Róbert Katalin legújabb regénye a Halld a szív szavát Budapest utcáin eleveníti fel Aladdin történetét, ráadásul mágia nélkül. Jázmin egy tévécsatorna tinisztárja, Dini egy nincstelen senki, aki talán nevet és pénzt szerezhet egy tehetségkutató-valóságshow keretében, ahol Jázmin a „fődíj”. Csakhogy néha az embernek hazudnia kell, hogy előrébb jusson – de elfogadható, ha valaki hazudik a szerelemért?
A regény a kiadó Vörös Pöttyös sorozatában jelent meg a Könyvhéten, szeptember elején.
A szerzővel Póczek Csilla beszélgetett
Ez a második olyan regényed, amelynek egy jól ismert történet adja az alapját. Íróként mi vonz a retellingek írásában?
Az áthallások, az összekacsintás az olvasóval, a kis titkok, amiket fel lehet fedezni olvasás közben. Ezzel együtt azt szeretném, hogy akkor is kerek legyen a történet, ha az olvasó nem ismeri az eredetit, azaz kerüljön minden a helyére, legyen minden érthető és működjön önállóan, önmagáért a mű. Aztán pedig a kis pluszok adják meg a savát-borsát.
Miben nyújthat többet vagy mást egy ilyen regény az olvasóknak?
Jó találkozni egy régi ismerőssel – itt egy régről ismerős történettel. Sok olvasó szereti, hogy a retellingek visszarepítik mondjuk a gyerekkorba, de felnőttebb megoldásokat, helyzeteket hoznak. A mese egyszerre elevenít fel valamit a múltból, a regény viszont több, a szereplők kevésbé fekete-fehérek, a helyzeteket adott esetben jobban ki lehet bontani. Ez a kettősség sok olvasónak nagyon izgalmas.
A Szelídíts meg! után egyértelmű volt, hogy a következő retellinget is realista módon valósítod meg?
Igen. Ez olyan, mintha egy védjegy lenne esetemben, a realista romantikus retelling. Sokkal nagyobb kihívásnak tartom hitelesen behozni a valóságba azokat az elemeket, amiket az eredeti történetben a varázslatnak vagy valamiféle mágikus realizmusnak köszönhetünk. Számomra ezeknek a történeteknek ez a veleje. Úgy kezdem a regénytervezést, hogy megkeresem azt a dolgot a mi világunkban, ami megfelelhet az eredeti történet valamilyen ikonikus, de nem realista elemének. Ha ez megvan, tudom, hogy össze fog állni a regény.
Miért épp Aladdin történetére esett a választásod?
A Szelídíts meg! után Katona Ildikó javasolta, hogy gondolkozzak még hasonló retellingben – nekem pedig kellett egy kis idő, hogy ráállítsam erre az agyamat. Forgattam mindenféle olyan történeteket a fejemben, amiket érdekesnek tartok, és kerestem azt a vágányt, amin elindulhatok. Aztán az Aladdinnál beugrott valami.
Egyébként gyerekként a kedvencek között volt; emlékszem, nagyon sokszor néztem meg videón. Szóval egy olyan meséhez nyúltam, amit én annak idején kedveltem. De nem azért nyúltam ehhez, mert a kedvenc Disney-mesém lenne, vagy bármi. Egyszerűen megtaláltam vele a közös hangot, és ez indított el.
A regény néhány vonásában a 2019-es filmfeldolgozást idézi. Az adaptáció inspirált a regény megírása során, szerepe volt abban, hogy emellett a történet mellett döntöttél?
Az alapötlet megvolt korábban, de amikor kijött a film, úgy ültem be a moziba, hogy kimondottan érdekelt, Guy Ritchie hogyan nyúl az eredeti meséhez, és az is, hogy számomra mi lesz ebből „használható”. Úgyhogy igen, ez a könyv mind a rajzfilmre, mind az élőszereplős filmre épít bizonyos szempontból. Például, habár Jázmin egy nagyszerű Disney-hősnő, nekem nagyon tetszett az, amivel az élőszereplős filmben kiegészítették, erősítették az ő karakterét. Szerintem a nők helyzete egy fontos téma, és helye van egy kortárs történetben is. Úgyhogy ebben lényegében egyetértettünk. (De például a barátnő-társalkodónő használatában nem, hiszen szerintem a magány nagyon komoly probléma Jázmin számára, és ha van egy jó barátnőd, ez elveszíti a mélységét.)
Mi volt az első ötlet, ami a modern korba helyezett történetből megszületett?
A tévés közeg. Az Aladdin esetében a csodalámpa, vagyis inkább a kívánságteljesítés az, amit a történet esszenciájának éreztem, amihez kerestem a hiteles realista közeget. Még a Három kívánság című tévéműsor is eszembe jutott, de végül nem csináltam Dévényi Tibi bácsit Dzsinniből, hanem kerestem egy modernebb verziót.
Ezután arra jutottam, hogy tehetségkutatót szeretnék, de ehhez meg azt kellett kitalálni, miben legyen Dini tehetséges. Szerintem a karakterhez valamilyen akrobatika, esetleg breaktánc illett volna (no és a parkour, az annyira, hogy utólag sajnálom, hogy kimaradt), de végül nem ezek mellett döntöttem, azaz nem egy Csillag születik típusú showt hoztam, helyette kitaláltam egy sajátot.
A tévés közeg nagyon sokat segített már abban, hogy elhelyezzem itt a szereplőket, megteremtsem Jázmin és az apja közegét, és hozzá illesszem Jafar és Dzsinni szerepét is.
Mit vagy kit volt a legnehezebb/legnagyobb kihívás beilleszteni ebbe a környezetbe?
Kapott már kritikát a tigris – aki amúgy szerepel, de nagyon minimálisan jelenik meg, szerintem sokan észre sem veszik. Amúgy azért nincs komolyabb szerepe, mert továbbra sem akartam Jázminnak barátot adni a tévés közegből, ugyanis pont a magányossága volt a fontos. De nem magyarázkodom, az a testőr, akiről én tudom, hogy a tigris, lehetett volna hangsúlyosabb akár.
Érdekes módon lámpa végül nem került a történetbe. Hát, ezt a borítótervező pályázatnál kezdtem hiányolni, mert mégiscsak a lámpa maga nagyon alap az Aladdin-mesékben. De nem is erőlködtem, hogy beillesszem, csak megidéztem egy picit.
Elsőre Jázminnal küszködtem kicsit, éppen azért, mert sokkal kevesebb látszik belőle a rajzfilmben, mint Aladdinból. De aztán nekifeküdtem, és sikerült mélyíteni a karaktert, meglett az érdeklődési köre, céljai, fejlődése.
A regény és a fejezetek címei is az ikonikus 1992-es betétdalból származnak. A kiválasztott idézeteknek szerepe volt a hozzájuk kapcsolódó tartalom születésében, vagy a fejezetek utólagos döntésként kapták a dal sorait címként?
Rögtön tudtam, hogy használni akarom a dalt a címeknél. Ez a dal tényleg ikonikus, számomra teljesen összekapcsolódik az Aladdinnal, ugyanúgy, mint a szőnyeg vagy Abu. Úgyhogy szépen betettem a dalszöveget a „jegyzetek” nevű fájlomba, és ahogy készítettem a regény vázlatát, válogattam a dalsorokat a címnek. Az első és az utolsó fejezet címe a nyitó- és a zárósor, de egyébként nem ragaszkodtam ahhoz, hogy kövessük a dalszöveg sorrendjét. Azt viszont figyeltem, hogy passzoljon a dalszöveg a fejezetben történetekhez.
A regényt olvasva biztosan sokunk kedvet kapott ahhoz, hogy nézője vagy akár résztvevője legyen egy VarázsÉlményhez hasonló játéknak. A kalandokparkos és szabadulószobás részek saját tapasztalatokon alapulnak?
Imádnám, ha létezne ilyen valóságshow! Egyébként nagyon szeretem a szabadulószobákat és a kalandparkokat is. Mindkettőben sokszor jártam már, és remélem, hogy átjön a szövegből az élmény, hogy milyen ezekben lenni. Egy szabadulószoba kialakítása, berendezése vagy karbantartása nagyon izgalmas lehet – de ennek a regénynek ez soha nem volt a témája. Itt kifejezetten azt akartam megidézni, hogy milyen benne lenni, és az időlimittel küzdve megoldani feladatokat. (Illetve a tévés világba mutatni bepillantást.)
A kalandpark számomra egyszerre élmény és határfeszegetés. Amikor utoljára voltam, és bevállaltam egy könnyedebb pálya után egy kimondottan nehezet, és kifulladva lógtam a hevederben, mert lecsúszott a lábam a fáról, akkor tényleg ott dübörgött a fülemben az az adrenalint, amivel ennek járnia kell. Szerintem szuper dolog, mindenkinek ajánlom.
A többi regényed szereplői közül, ki volna az, aki benevezne egy ilyen játékra? És melyikük nyerhetne?
De jó kérdés! A Szelídíts meg!-ből Róka szerintem imádná, de nem bírná, hogy a tévések meg akarják csinálni. Kisherceg szót fogadna a tévéseknek, de sosem jelentkezne valóságshowba. A 6 hét a világ-ból KM szerintem élvezné és jól is szerepelne, mert minden adottsága megvan hozzá. Máté is élvezné, de ő nem venné véresen komolyan – persze lehet, hogy pont ettől menne jól neki. Nelli csak szurkolna a srácoknak. A Szívből, színből, igazán (Válassz engem!) szereplői közül Lilla nagyon bírná a felhajtást, de nem tudom, az erőnléti részét élvezné-e. Patrik simán megnyerné a nézőket magának, de sosem indulna el egy ilyenen, mert kikérné magának. Alex lehet, hogy Nellivel szurkolna. A Lélekfény csapatának nehezebb a dolga, hiszen nem ismerik a valóságshowkat, de Deniel szerintem vállalná és kenterbe verne mindenkit. Csakhogy Dinihez hasonlóan neki biztos lenne hátsószándéka is… És, ha olyan világban élne, ahol létezik ilyesmi, Kellánból is kinézném, hogy belevágjon, mert szerintem ő szereti a megmérettetéseket (amúgy Elina is, és nem is menne neki rosszul). A Kezdjetek el élni! szereplői sajnos túlkorosak. Szerintem Vencel és Gábor néha titokban nézné azért a showt…
Mit olvashatunk tőled legközelebb?
A Lélekfény folytatását. Mármint ezt kell írnom legközelebb, a Könyvhéten meg is ígértem többeknek, meg amúgy is. Megérdemli az a csapat, hogy tovább haladjon (remélhetőleg megnyugtatóan révbe érjen) a történetük. Úgyhogy most ez a regényírásnál az abszolút prioritás.
Ha a közeljövőben ismét újramesélésbe fognál, mesék közül választanál alapot hozzá, vagy esetleg más forrásból, mint a Szelídíts meg! esetében?
Mondtam korábban, hogy idő volt, mire ráállt az agyam arra, hogyan találjam meg az extra, realista környezetet a mesés elemeknek. De most már megvan. Egy csomó alapötlet van a fejemben, és meglátjuk, melyiket bontom majd ki. Ezek többségénél az alap mese.
Róbert Katalin: Halld a szív szavát
A VarázsÉlmény különleges valóságshow, ahol tizenhat‒húsz éves fiatalok mérik össze az ügyességüket. Szereted a szabadulószobákat? Szereted az olyan versenyeket, ahol bárki kiemelkedhet?
Akkor ezt neked is látnod kell!
Dini önálló, vérbeli vagány. Eddig nem érdekelte a VarázsÉlmény álomnyereménye, nem hitt benne, hogy egy magafajta, nincstelen kölyöknek esélye lehetne rá.
Ám megtetszik neki a stábból egy lány… És, hogy a közelébe kerüljön, másnak adja ki magát.
Jázmin szinte egy kis hercegnő. Az élete gyerekkora óta percre pontosan be van osztva: forgatások, tévéműsorok, szereplések. Ami valaha élmény volt, mára nyűg lett. Jázmin most már csak azt szeretné, ha végre egyszer azt tehetné, ami neki fontos. Csakhogy sem az apja, sem a menedzsere nem foglalkozik azzal, hogy ő mire vágyik. Álruhában kiszökik, és elindul élete kalandja…
Jázmint és Dinit egy világ választja el egymástól, a tévében most mégis összetalálkoznak. De vajon mit szól a gonosz Sáfár, ha Jázmin Dini hatására elkezd kiállni magáért? És hogyan fogadja Dzsi, Dini mentora azt, ami a fiú és a lány között történik? Lehet igazi az a szerelem, ami hazugságokra épül? És mi történik, ha kiderül, hogy Dini egy csaló?
Siker, szerelem, őszinteség – te melyik kettőt választanád? Aladdin és Jázmin örök szerelme ezúttal egy televíziós show-műsorban éled újjá. Az ismert történet alakjai benépesítik Budapest utcáit. Tarts te is velük!