Ashley Carrigan Silver című regényének főhőse, Jordan Danforth Hansen kettős életet él: napközben az orvosira jár, éjjel azonban önbíráskodó igazságosztóként tevékenykedik. Minderre pedig egy olyan mágikus erőnek köszönhetően képes, amelyet még ő sem ért minden részletében. Aztán egy nap az életébe toppan egy jóképű zsaru… A Silver egy kalanddal, misztikummal és precízen kivitelezett sorozatgyilkosságokkal teli regény.
A szerzővel Bartos Zsuzsa beszélgetett
A Silver online könyvbemutatóján arról beszéltél, hogy az igazságszolgáltatás vágya – akár morálisan megkérdőjelezhető módszerekkel is – mindannyiunkban benne van esetenként, így könnyű volt erről írni. Mi a helyzet Jordan természetfölötti mágikus képességével? Ezt is könnyű volt megírni? Honnan jött az ötlet, hogy ennek köze legyen Jordan egyik elődjéhez?
Ez az egyik kedvenc témaköröm, amiről szeretek írni, a természetfeletti képességek és az ebből származó bonyodalmak. Több ilyen könyvet is írtam már és a jövőben is tervezek még hasonlókat. Igen, könnyű volt, mert szabadon engedhettem a fantáziámat. Nehéz úgy beszélnem a Silverről, hogy ne áruljak el semmi lényegeset. Mivel az eredeti változatát tíz évvel korábban írtam, így már picit nehéz minden apró részletre visszaemlékeznem, hogyan is indult útjára ez a történet. Annyi tiszta volt előttem, hogy egy ilyen fiatal lány ezeket a képességeket nem a semmiből akasztotta le csak úgy, hanem valakitől megkapta, olyan személytől, aki már egyszer rendelkezett ugyanezzel az erővel a múltban. Csak össze kellett illesztenem az ötlet darabkáit. Eleinte úgy tűnik, hogy Jordan és Silver nagyon is hasonlóak, de a történet során kiderül, hogy ez nem egészen így van, noha kettejük életében rengeteg azonos fordulat jelenik meg. A könyv átírása közben voltak olyan gondolataim, hogy talán érdekes lenne egyszer Silver sztoriját is megírni, mert nagyon izgalmas és lélegzetelállító élete volt. Fantasztikus hősnő a maga nemében. Micsoda utat járt be! Kezdve a kalandos tetteivel, amikkel hergelte a családját, a tiltott szeretőjéig, vagy akár az okkultizmus beható tanulmányozása és művelése, de említhetem az ősi birodalom titkainak felkutatását.
Mesélted azt is, hogy két évvel ezelőtt átírtad a Silvert, és E/3-ról E/1-re írtad a nézőpontot, ami egy hatalmas munka volt. A kiadónál megjelent korábbi regényeid mind E/3-ban íródtak. Miért érezted úgy, hogy Silver esetében az E/1 kényelmesebb és találóbb?
Igazság szerint jóval több könyvemet írtam E/1-ben, csak a sors úgy hozta, hogy ezek nem a Könyvmolyképzőnél jelentek meg, illetve még a fiókban vannak és a sorukra várnak. Az eredeti E/3-as változatban éreztem egy kicsi távolságtartást. Ahhoz, hogy jobban át tudjam adni a főhős érzéseit, a gondolatait, és ahogyan megéli ezt az egész mágikus, ám számára nagyon is valóságos kalandot, jobbnak láttam, ha belelátunk a fejébe és a szívébe. Jordan nem egy sima sorozatgyilkos, annál több. Nem élvezetből és semmiképp sem öncélúan követi el a tetteit. Az is igaz, hogy nem is harcol ellene. Kockázatos játszmát játszik, aminek a következményei egyre mélyebbre viszik a sötét úton, amit választott, illetve, amire ő kiválasztatott.
Az átírásnál a cselekmény is módosult? A nézőpont átírása hatott a cselekmény változására?
Nem változtattam jóformán semmin, inkább csak hozzáírtam kisebb dolgokat. Marcel nagyobb szerepet kapott, aminek örülök, mert kedvelem a pasast. A könyv cselekménye tiszta volt előttem elejétől a végéig. Tehát, amikor tíz éve megírtam, már akkor az első pár jelenet után tudtam, mi lesz a történet vége. Hogy ez mennyire igaz, jól mutatja az is, amikor az elején a lányok a jósnőnél járnak, és amit ott Jordan hall. Az átíráskor sem akartam változtatni semmin, mert nekem így volt kerek.
Ashley Carrigan
Mesélted, hogy Marcel már egy korábbi könyvedben is szerepelt, azon szereplőid között tarthatod őt számon, akik úgymond átjárnak a történeteid közt. Brandónak is van ilyen háttere, vagy van egy korábbi szereplőd, akire esetleg hasonlít?
Marcelt már a legelső pillanatban megjegyeztem magamnak, amikor feltűnik ebben a mostani történetben. Nem lehet nem odafigyelni rá. Számára nem idegen a természetfeletti világ. Mivel a Silvert – régi munkacímén a Bittersweetet – írtam korábban, sima ügy volt, hogy Marcelt valahol még visszahozom, így került bele a Negin első kötetébe. Az oroszlán árnyékában című könyvemben már szerepelt egy apró jelenetben, ő Negin exe. Hogy a jövőben feltűnik-e valamelyik másik könyvemben? Nagyon jó esély van rá.
Brandó újfiú a játékban, neki nincs előélete a könyveimben és később sem tervezek vele. Az ő figurájához egy régi intenzív fellángolás szolgáltatta az alapot. 🙂 Tökéletes volt erre a szerepre a külsejével, a hangjával és az elhivatottságával.
Mennyire volt nehéz belehelyezkedni egy ennyire fiatal lány nézőpontjába? Miért pont egy fiatal lány mellett döntöttél ehhez a történetedhez?
Azt hihetnék az olvasók, hogy ennyi könyv megírása után, ez nem jelent kihívást. Pedig nem volt annyira sima ügy, mivel ilyen fiatal szereplőket nem szoktam írni. Fiatalabb koromban is felnőttekről olvastam és írtam. Nem kötnek le a tini sztorik. Jordan azonban nem egy hétköznapi huszonéves leányzó. Úgy születetett meg a fejemben a karaktere, hogy eleve magában hordozta a kettősséget, ami biztosította, hogy érettebben cselekedjen, vagy gondolkozzon. Ez a benne lakozó kettősség megengedte nekem, hogy olyasmiket csináltassak meg vele, amit normális esetben talán nem lehetett volna. Így már nekem is könnyebb lett a dolgom vele és kifejezetten élveztem a két nő összefonódását írni. Meg kellett mutatnom azt a másikat is, Silvert és az ő érzéseit, gondolatait, miközben neki nincs se teste, se hangja. Nagyon érdekes volt számomra ezt megírni.
Ebben a történetedben is van egy titkos szervezet, az Igazak. Miben más, mint a Negin-sorozatban szereplő titkos társaság?
Az Igazak és az Oroszlán Szövetség annyiban kapcsolódik egymáshoz, hogy mindegyik szervezetet a háttérhatalom irányítja és pénzeli. Marcel csapata kisebb végrehajtó brigád, halálosztag, míg az Oroszlán Szövetség jóval nagyobb hatalmú szervezet, akikkel még másik könyveimben is találkozni fogunk, pl. a táltosok történetében, ami nemrég készült el.
Mindkét társulásra igaz, hogy a soraikból nincs kiszállás, halálig szól az elköteleződés és az utódokra is vonatkozik, ahogy az már a titkos szervezeteknél lenni szokott.
Számíthatunk arra esetleg, hogy Jordan még visszaköszön egy ezután érkező történetedben?
Bármi megeshet. Az ő történetének alakulása megengedi, hogy ha egyszer úgy hozza a sors, hogy számítok rá valamelyik könyvemben, akármikor visszatérhessen és csatasorba álljon. Jordan aligha rettenne vissza bármitől is. Ha mégis, akkor is megtalálja a módját, hogy szembenézzen az új kihívásokkal. Nem az a fajta csaj, aki meghátrál és bedobja a törölközőt, talán ezért is szeretem annyira.
(kép forrása: a szerző Facebook oldala)
A Silverben mindkét szerelmi szál nagyon az igazinak érződik. Előre eltervezted ezen szálakat, vagy menetközben alakult így?
Igen, az első perctől tudtam, mi lesz a vége. Csak azt kellett cikornyásan tekergetnem, hogyan jutunk el oda. Mindkét verziót meg akartam élni ebben a történetben, mert mindkettő erős és fontos szál. Míg az egyik esetben a sorsszerűségben látja Jordan a jövője alakulását és elmerül ebben az álomban, a másik sokkal valóságosabb csak el kell jutnia arra a pontra, amikor felismeri. Az erős összetartozás ellen lehet küzdeni, elhessegetni és elzárkózni előle, de ha a sors úgy rendeli, végül úgyis bekövetkezik, aminek kell. Mindkettő változatnak van létjogosultsága. Mindkettő csodálatos a maga nemében.
Milyen történet írása foglalkoztat most, hogyan tovább?
Miután befejeztem a táltosokról szóló könyvemet, ami eléggé megviselt, mert felkavaró és jó nagy munka volt – még nem is mertem visszaolvasni –, most egy új vámpírtörténetet írok, a Napmátkát. Jutalomjáték ez nekem, mert imádok elmerülni ebben a közegben. Ha róluk írok mindig olyan csalóka érzés, mintha hazaérkeznék, mert ez már a tízedik vámpírkönyvem.
Utána egy fantasy következik. Csodálatos tervek és ötletek vannak már a fejemben hozzá, elképesztő tájakkal, városokkal, karakterekkel, konfliktusokkal és szerelemmel. Éles váltás lesz, ezért rá kell majd hangolódnom, de alig várom. Mindig megfogadom, hogy nem sietek sehová az írással, ráérek, de valahogy soha nem tudom ezt betartani, mert áradnak a gondolataim és félek, hogy ha nem írom ki magamból, akkor levesznek.
Azt követően is vannak már terveim. A könyvbemutató videóban ugyan azt mondtam, hogy három könyvre való terv van, de sokkal inkább megvan az hat is. 🙂
Mit szólnál hozzá, ha a testedet és az elmédet nem csak kizárólag Te uralnád?
Ha egy rejtélyes erő hihetetlen dolgokra tesz képessé?
Ki a bűnösebb, a megrögzött gonosztevő vagy te, aki elkapod, önkényesen igazságot szolgáltatsz, és bosszút állsz az áldozataiért?
Meddig lehet fenntartani az ártatlanság csalfa látszatát, megőrizni a rettenetes titkot?
Mit kellene tenned, ha éppen az a személy a legnagyobb kockázat rád nézve, akit a legjobban szeretsz? Talán vele is végezned kell, miként a többiekkel?
Mindezt úgy, hogy még csak huszonéves vagy…
Jordan Danforth Hansen kettős életet él. Napközben az orvosira jár, éjjel azonban önbíráskodó igazságosztóként tevékenykedik. Kockázatos játszmája közepébe betoppan egy jóképű zsaru, hogy alaposan felkavarja a lányt. Miközben a benne lakozó mágikus erő energia után kutakodik, egy titokzatos csoport is szemet vet rá.
Precízen véghez vitt sorozatgyilkosságok, misztikum, kusza érzelmi szálak, egy titkos társaság és a régmúlt sötét árnyai…
Kíváncsi lettél? Kattints ide, és olvass bele a regénybe!
Szeretnél többet tudni a regényről? Nézd meg az online könyvbemutatót!