Legyen a február a szerelem és a vágyak hónapja! Ehhez ajánljuk tavaly év végén megjelent, Vágyom rád című antológiánkat. A kötetbe nyolc pályázatnyertes novella került, valamint a Könyvmolyképző Kiadó négy ismert írója lepte meg az olvasókat egy-egy történettel. Az előző részben már bemutattunk négy írót, most pedig folytatjuk sorozatunkat. Tudd meg, melyik novella hogyan készült!
A szerzőket Aux Eliza kérdezte
*
Sereg Gitta
Honnan ered a Szívbotlás című novella ötlete?
Mindenkinek vannak titkai, sérülései. Vannak köztük kisebbek-nagyobbak, és mindegyik olyan, ami egy kapcsolatot veszélyeztethet, mert a másik nem ismeri a múltunkat, a korábbi kapcsolatokat, vagy a tévedéseinket, vagy nagyjából bármit, amit magunkkal cipelünk. Ezt el kell fogadnunk. Hiába félelemetes, mégis be kell engednünk azt a másik embert, akivel kapcsolatban vagyunk, mert ezek az elhallgatott dolgok még a legjobban induló vonzalmat is megfojthatják.
Melyik a kedvenc jeleneted a történetből?
Nehéz választani. Írás közben minden jelenet egy kicsit a szívemhez nőtt, de talán az a kedvencem, amikor Mikolt és Dávid végre eljutnak odáig, hogy beszéljenek magukról.
Írtál egy történetet a Meghitt pillanatok antológiába is. Melyik novellát volt könnyebb megírni? Van kedvenced a kettő közül?
Írás közben mindig beleszeretek a saját történetembe, nem könnyű így válaszolni. 🙂 Talán a Szívbotlás nehezebb volt. Sokszor kellett újraírnom, kiszedni, átrakosgatni jeleneteket, és máshova pakolni őket, vagy az utolsó pillanatban még újakat írni.
Kérlek, mondj pár érdekességet magadról!
Talán az első, amit mondhatok, és közel is áll a novellához, az az, hogy egy időben jártam lovagolni (csak hobbi szinten), és imádtam minden percét. Aztán ott van az is, hogy van egy jól titkolt írói blogom, amit néha én is elfelejtek, hogy van, de idén már tényleg írni fogok rá. Az írói rituálémhoz hozzátartozik a friss kávé (feketén iszom), és a spotify playlist, de csak egy van az összes írásomhoz, így fordulhat elő, hogy néha csókjelenetek írása közben harchoz illő filmzenét hallgatok, egy akciójelenethez meg romantikus számot. 🙂
Fotó: Megyeri Judit, Instagram
Ludacsek Noémi
Honnan ered a Múzsa a buszon című novella ötlete?
Az egész egyetlen, élénk képből, vagy inkább hangulatból nőtte ki magát, ami pár éve csak úgy félálomban talált rám: bevillant egy kihalt, kora hajnali busz, amin egy lány egy alvó fiút rajzol – ebből lett aztán a novella második jelenete. Amikor elolvastam a pályázati kiírást, úgy gondoltam, érdemes lenne a sok közül ezt az ötletemet kibontani és történetet keríteni köré, mert a rajzolós szemszög kedvezne az érzékibb leírásoknak.
A festészet végigvonul az egész novellán. Foglalkoztál korábban a témával, vagy a novella inspirált, hogy érdeklődj iránta?
A rajzban már gyerekként is menthetetlenül tehetségtelen voltam, talán ezért is nyűgöz le annyira, ha valakinek ez jól megy. Az egyik barátnőm festő, és gyakran készít videókat az alkotási folyamatról is. Van abban valami egészen mágikus, ahogy az üres papíron látszólag pár perc alatt kikerekedik egy önálló univerzum a semmiből – magunk közt szólva még mindig nem zártam ki, hogy boszorkány, csak eltévedt valahol a roxforti baglya. (Egyébként, ha valakit érdekel és szintén szereti az ilyesmit, a neve Murányi Dóri, fent van Youtube-on és Instán is 🙂 #NemSzponzoráltMugliTartalom)
Szóval adott volt az amatőr lelkesedés, amihez hozzájött még elég sok kutatómunka, csak hogy valamennyire képben legyek a technikai résszel is. Ennek a viccesebb oldala a meztelen férfi aktok keresése volt, ami szerintem hónapokra összezavarta a Google-algoritmusom, a prózaibb pedig, hogy többször is végigrágtam magam az MKE festőképzésének teljes mintatantervén. Ha elbátortalanodtam, Bob Ross inspiráló videói tartották bennem a lelket.
A két főszereplő megismerkedése nem hétköznapi. Te elfogadtad volna a portrémodellnek való felkérést a fiú helyében?
Sok múlik azért a körítésen. Ha mondjuk valaki véreres tekintettel odaállna elém az éjszakai buszon, hogy „Szia, Noémi, a nevem XY, és szeretem nézni, ahogy alszol…” – nos, akkor azért meggondolnám. Ha viszont az elfogadható minimumon tartja a baltásgyilkos-kisugárzást, megadja az elérhetőségét, és esetleg megmutatja a portfólióját, akkor minden további nélkül – sőt, megtiszteltetésnek venném. Már attól is odáig voltam, hogy a novellám illusztrációt kapott, köszönet még egyszer László Mayának 🙂
Kérlek, mondj pár érdekességet magadról!
Eredetileg fehérvári vagyok, de már egy ideje Finnországban élek a férjemmel. Most fejezem majd be a kelet-ázsiai tanulmányok mesterszakot (amin belül Japánra specializálódom), szóval maximálisan átérzem Livi diplomamunkával kapcsolatos frusztrációját. Íróként a szórakoztató és ifjúsági vonalon mozgok otthonosan, illetve most már van egy írós blogom és FB-oldalam is, ahol követni lehet. A célkitűzésem 2020-ra pedig az, hogy megtanuljak rendesen korcsolyázni, mert nagyon megalázó, hogy lenyomnak a pályán az itteni ovisok.
Illusztráció: László Maya, Fotó: Róbert Katalin, Instagram
Róbert Katalin
Honnan ered a novella ötlete?
A Szemed virága eredeti verziója kérésre született. Bár ezzel lelövök egy kis poént (de a kérdések úgyis lelövik), szóval leírom: kifejezetten a vak virágkötő (és rózsatövissel megszúrt ujj) szerepelt a kérésben. A többit én pakoltam köré, kezdve Erikkel és az élethelyzetével és folytatva Áron múltjával és titkával, hogy mit dolgozott azelőtt.
A virágkötészet fontos eleme a történetnek. Volt olyan kedvenc virágod, amit beleírtál a novellába?
Nagyon szeretem a virágboltok párás, virágillatú levegőjét, azt a kellemes meleget és jellegzetes szagot, ami azonnal megcsap, ha belépsz egy ilyen üzletbe. Leginkább szerettem volna egy kicsit ezt megidézni a történetben. Virágok közül a legtöbb szerepet a rózsa kapta – és amúgy nagyon szeretem a rózsákat, főleg a kertben nővő, nem-melegházi rózsákat (itt sem olyan szerepel), tövissel meg málnaillattal (esküszöm, málnaillatuk van!), de sok más virágot is szeretek még.
Írás során a látásra hagyatkozik a legtöbb szerző, ez esetben viszont ezt nem mindig alkalmazhattad. Nehéz volt úgy írni erotikát, hogy a két szerelmes még csak nem is láthatta kölcsönösen egymást?
Szerintem ez nem nehéz, inkább izgalmas – és még izgalmasabb lett volna, ha Áron nézőpontjában vagyunk, de a történet nagyjában Erikre volt szükség, Áron meg őrizte a titkait. Egyébként korábban gyakorlásként írtam vak karakter nézőpontjából novellát (és erotikát is), éppen azért, mert mint mindenki, én is inkább hagyatkoztam a látásra. Ez a kis gyakorlat meg segített, hogy megkeressem a többi érzékszervet is a szövegben. Mindenkinek ajánlani tudom az ilyen játékokat, tágítják a látóteret, és később egy hétköznapi szöveg is sokszínűbb lehet utána.
Kérlek, mondj pár érdekességet magadról!
Nem bírok virágokat életben tartani – régen jól ment, de a mostani lakásom levegője valahogy nem növény- vagy virágkompatibilis, és minden elfonnyad 24-48 óra alatt. Bosszantó.
Nincs kedvenc virágom – sokáig a királyliliom volt a befutó, de ma már inkább azt mondanám, hogy kedvelem a virágillatot meg a világok szépségét, sokszínűségét.
Írtam már siket nézőpontkarakterrel is (lehet, hogy még egyszer előállok azzal a novellával is) – mert tényleg izgalmasnak tartom ezeket a gyakorlatokat.
Én is szeretek főzni, mint Áron – de én nem tudnék vakon elkészíteni egy omlettet.
*
Az első részt olvastad már?
Kíváncsi lettél? Ismerd meg te is a Vágyom rád antológiát. Kattints ide, és olvass bele, rendeld meg kedvezményesen!
*