Szeretnéd megtudni, hogy milyen írástechnikai csiszolásra van szükséged? Kíváncsi vagy, milyen kulcselemeket figyel egy szerkesztő, amikor értékel? Akarod tudni, hogyan boldogulj íróként?
Ha a válasz igen, akkor itt a helyed!
A kurzus időtartama: 8 hét
Forma: levelező oktatás. Egy csoport max. 15 fő. Minden tag személyes véleményt és értékelést kap a szerkesztőtől. A csoport szerepe az, hogy egymás műveit értékelve kialakuljon a kritikai közeg. Közös internetes levelező listán dolgozunk.
Az oktatást Varga Bea végzi, az Aranymosás tehetségkutató vezetője, a Könyvmolyképző Kiadó szerkesztője.
A kurzus a hallgatónak legalább heti 6 óra aktív munkát jelent. (Aki tud több időt szánni az írásra, annak lesz lehetősége mélyebbre ásni az adott feladatban, illetve más, kiegészítő feladatokat kaphat.)
Tematika:
Az első hónap az elemzésről szól. Mindenki egyedi szerkesztést kap műve első 10 ezer karakteréről. A szerkesztő visszajelzi a személyes erősségeket és gyengeségeket, valamint útmutatást ad, hogy milyen részképességet kell fejleszteni.
A résztvevőknek egymás műveit is értékelni kell, ez segít kialakítani az írástechnikai tudatosságot. A kapott vélemények, bírálatok rávezetik a szerzőt, hogyan kezelje a különböző nézőpontokból eredő véleménykülönbségeket.
Kapcsolódó cikkek:
1. Az írás formai követelményei. Mitől tűnik amatőrnek vagy pofi munkának egy kézirat a kiadó szemében? Mitől lesz morcos egy szerkesztő?
2. Az írás tartalmi követelményei. Írás a lektorok szemével. Milyen kulcskérdések alapján dől el egy mű kiadása?
3. A célközönségről. Sok mű azért kallódik el, mert nem tudja besorolni a kiadó. Mit kell tudnunk a korosztályokról? Hogyan írjunk nőknek, és hogyan férfiaknak? A mese, a sci-fi, a fantasy, és a krimi elvárásai.
4. Miért érdemes egy regényírónak novelláznia? Szerkezeti hibák kicsiben és nagyban.
A második hónap az írásról szól. Az eddig megtanult szemléletet gyakorlatban alkalmazzuk.
A szerzők megtanulják bekapcsolni az érzékszerveiket írás közben. Megadott szempontok alapján jeleneteket írnak, majd teljes novellát, azokat a szerkesztő véleményezi.
A legjobb írások, kikerülnek az Aranymosás Irodalmi Magazin oldalára.
Választható gyakorlatok még:
– tudatalatti felszabadítása (napi 20 perc írás)
– szinopszis saját regényről (a szerkesztő véleményezi)
Kapcsolódó cikkek:
5. Az írás módja biológiai alapú? A szerző észlelése és a mű nyelvezetének kapcsolata, avagy az érzékszervek csapdája.
6. Írástechnikai hibák életkor, nem, foglalkozás alapján. Kezdők tipikus hibái. Hogyan hasznosítsd a szakmádat az írásban?
7. Személyes élmények a műben. Mikor szabad élő személyt vagy helyzetet megírni és hogyan? Milyen csapdákat rejt?
8. Megírási módszerek regények esetén. Mozaikolás, hólabda, és jelenetlista. Mikor fontos a történeti váz, és mikor nem?
Bónusz 1: Írói válságok. A fehér lap szindróma. Az írástechnikai görcs. A külső elvárások pozitív és negatív hatása. A kudarc, mint motiváló tényező.
Bónusz 2: meglepetés cikk (betekintő a következő kurzus anyagába)
Kerülj közelebb a megjelenéshez! Kerülj be a Könyvmolyképző Írástudó Íróiskolájába!
A következő Alapozó kurzus: 2013. szept. 2 – okt. 25.
Jelentkezési határidő: július 1.
E-mail: aranymosas kukac gmail pont com (tárgy mezőbe kérjük: alapozó kurzus)
Sajnos, nagy a túljelentkezés, és csak 15 fővel tudunk egyszerre foglalkozni, így a jelentkezés mellé kérünk csatolni egy regény vagy novella első öt oldalát, és az életkort.
Tandíj: 40 ezer Ft + áfa
*
Korábbi íróiskolások élményei:
Kemese Fanni
Talán illik ide ez a gondolat, talán nem, de akkor úgyis törli Bea.
Ma nem először tűnődtem el azon, hogy, bár rengeteg nyelvtani szabályunk van, nekem időnként mégis hiányzik valami. Most például valamiféle nyomatékosító jel. Máris példázom, mire gondolok:
Információ: A párbeszéd úrnő, és testőre között folyik, de a kapcsolatuk barátivá alakult, vagyis szó sincs parancsról, utasításról.
– Vércse is ott volt a megbeszélésen?
– Nem, Ragadozó négyszemközt közölte velem.
– Ötszáz kipróbált embert, vagyis téged most próbált ki. Én is veled megyek!
– Nem lehet.
– De igen! Megesküdtél, hogy nem hagysz el!
– Arra esküdtem, hogy megvédelek, de itt biztonságban vagy.
Mint látható, két kijelentő mondat végére nyomatékosítás végett felkiáltó jelet raktam. Minden szerkesztő ki fogja javítani pontra, hiszen kijelentő mondatok, ami által máris unalmassá válik a párbeszéd. Megtehetem, hogy magam is pontot rakok, majd utána írom a lány beszédének hangsúlyát, valahogy így:
– Vércse is ott volt a megbeszélésen?
– Nem, Ragadozó négyszemközt közölte velem.
– Ötszáz kipróbált embert, vagyis téged most próbált ki. Én is veled megyek – jelentette ki ellentmondást nem tűrve a hercegnő.
– Nem lehet.
– De igen. Megesküdtél, hogy nem hagysz el – harcolt tovább Eime.
– Arra esküdtem, hogy megvédelek, de itt biztonságban vagy.
De ezzel megszüntetem a párbeszéd pergősségét, unalmassá válik. Marad tehát a felkiáltó jel, és a vita az esetleges szerkesztővel.
Tudtok más megoldást?
Tévedsz, nem javítja ki a szerkesztő. A nyelvnek van ennyi rugalmassága. Mondjuk szerintem narrációval sokszor jobb az ilyen szitu, de ha a szerzőnek jobb az első variáns, akkor maradna az.
Köszönöm a választ!
Igen meglehet, hogy a narráció elhagyása, már a drámaírás mellékhatása, ott ugyanis ritkán határozzuk meg a színésznek, hogyan játssza el az adott jelenetet. (Bár én bele szoktam kotyogni.) Drámánál olyannak kell lennie a párbeszédnek, hogy narráció nélkül is érezze az olvasó a feszültséget. (nekem ez még nem igazán megy.)
Ismét köszönöm!