy miért alakult úgy a pályázat ahogy alakult? Úgy értem, hogy az előző pályázatokon sokkal többen kaptak pozitív lektorit, mint most. Talán a pályázati anyagok voltak rosszabbak?”
Igen és nem. Ez kissé összetettebb dolog, de majd a főszerkesztői cikkben leírom, mit gondolok, mert hosszabb idő kifejteni.
„…nem tudom, hogy kudarcként értékeli-e az idei pályázatra fordított munkát, és most nem azt kérdezem, hogy lesz-e folytatása télen a pályázatnak – erre már kaptam halasztást jelentő választ korábban -, hanem azt, lehetséges-e egyáltalán, hogy folytatódjék a pályázat.”
A kiadó elégedett a szűrési rendszerrel, és nagyon hatékonynak tartja. Pályázat nélkül is bejönne hozzánk ennyi kézirat, amire valamit felelni kellene. Az Aranymosás az országban az egyetlen rendszeres, átlátható feldolgozási projekt, és erre büszkék vagyunk. Nem minden a pénzről szól, a kiadó alapítása eleve egyfajta misszióból indult – a fiatalok olvasási kedvét meghozni -, és mai napig a vezetőség szemléletében benne van ez a gondolkozásmód.
„…nem ment-e el a kedve a könyvmolyképzőnek a további versenyektől, mert azt tudjuk, hogy ez nem olcsó mulatság.”
Nem olcsó ez biztos, de a Könyvmolyképző sikeres kiadó, és épp most bővültünk, boltot nyitott a cég. Mi az igazán jó műveket keressük, és ezeket be is tudjuk futtatni. Az új magyar írók könyvfogyási adatai egyre feljebb kúsznak. Az Enigma például már kijött második kiadásban.
„Rengeteg írást borzasztóan sajnálok… de ki tudja, lehet olvashatjuk őket még egyszer, vagy javítás után, vagy más kiadónál.”
Hm, egyre gyakrabban előfordul, hogy a nemet kapott írás megjelenik máshol, és aztán a netes kritikákban pontosan azokat a problémákat jelzik vissza az olvasók, bloggerek, ami miatt nemet kapott a mű. A szívem vérzik az íróért, mert egy-két fejlődési lépcső kellett volna csak, de helyette van egybebukott regénye egy korai publikálás miatt.
De ez most mellékszál.
„Úgy emlékszem, azt írtátok, 300 pályamű érkezett a pályázatra, de most 286 mű feldolgozásáról írtok. Mit jelent ez? Az első szám becslés volt, vagy valamiért 14 kéziratba bele se néztetek valamilyen hiányosság, esetleg nem elégséges karakterszám miatt?”
Korábban már szerepelt ez az info az oldalon, de leírom újra. 300 e-mail érkezett be, és az előszűrők adatfeldolgozása után csökkent ez a szám. Amúgy asszem elírtam fentebb, mert 286 író 284 műve érkezett. Sokan voltak, akik külön küldték a szinopszist, vagy kétszer küldték az írást, azért csökkent a végleges szám.
„Véleményem szerint a kiadó, épp azért, mert erősen profitorientált, nem szeretne a kockáztatni: inkább kevesebb szöveg jut tovább, de azok nagyobb eséllyel termelhetnek profitot.”
A lektorok nem hozhatnak gazdasági döntést, csakis a kézirat irodalmi részével foglalkozhatnak. Katona Ildikó dolga és joga, hogy nemet mondjon, ha valamiben pénzügyi kockázatot lát. (De amúgy fordítva szokott történni, ha felkelti a figyelmét egy írás, akkor „á, próbáljuk meg” jelleggel az e-bookosnak javasolt kéziratokat is átsorolhatja papírkiadásba.)
„Tekintettel arra, hogy a kieső írások kb. 90% dramaturgiai hibák miatt esett ki, az lenne a kérdésem, hogy milyen szempontok alapján, milyen elvárások mentén került értékelésre a dramaturgia. Ekkora számú kiesőből számomra az látszik, hogy dramaturgia terén valamilyen nagyon komoly elvárással indult a kiadó…”
Ez egy nagyon jó kérdés, köszönöm.
Az előző pályázatnál is a dramaturgia miatt estek ki a művek, de hiába jeleztem vissza a zárócikkben, ez nem tudatosult. Azért is adok visszajelzést, hogy kezdjetek gondolkozni a saját írásaitok kapcsán.
A dramaturgiai elvárásról majd beszélek a főszerkesztői cikkemben.
„…ám nem tudom, hogy ilyen különböző írásokra hogyan érvényesíthető “általános” elvként.”
Ez is jó gondolat.
Sehogy nem érvényesíthető. Nincs recept, minden írásnak a SAJÁT írói ígéretét kell beváltania. Ezt várjuk. Tök mindegy, miről meséltek, milyen szereplőkkel, milyen zsánerben, a saját munkátok legyen teljes.
„kedves Aranymosók! a dramaturgiai ív és a dramaturgia csak szimplán a hibák felsorolásánál ugyanazt takarja? csak azért kérdezem, mert egyedül nálam jelöltétek ívként és ez szöget ütött a fejembe…”
A dramaturgia egy hatalmas gyűjtőfogalom, aminek csak egyik eleme maga az ív. Nálad az ívvel van gond, behoztál egy új írói ígéretet a könyv háromnegyedénél. (De arra kérlek, keress meg egy hét múlva, amikor elmúlt a Könyvhét. Egyes szerzőknek majd írok, hogy újra várjuk javítás után a művüket, és te is köztük vagy.)
Most mennem kell, írósulis találkozó lesz a Könyvhéten, de nyugodtan írjatok kérdéseket, holnap majd reagálok rá. 🙂
„Mikor kap valaki dicséretet szerkeszthetőségre? Mitől szerkeszthető egy könyv?”
A kérdés elejét nem értem.
A második fele egyszerű, akkor szerkeszthető egy könyv, ha
a, nem a dramaturgiai ívbe kell belenyúlni, hanem pl. világteremtés, kisebb logikai hibák, stilisztika, karakterek mélyítése
b, ha nem épül bele a sztori alapjaiba a logikai vagy karakterábrázolási gond
c, ha a dramaturgiai ív helyrehozható a felesleg kihúzásával
d, ha a dramaturgiai gondok kevesebb átírással javíthatók, mint a regény negyede (plusz a szerző hajlandó egyáltalán a javításokra, és nem az „ahogy esik, úgy puffan” író elvet követi)
Kedves Alíz!
Nem tudok többet nálad, viszont pár hónapja feltettem a kérdést, és akkor azt válaszolta Varga Bea, hogy minden ősszel végig néz a cégen a főnökasszony, Katona Ildikó, és dönt a pályázat kiírásáról. A válasz akkor annak a fényében volt értelemszerű, hogy olykor eltérő dátummal indultak a pályázatok. A mostani kérdésem tehát nem arra vonatkozott, hogy mikor kezdődik az új pályázat, hanem arra, hogy egyáltalán lesz-e, lehetséges-e még pályázat kiírására várni.
Attila!
Köszönöm a választ.
köszönöm a választ és a benne foglalt írói ígéretet is 🙂
Feltételezem, hogy a felhozataltól függ a továbbjutók száma. Ha idén akár egy olyat sem lesz, amit kiadásra érdemesnek találnak, akkor nem lesz. Nem kötelező csak azért kiadni valamit, mert éppen nem volt jobb.
Én nagyon várom az összegzést, érdekes lesz részletesebben olvasni a döntésről.
A továbbjutóknak gratulálok, a kiesettek pedig próbálják nem sértésnek venni a döntést. Fejlődjünk tovább!
A többi előszűrőn átjutott embernek nem kerül ki a 2. részlete? Nem úgy volt, hogy mindből felkerül, ha átjut a lektoron, ha nem? Vagy én emlékszem rosszul?
Dryka, a lektorok gyorsabbak voltak. 🙂
Az elutasított művek már nem kerülnek föl, most a négy bent maradt írás van a középpontban. Meglátjuk, milyen döntés születik ezekkel kapcsolatban. 🙂