Lektori döntések

Koszonom a lehetoseget! 🙂 a Metelyt sajnalom, szivesen olvastam volna tovabb. Azt megkerdezhetem, pontosan mit takar a rossz dramaturgiai iv?

Kedves Aranymosó!
Szeretnék reagálni a regényemre írt kritikára, természetesen minden tisztelettel a lektor felé, aki olvasta. Azzal egyetértek, hogy a világépítésben lehetnek hibák, mint minden másban is, de nem gondolom, hogy az írás gyengesége lenne. Sőt, kifejezetten erőssége a világ, mert az olvasókat – az itt olvasott véleményeiket és az előbétázók véleményeit alapul véve – az ragadta meg a legjobban. Az abszurdság a lényege. Az egységes kép hiánya címszó alatt nem tudom, mit értsek, hiszen ezek szerint a lektor nem értette meg a világ lényegét, ami az olvasóknak tetszett, és ami az olvasóknak fontos. Ezzel nem őt alacsonyítom le, egyáltalán nem szeretném kritizálni, tiszteletben tartom a kritikáját, csak válaszolnék rá. Szerintem ott lehetett a bökkenő, hogy valószínűleg nem neki való volt ez az újfajta világ. Ez nem baj, hiszen egyértelműen nem tetszhet mindenkinek, sőt, ez a környezet, amit én építettem, kifejezetten olyan, ami vagy nagyon megragad, vagy egyáltalán nem. Azt gondolom, hogy talán a regényeket érdemes lenne több lektorral is átnézetni, nem csak eggyel, hiszen az írások véleményezése mindig erősen szubjektív dolog. Természetesen elfogadom a negatív lektorimat, újra szeretném kihangsúlyozni, hogy semmi gondom nincs a döntéssel, mindössze reflektálnék rá. Az, hogy a leírások több helyen öncélúak, talán igaz, de ezt egy szerkesztő könnyen kihúzathatja az íróval, nem értem, ez miért kizáró probléma. Az öncélúság egyébként megint szubjektív fogalom, az én célom a világom részletes bemutatása volt, abszurd fantáziaképekkel gazdagítani az olvasót. Ha túl sok, egyszerűen ki lehet húzni, ezért nem értem, miért olyan nagy gond, de természetesen ezt is elfogadom. Az öt nézőpontkarakter indokolatlanságánál lenne egy kérdésem: a lektor végigolvasta a regényt? Mert az utolsó kb. nyolcvan oldalig a szálak nem kapcsolódnak, a fináléban azonban kiderül, hogy minden összefügg. Ezt a pontot egyáltalán nem értem pont emiatt, mert minden karakter élete kapcsolódik a másikéhoz valamilyen formában. A rossz dramaturgiai ívet megint javítható problémának gondolom, ha valóban probléma; azonban szerintem a történet egységes, ha véletlenül van időcsúszása a szereplőknek, azon könnyen lehet változtatni, és a legutolsó oldalig nem derül ki, miért történik az, ami, olvasói vélemények alapján fenntartja a figyelmet.
Mindenképp le szerettem volna írni a véleményemet, és remélem, ez nem tűnik sértődésnek, támadásnak stb. A kritikát olvasva viszont az fogalmazódott meg bennem, hogy a lektort szimplán nem ragadta meg a világ – ami, mint előzőleg írtam, teljesen elfogadható. De nem értem, miért csak egy lektor nézi át, és miért nem mondjuk három, hiszen sokkal tisztább döntést hozhatnának.
A negatív lektorival egyébként nincs bajom, nyugodtan fogadtam, az előző lektori döntéseket olvasva számítottam is rá. Amit még nem nagyon értek, és jó lenne választ kapnom rá, hogy a kiadó most tökéletes műveket vár? Ez zakatol a fejemben a második döntésről szóló cikk elolvasása óta. Mert nyilván mindegyikkel lesz probléma, nyilván nem lehet mindet kiadni, de amiben van lehetőség (és meg kell jegyeznem, itt nem elsősorban a sajátomra gondolok, tudnék több példát is mondani), abba érdemes lenne energiát fektetni, akkor is, ha ez a pályázat elhúzódását jelenti. Ezt nem az én dolgom megmondani persze, de leírom a meglátásaimat, még ha szokatlan is, hogy így válaszol valaki a döntésre.

Kedves Aranymosó, köszönöm a választ, így könnyebb érteni, mi hogy működik, szerintem nem is maradt több kérdésem. 🙂

Igazság szerint én se értem teljesen a történetemhez felsorolt negatívumokat, főként ezt nem: a sablontól nem sikerül a cselekménynek elrugaszkodnia. Ez azt jelenti, hogy olyan regényt írtam, amit előttem már ötvenen megírtak? Sokat gondolkodom ezen, és tényleg csak az a tudat nyugtat, hogy a lektor nem olvassa végig azokat a regényeket, amiket nem talál arra érdemesnek. Tulajdonképpen hiába van a történetben zsarnok uralkodó és szenvedő nép – ami nyilván sablon –, mert ez csupán keretet ad az egyedi szálak köré. Eleve olyan fantasyt írtam, ami tele van fura lényekkel, mégsem Tolkien vagy Stephenie Meyer lényeit használtam fel, tehát már csak ezzel is eltérek a sablontól. Persze lehet, hogy félreértelmezem ezt a negatívumot, de gondoltam, most már rákérdezek, mit is takar ez. (Tudom, hogy ott van a szinopszis is, amiből kiderülhet, van-e bármi egyedi is a történetben, na de egy oldal tömény infó alapján nehéz behatárolni egy 240 oldalas sztori milyenségét.) Negatívumként lett még írva a karakterábrázolás és az információadagolás – előbbit kicsit se értem, utóbbi pedig olyan sok mindent jelenthet, hogy csak tippelni tudok, mire gondolhatnak, de azt se értem tisztán.

Sajna elnézve a pozitívumokat szinte semmi jó nincs a regényemben. „Jó alapötlet” – amit máris kiüt a sablonosság -, „könnyed mesélés” – hát, ez talán a minimum, ha már pályázik az ember –, és „magyar helyszínek ügyes bevonása” – szerintem semmi nagy kunszt nincs a magyar helyszínek bevonásában.

Összességében én is csak reagálni szerettem volna így utólag, nem hőzöngeni. Azoknak, akik kiestek, üzenem, hogy ne adják fel, mert sok olyan író lett elutasítva száz meg száz kiadó által, aki ma már világhírű. Tény, hogy Magyarország ilyen téren korántsem kecsegtet annyi lehetőséggel, mint a nyugati országok, de aki tényleg az írásban leli örömét, ezt érzi hivatásának, az ne tántorodjon el egy-két visszautasítástól, és ez azoknak is szól, akik az előszűrésen nem mentek át, mert ha jól tudom, az előszűrésen is csak egy-egy ember döntött.

Az Aranymosásnak pedig én is köszönöm a lehetőséget, jó volt minden nap várni valamire – ha a napi nézettsége 800 volt az oldalnak, abból 650 tutira én voltam -, lesni, mikor ki kerül ki, ki mit kommentel, kinek hány csillaga/like-ja van. Jó lehetőség ez, és sajnálom, hogy nem felelek meg a kiadó elképzeléseinek. Mindenesetre örülök, hogy tovább jutottam az előszűrésen, igaz, ez is csak annyit jelent, hogy az első 5-10 oldalt sikerült szépen megírnom, vagy legalábbis úgy, hogy tetsszen annak az előszűrőnek, akihez az én regényem került. 😀 Klassz, hogy kapunk kulcsszavakat a kiadó irányából kritikaként, de én is keveslem, csak találgatni tudok, mire utalhatnak vele.

Varga Beának külön köszönet, amiért tényleg külön időt és energiát szán a pályázat kivitelezésére és levezénylésére. Azt is szeret(t)em, hogy kommunikál velünk végig, és válaszol a kérdéseinkre.

Sok-sok aranymosós évet még!