Rácz-Stefán Tibor új regénye egy karácsonyi coming out történet. Főhőse, Bence focizik az iskolában, sikeres és népszerű, de nem lehet önmaga, nem mer önmaga lenni sem a kortársak között, sem a szülei előtt. De a hazugság egyre jobban megbénítja…
A szerzővel Róbert Katalin szerkesztő beszélgetett
A Téged kérlek karácsonyra egy romantikus, karácsonyi történet – és nem is az első olyan történeted, amiben fontos szerepet kap a tél, az ünnep közeledése vagy maga a karácsony. Számodra ez egy kiemelten fontos ünnep?
Én úgy nőttem fel, hogy számunkra otthon a karácsony volt a legfontosabb. A névnapokat sosem tartottuk, sőt, volt, hogy én is elfelejtettem, hogy névnapom van 🙂 A születésnap inkább csak egy alkalom a tortázásra, olyan meg ritkán volt, hogy a torta mellé ajándékra is futotta volna, a húsvét pedig gyerekként inkább a locsolkodásról szólt.
Szóval, a karácsony az ünnepek ünnepe, az alkalom, amikor díszbe öltözik a világ, valahogy kedvesebbek egymáshoz az emberek, és ilyenkor döbbenünk rá igazán, hogy adni mennyivel jobb, mint kapni, különösen most, felnőttként, amikor amire szükséged van, azt úgyis megveszed magadnak.
A karácsony számomra a minden, rengeteg csodálatos emlékem van ezekről az időszakokról, amikre mindig nagy mosollyal az arcomon emlékezek vissza. És talán emiatt is, de lesznek még karácsonyi történeteim. Különösen mert amúgy is imádok ilyenkor karácsonyi filmekkel és könyvekkel hangolódni az ünnepre. (A Jézuskától pedig kérek szépen 2023-ra is egy Lindsay Lohan-es karácsonyi filmet. Köszönöm! :))
Van olyan karácsonyi tradíció, amit mindenképpen megtartasz ilyenkor? És olyan, ami neked furcsa, de bele akartad vagy akarod egyszer írni egy regénybe?
Mostanában arról szól az életem, hogy a karácsonyi tradícióinkat megújítsam. Például mi régen mindig huszonharmadikán, a süti sütés után hullafáradtan díszítettünk karácsonyfát. Tavaly ezt december elejére hoztam, idén már november húsz körül állt a fa. A korábbi években sosem volt adventi naptárunk, de tavaly vettem egyet, és nagyon klassz volt ezzel is várni a nagy napot.
Mindenesetre ami adott, az a vacsora huszonnegyedikén, utána mosogatás, ajándékbontás majd egy-két karácsonyi film megnézése és alvás, esetleg netezés. De persze van, amikor írok is 🙂
Olyan tradíció egyelőre nem jut eszembe, amit furcsának találnék, de köszi a tippet, lehet majd kitalálok egyet!
Ez a történet Balassagyarmaton játszódik – abban a városban, ahol te is felnőttél. Milyen érzés volt gondolatban visszatérni, és itt mesélni el középiskolás fiúk történetét?
Ugyanúgy ebben a városban játszódik a Szállj a dallal duológiám, ráadásul az iskola, és a tanári kar is közös, így extrán különös volt a visszatérés. Igazából olyan, mint egy puha meleg takaró, ami biztonsággal tölt el egy hideg éjszakán. Pontosan tudom, hogy mi merre van a városban, milyen díszek vannak kint a polgármesteri hivatal előtt, merre kell lekanyarodni, hogy eljuss a főtérre, és ez írás közben is jelentősen megkönnyíti a dolgom. A vicces amúgy az egészben, hogy én egy másik városba jártam középiskolába 🙂
A főszereplőd, Bence focizik – szerinted egy ennyire férfias környezet és hobbi nehezíti azt, hogy előbújjon, és vállalja magát a világ előtt? Mit gondolsz, segíthet egy focizó kamasznak, ha vannak ismert, előbújt vagy az LMBTQ közösség mellett kiálló sportolók?
Szerintem minden egyes coming out segít, kortól és foglalkozástól függetlenül. Úgy gondolom sok olyan ember van, aki fel tud kiáltani, hogy „ó, Neil Patrick Harris meleg? Pedig olyan jó Barney volt. A melegek talán nem is gázak?” És ez még jobban tud működni makrokörnyezetben, ha a jófej munkatárs, a kedves zöldséges vagy a néha fintorgó, de amúgy sosem balhézó szomszéd vonzódik a saját neméhez (is). Ilyenkor érzékeli a legjobban az ember, hogy talán hamis a kép, amit az LMBTQ közösségről gondolt, és mi is ugyanolyan emberek vagyunk, mint bárki más.
Egy sportoló számára pedig úgy gondolom még fontosabb lehet egy pozitív példa, már csak azért is, hogy még inkább érzékelje: nincs egyedül. Egy meleg sportoló is lehet ugyanolyan tehetséges, mint egy heteró társa. És mennyivel jobban is játszhatna, ha nem kéne attól tartania, hogy mit gondolnának róla, ha elmondaná saját magáról az igazat…
A Téged kérlek karácsonyra kiemelt témája a coming out. Mit tudnál tanácsolni valakinek, aki a fogadó oldalon van, akinek egy barát, családtag éppen előbújik? Hogyan tud a leginkább támogató lenni? Van olyan mondat, reakció, ami a legnagyobb jószándékkal rosszul sülhet el?
Azt hiszem, konkrét tanácsot nem szeretnék adni, mert igazából emberfüggő, hogy kinél mi a jó reakció. Mindenesetre egy dolgot tutira elmondhatok: ne kérdezzétek meg, hogy ki a fiú, és ki a lány.
De azt elmondhatom, hogy nekem mi segített a legjobban azokban az időkben, amikor még nem vállaltam nyíltan a melegségem, és csak random bújtam elő a hozzám közelálló személyekhez.
Én azt értékelem a leginkább, ha az illető nem kukul meg a vallomás után. Ha nem kezd el másként viselkedni velem. Ha szavakkal is ad reakciót, akár azt mondva, hogy „hé, Tibi, én így is szeretlek” vagy éppenséggel „Szerinted nem tudtam? Matt Lanterre csöpög a nyálad 2008. óta.”
Illetve, engem az sem zavar, ha az illető kérdez, sőt, jobban idegesít, ha látom, hogy tele van a feje, de úgy érzi nem meri feltenni őket, hiszen nyilván válaszolnék rájuk, mert nem véletlen, hogy éppen őt avattam be.
Ebben a kötetben megjelenik az is, hogyan lehet segíteni valakinek, aki nálunk rosszabb helyzetben, rosszabb anyagi körülmények között él. Fontos volt neked, hogy egy Young Adult kötetben akár arra is példát mutass, hogyan lehet jól segíteni valakinek?
Nagyon sok Young Adult regényt olvasok, és igazából kevés olyannal találkozom, ahol előkerülne a szegénység kérdése, ami engem elszomorít, mert kicsit torz képet fest a világunkról. Mintha ezzel azt is mondanánk, hogy csak azok az emberek találhatnak rá az igaz szerelemre, akik a Született feleségek-típusú Lila akác közben nőttek fel, holott a szerelem bármikor, bárkire rátalálhat.
Így nekem írás közben nem is igazán a példamutatás a fontos, hanem a reprezentáció. Gyerekkoromban az egyik születésnapomon dönteni kellett, hogy tortám legyen vagy ebéd, így egy pizzára kerültek a gyertyák. És így is csodálatos nap volt – én pedig ezt akarom megmutatni a regényeimben is. Hogy igen, léteznek szegény emberek, akiknek ugyanúgy van szívük, lelkük, becsületük és akik közül sokan nehezen fogadják el a segítséget.
Az egyik kedvenc jelenetem a Téged kérlek karácsonyra kötetből, amikor Martin átviszi azokat a kaja-alapanyagokat Violának, amiket ők már nem ennének meg otthon. Egy középosztálybeli srác odaadja a maradék sajtot és tojást a mélyszegénységben élő legjobb barátjának, aki a fájdalomtól majdnem sírva fakad, mert bántja az önérzetét és a szégyenérzetét mindez. Ebből a jelenetből például kiderül, hogy sokszor adni, és kapni is nehéz. De szerintem ezt is meg kell mutatni.
Nem játszódhat minden regény a Lila akác közben, mert nem él minden olvasó a legjobb körülmények között, a regények lapjain pedig igenis viszont kell látnia magát mindenkinek.
Az eddigi, elsősorban fotós, emberalakos borítóid után most egy izgalmas, rajzolt borítóval jelenik meg a regényed. Hogyan alakult a borító kiválasztása? Bármennyire részt vettél Kocsondi Nelli munkájában?
Az egyik író ismerősömmel, Kae Westával beszélgettünk a borítókról, és neki mutattam nagyon édes rajzolt borítókat, és meséltem neki, hogy mennyire örülnék hasonlónak a Téged kérlek karácsonyra esetében is. A borítótervező pályázaton pedig pár nappal később Kae egyik jóbarátja, Kocsondi Nelli meglepett pár tervvel. Eredetileg az a terv, ami a könyvre került ugyanolyan rózsaszín hátterű volt, mint a Vörös, fehér és királykéké, de így is teljesen beleszerettem, és tudtam, hogy én ezt akarom a könyvön látni, csak kértem egy kék hátteres módosítást. Nos, a többi innen már történelem!
Ami viszont haláli, hogy meséltem Nellinek arról, hogy a Téged kérlek karácsonyra két mellékszereplője, Zalán és Viola kap majd egy saját regényt, aminek egyelőre Sorstalan utakon a munkacíme. És bár még konkrétan nem kezdtem el írni, de Nelli már küldött is egy skiccet a borítóvázlatról, amibe szintén beleszerettem, így – amennyiben is a kiadó is belemegy – én örömmel maradok a továbbiakban a hasonló szupercuki rajzolt borítók mellett 🙂
Azt tudjuk, hogy már elkezdtél dolgozni egy új kéziraton: mesélsz kicsit arról, milyen történet foglalkoztat most?
Olyannyira elkezdtem rajta dolgozni, hogy felvettem egy TikTok videóra a kezdeteket, kábé az első fejezetet. Az „élőben írás” egy nagyon fura, de jó élmény volt, különösen az olvasói reakciókkal együtt. Azóta persze teljesen átírtam az egészet.
Kamupasi karácsonyra a történet munkacíme, és folyamatosan változik benne minden, a két főhősöm mindenesetre két volt gimis osztálytárs, anno nem voltak jóban, és ők most az Ambrózia könyvesboltban dolgoznak. (Igen, abban, ami az Éld át a pillanatot helyszíne volt. És igen, Panka már az első fejezetben belibben :)) És hogy jön a kamupasi rész? A főhősöm nem mehet haza karácsonyra úgy, hogy nincs senkije, Zénó pedig ott van a környéken…
És igen. Ez egy száz százalékosan klisés, romantikus, karácsonyi történet lesz, szerintem még az is bejátszom, hogy miközben kibogozzák a karácsonyi égőket pont úgy tekeri őket körbe, hogy átöleljék egymást.
Olyan sok heteró karácsonyi romantikus történetet láttam már filmben és könyvben is, most már itt az ideje annak, hogy két fiú is szerelemes lehessen karácsonykor. Igazam van? 🙂
Rácz-Stefán Tibor: Téged kérlek karácsonyra
Hol van az a pont, amikor a hallgatás már fáj?
Bence, a 17 éves focista évek óta egy súlyos titkot hordoz magában: a fiúk dobogtatják meg a szívét, különösen a helyes és kedves évfolyamtársa, Martin. Bence úgy érzi, a titka és a ki nem mondott szavak felemésztik a lelkét.
Az ünnep közeledtével karácsonyi fénybe öltözik a város, ő pedig mindennél jobban vágyik arra, hogy randira hívhassa Martint, és előbújhasson. Ám retteg attól, hogy az idős, konzervatív szülei és a nagymamája mit szólnának az igazsághoz, és miként bánnának vele a csapattársai és a legjobb barátja, Zalán…
Honnan meríthetünk bátorságot, ha úgy érezzük, a félelem az úr?
A szerelem elég erőt adhat ahhoz, hogy kiálljunk a világ elé?
Két szó: Meleg vagyok. Ha kimondod, minden megváltozik?
A Téged kérlek karácsonyra az év legromantikusabb coming out története, ami reménnyel tölti meg a szíved, és mosolyt csal az arcodra.
Kedvet kaptál? Kattints ide, és olvass bele a regénybe!