Szombaton megjelenik Meiszner Kriszta regénye, a MásValaki Problémája, fogadjátok szeretettel az írónővel készült interjút!
Szombaton könyvbemutatón személyesen is találkozhattok vele a Trafóban. (Dec. 13. 19 óra, Bp., Liliom utca 41. A helyszínen 20% kedvezmény a könyvekből.)
***
Mit érdemes rólad tudni, pár szóval bemutatkoznál az olvasóknak?
A regényem főhőse, Jenő mondja magáról mintegy summázatként, hogy „rejtőzködő kombinátor vagyok, a kockázatot csak megelőzéssel tudom kezelni”. Nos, ez rám is éppúgy igaz. Emellett viszont nagyon kíváncsi is vagyok, és mindig keresek valamit: a mindennapiban a különlegeset, a különlegesben a mindennapit. Íróként az újraértelmezési lehetőségek, a műfaji crossoverek érdekelnek leginkább, a megszokott elemekből összeállítható, épp csak hajszálnyit szokatlan történetek.
Első megírt regényed a MásValaki Problémája, vagy korábban is foglalkoztál írással?
Ha a félbe- és negyedébe hagyottakat, a többé-kevésbé folyamatban lévőket is számítom, az MVP valójában a négy és feledik regényem. Kettőt be is fejeztem (mármint ezen kívül), de mindkettőt inkább „ujjgyakorlatként” tartom számon. Az elsőt például tizenhét évesen írtam, egy rettenetesen tragikus tiniszerelem története volt – a jelenből visszanézve persze inkább megmosolyogtató, mintsem rettenetesen tragikus. Rengeteget kellett dolgoznom azon, hogy a főhőseim sose lehessenek boldogak, úgyhogy bedobtam mindent: gyerekkori traumákat, sötét családi titkokat, leukémiát, félreértéseket.
Valójában, azt hiszem, azóta sem változott sokat a technikám… Az MVP-ben is van minden, mint a búcsúban. Mégis, ez volt az első olyan regényem, amelyet mindenképpen szerettem volna megjelentetni.
Miért pont vámpírok? És miért pont a budapesti utcák?
Azt hiszem, nem vagyok egyedül azzal, hogy olyan regényeket akarok írni, amelyeket magam is szívesen olvasnék. Nem azt keresem, ami teljesen új és még sose volt, inkább az apró hiányokat szeretném betölteni, a hangsúlyokat eltolni egy kissé. Vámpírtörténetből ugyan nagyon sok van, de szerettem volna megírni a magam változatát is, egy hajszálnyit más háttértörténetekkel, mitológiával, problémákkal. Az pedig eszembe sem jutott, hogy esetleg New York vagy London legyen a helyszín. Szerettem volna, ha az olvasóim ismerősként köszöntik az utcasarkokat, grafittiket vagy akár egy bejárati ajtót egy kőbányai panel ötödik emeletén.
Hogyan kezdődött ez a történet, mi volt az első szikra, vagy élmény, ami után elindult benned ez a sztori?
Nem tudom pontosan meghatározni, hogyan indult – az első tudatos helyzetfelismerés már úgy hangzott, hogy „hm, írni kéne egy vámpírkrimit, ami egy romkocsmában játszódik”. Aztán nem sokkal később elkezdett dumálni a fejemben Jenő. Nagyon kellemetlen, amikor Jenő folyamatosan dumál az ember fejében, nem nagyon volt más választásom, mint kiírni onnan.
Vannak speciális írói módszereid, szokásaid?A főhősömhöz hasonlóan én is gyakran túlkombinálom a dolgokat. Még ha ez nem is tűnik fel esetleg, az MVP megírásához olyasmiknek is utánanéztem, mint hogy például melyik német egyetemi városban tanulhatott legtöbb eséllyel a harmincéves háború előtti években egy svéd fiatalember. Az egyik párbeszédben futólag említik a 2005-ös southamptoni vámpírészleléseket – nos, 2005-ben tényleg voltak Southamptonban olyan események, amelyeket vámpírokkal hoztak kapcsolatba. A cselekmény főszála 2012 márciusában játszódik, és ehhez a lehető legpontosabban használtam a 2012. márciusi holdnaptárat. Kismillió ilyet tudnék még mondani – úgy tűnik, akkor tudom leginkább aktivizálni a fantáziámat, ha találok ehhez egy bármennyire is picike, de valós kapaszkodót. Az MVP esetleges folytatásához is megvannak már a kapaszkodóim, viszont annak a megírása mindenekelőtt az olvasóktól függ: érdekli-e őket eléggé a sztori, és van-e igényük arra, hogy folytatódjék?
Hogyan találtál rá az Aranymosás pályázatra?
Egy ismerősöm ajánlotta.
Milyen élmény volt a szerkesztés?
Rendkívül tanulságos. Egy szerző annyira benne él a maga által kreált világ szövetében, hogy jóformán lehetetlen kívülről szemlélnie azt, megállapítania a szövegről, miképpen tehető az „felhasználóbarátabbá”. A szerkesztés során az MVP körülbelül ötöde került a kukába, és minden bizonnyal „fogyaszthatóbb” lett a végeredmény, mint az első változatom, de számomra biztonságot ad, hogy sok, talán el sem hangzó kérdésre is tudom a választ.
Szombaton könyvbemutatód lesz, milyen érzéseid vannak ennek kapcsán?
Nagyon kíváncsi vagyok, hogy kiket érdekel a regény. A legnagyobb ambícióm az MVP megírásával az volt, hogy olyan vámpírregényt adjak ki a kezemből, amely, ha más-más okokból is, de egyaránt érdekelheti a fiatal felnőtt és a felnőtt olvasóközönséget – nőket/lányokat és férfiakat/fiúkat egyaránt. Nos, nemsokára kiderül, mennyire tettem magasra a lécet.
Mit üzennél az Aranymosás új pályázóinak?
Sok szerencsét és még több kitartást!
Köszönjük és sok sikert a bemutatóhoz! 🙂
-vb-
***
Meiszner Kriszta MásValaki problémája című regénye kapható a Könyvmolyképző Márkaboltjában, illetve a könyvesboltokban.
Szeretettel várunk mindenkit a könyvbemutatón szombaton a Trafóban!
