Jeremiah Mintgreen: A szellemgyerek kézirathoz beküldött gondolatok
Bogdányi Franciskamegoldása:
1. Írjátok meg néhány mondatban az alábbi kérdésekre válaszolva, hogy milyennek képzelitek el az írás „ideális olvasóját”.
a. Neve: Keserű Anna
b. Életkora: 29 éves
c. Foglalkozása: Szociális ügyintéző a polgármesteri hivatalban
d. Egy átlagos napja
Kora reggel összekészíti a lakást, busszal a közeli óvodába viszi a gyermekét és begyalogol az irodájába, melyet megoszt két másik, hasonlóan adminisztratív szerepkörben levő női dolgozóval. A város bölcsődei és óvodai felvételi kérelmeit bírálja el, ellenőrzi ezen intézmények létszámmal, gyermekellátással kapcsolatos ügyeit. Délben átsétál egy közeli menü-étterembe, ahova a cég fizette be. a délutáni munka után elszalad a boltba egyedül és utána megy a kislányért (Dorina, 4 éves). Busszal mennek haza, ahol foglalkozik a háztartással, a kislánnyal. A férje sokszor dolgozik késő estig, néha egész héten nem látja. Este mesél a kislánynak, igényesebb modern, illetve klasszikus, magyar gyermekirodalmat. Esténként olvas, néha a neten keresgél, tagja 1-2 fórumnak, ahol elsősorban olvas, mintsem hozzászól, és ha még mindig van ideje, akkor van 1-2 kedvenc sorozata, azt néha megnézi, ha Dorina már alszik.
e. Mennyire tájékozott a magyar szerzők szórakoztató irodalmi műveivel kapcsolatban?
Szereti a modern olvasmányokat, főleg a romantikusakat, az érzelmes történeteket. A mélyebb mondanivaló nem riasztja el, szívesen gyűjt idézeteket. Esetleg az iroda reá eső falrészén is található néhány.
f. Mi a problémája, amin a könyv olvasása tud segíteni?
Másfél-egy éven belül volt egy sikertelen terhességi kísérlete. A gyermek elvesztése okozta fájdalmat még nem tudta feldolgozni.
g. Mik a következményei az életében ennek a problémának
A leglátványosabb következmény az, hogy a kislánya egyelőre egyke. A férjével eleinte fiút szerettek volna a kislány mellé, de most elbizonytalanodtak. A nő nem érti, hogyan történhettek az események, felváltva hibáztatja saját magát, a férjét, az orvosokat. Bizalmatlanság lép fel benne saját magával szemben. Nem tudja, mi történik a gyerekkel a halála után.
h. Mi az a jellegzetes élethelyzet, amibe kerülve valaki potenciális olvasója lehet a műnek?
Saját gyermek elvesztése, bármilyen életkorú közeli hozzátartozó (családtag, vagy barát) elvesztése, öngyilkossági hajlamok, a lehetséges következmények átgondolása, hitbéli problémák, bizonytalanság a másvilágot, a halált illetően. Ateista neveltetés, mely hozzáállás a személyes élmények, olvasmányok, vagy egyéb tapasztalások hatására kezd átalakulni, megváltozni. Bizonytalanság a halált illetően.
i. Mik az “alacsonyabb rendű” vágyai, amihez a mű olvasása segítheti hozzá
Halálfélelem. Halálvágy. Szextől, együttléttől való félelem leküzdése. Nemző-, és foganóképesség hiányától és meglététől való félelem.
j. Mik a “magasabb rendű” vágyai, amihez a mű olvasása segítheti hozzá
Az élet értelmének megértése. Az emberi életút értelmének megértése. A véletlen fogalmának és szerepének tisztázása. Isten, az isteni beavatkozás fogalmának megértése.
2. Fülszöveg
A halállal való találkozás maradandó élmény.
Mi történik azzal, aki eltávozott, hova tűnik el? Miért nem része már az életnek az, aki annyira szeretett, és akit annyira szerettünk? Avagy mégis közöttünk van egy ideig? Meddig és miért? Mi a célja? Mennyire érzi jól magát, milyen vágyai és érzései lehetnek?
Eltávozottak és maradók összhangja, létezik ilyen?
Adam kisfiúként, egy nehezen megmagyarázható pillanatban kerül az életet és halált elválasztó mezsgye homályos oldalára. Szokatlan eseményekkel tarkított utazása során misztikus segítők kísérik. Ebben a költői mesében Adam átéli a „más” világot, útja nem mentes a fájdalmas felismerésektől és különös szépségű megtapasztalásoktól.
A békességet keresi.
***
A szerző, Jeremiah Mintgreen írta:
Ideális olvasó:
Ideális olvasóim egy testvérpár, Zord Zita (13) és Álmodozó Ákos (10).
A szüleik annak idején úgy gondolták, sok más szülőhöz hasonlóan, hogy ideális lesz a köztük lévő háromévnyi korkülönbség. Mindketten jó kedélyű, derűs emberek, éppen ezért tűnhet (első blikkre mindenképpen) furcsának a zárkózott Zita és a visszahúzódó Ákos.
A lány olyan, mint Violet A hihetetlen család című történetből.
Jó tanuló, és valószínűleg azért nem jeles vagy kitűnő, mert ezt nem látja fontosnak. Egyszerűen (még) nem akar sem ide, sem oda tartozni. Olyan, akár egy katicabogár, amihez mindenki odamegy, hagyja, hogy a kezére másszon, majd elröpteti. Eszünkbe jutott valaha is, hogy törődjünk a katica lelkével? Akar-e röpülni, s a mi kezünkről-e? Mi lenne, ha elbeszélgethetnénk egy katicával? Mit érezhet, mikor mégsem tud felröppenni, ám az igyekezettől „kilóg az alsószoknyája”?
Zita sokszor nem válaszol a neki föltett kérdésre. Hétvégéken szeret lustálkodni.Tény és való: megvan a magához való esze.
A kisfiú sem beszédes típus, de nagyon ragaszkodó és szerény, kedves. Szokott magában beszélni, ha épp nincs ott Zita, akiért, és akivel a világ végére is elmenne. Az elmúlt hónapokban szüleik gyakran bízták őt a nővérére, ha kedvük volt egy kis kikapcsolódásra, mert tudják, hogy különcsége ellenére a lány megbízható és melegszívű. Zita kaktuszokat gyűjt és van egy gőtéje, Neil. Ákos a legtöbb állattól nagyon fél, kész horror számára az állatkert. Kivéve Neil-t, mert őt annyiszor látta már, hogy szinte embernek számít.
Zita először akkor adott Ákos kezébe könyvet, amikor rájött, hogy öccse nem unatkozik ugyan, mégis jó lenne, ha maradandó jó szokásai alakulnának ki. Ákos nem szereti a focit, sem a sportokat. Gyakran azon kapja magát, hogy bármiféle tevékenység nélkül mereng, álmodozik. Szeret leckét írni, sokszor előre olvas a tankönyveiben.
Amikor Zita először elolvasta A szellemgyereket, elgondolkozott azon, hogy érdemes volna Adam történetét megismertetni Ákossal. Különben Zita szeret verset mondani és hangosan olvasni, csak ritkán teszi föl a kezét órákon – mint tudjuk, erősen kerüli a feltűnést. De otthon és Ákossal más a helyzet. Az öccse jó hallgatóság, éppen ezért mert belevágni.
Zita nem netezik sokat, de a könyvekkel kapcsolatos információknak mindig utána olvas. Ha elkapja egy-egy új szerző nevét, felírja, hogy ne felejtse el. Anya több magazint olvas, és a lány megnézi benne a könyvajánlókat. Amikor az osztálytársai lányoknak való lapokat hoznak be az iskolába, elkéri egy-egy szünetre, bemegy a vécébe, és amit fontosnak tart, azt hívószavak formájában beírogatja a noteszébe. Különben olykor maga is ír, de egyelőre még Ákosnak sem szólt róla. Felírja apa aranyköpéseit, a humoros beszólásokat és a napközben hallott sértő megjegyzéseket is. Neki még nem bókolt senki, de nem is csúfolódtak rajta . Még nem lépett pályára, de annak is eljön majd az ideje.
Zord Zita szeretne felkészülni a nagybetűs életre. Az a taktikája, hogy kivár. Éppen ezért nem unatkozik akkor, amikor a többiek már kinyuvadtak az unalomtól. Zita figyel, oszt-szoroz, feljegyez, leír és megjegyez. Jó memóriája van, kedvenc tantárgya a történelem. Ákos a rajzot szereti és a természetismeretet. Már készített néhány illusztrációt A szellemgyerekhez, amit Zitával fog eljuttatni a szerzőhöz. De erről még nem beszélt a nővérének. Azt tervezi, hogy legközelebb, ha papírboltba mennek, vesznek egy nagyméretű borítékot, amiben gyűrődésmentesen elférnek a rajzok.
Zita jó felkészülésnek tartja az élethez, ha olvas. Tudatosabban él, mint egyes kortársai. Nem tud, és nem akar elmerülni a pillanatban.
Szeret új szerzőket fölfedezni, mert arra gondol, ő is kezdő lesz valamikor az életben és szeretné, ha akkor ő is esélyt kaphatna a bemutatkozásra. Megbízik abban a kiadóban, amely a korosztályával foglalkozik. Szokott olvasónaplókat írni. Az igazi elmerülés nem kint, hanem bent van, ez az ars poeticája. A könyvekkel saját belső világában szeretne elmerülni. Otthon azt látja, hogy ha mindenki elvégezte feladatát, akkor rend van, nyugalom és béke. Ha ott belül van ugyanez, akkor tudunk teljes értékűen egymás felé fordulni.
Ismer olyan gyerekeket, akik elvárják, hogy folyton szórakoztassák őket. Az élet nem vidámpark, de az olvasással elérhető olyan lelkiállapot, ami ahhoz hasonló, mikor az ember egy hatalmas, girbegurba vízi csúszdára mászik föl. Zita saját magát motiválja, s ebben segítenek számára a korához illő olvasmányok.
Ákos követi és olykor utánozza nővérét. Egyes osztálytársai szerint a lányok hülyék, de Zita a testvére, és még sosem hallotta úgy idétlenkedni, vihorászni vagy csúnyán beszélni, mint azokat a lányokat, akiket a fiúk kicsúfolnak. Ákos néha még kicsinek és láthatatlannak képzeli magát. Mintha gyűjtené az erőt, hogy egyszer majd a színpadra lépjen és elkápráztassa közönségét. Mindenesetre nagyon várja a következő közös olvasmányt, amivel Zita előrukkol. Bármikor jöhet egy újabb fantasztikus történet. Rajzfüzetét és a kihegyezett színes ceruzákat már előkészítette.
Fülszöveg:
Előre is elnézést kérek a lányoktól, mert ennek a történetnek a főszereplője fiú.
Viszont örömmel közlöm, hogy vannak benne állatok, némelyikük beszélni is tud. Bízom benne, hogy aki kezébe veszi könyvemet, kalandot fog találni benne, s azzal a szóval fogja letenni, „ejha!”. Mert akár fiú, akár lány lesz az illető, korhatárt meg aztán végképp nem szabok, ha szeret olvasni, akkor képzelőerővel is rendelkezik. Erre pedig mindvégig szükségünk lesz! Nem utazunk messzire, csak a világ végére, már ami a megszokott világunkat illeti. Mi másra valók a könyvek, mint hogy jó messzire szárnyalhassunk, olyan egekbe és földekre, ahol még senki sem járt.
Ha pedig a világ végén vagyunk, csak egy lépés egy másik hely. Hol van ez? Térkép és bőrönd nélkül utazunk, érdekes lesz megtalálni!
***
Felkeltette a figyelmedet?
Itt beleolvashatsz a kéziratba!
Izgalmas fejlemény. Mit gondoltok? Számotokra miről szól a mű és kinek ajánlanátok?
Csak bátran! Nincs jó vagy rossz „megoldás”.
haha, ez nagyon érdekes, egyelőre jókedvűen emésztgetem 🙂
Engem annyira nem lepett meg. De majd este megmondom, miért nem. 🙂 Addig várom a többiek véleményét.
Tetszett a szerző ajánlója, érdekesen oldotta meg a feladatot, nagyon olvasmányos lett. A fülszöveg viszont nem keltette fel az érdeklődésemet, de Franciskáé sem feltétlenül.
Egy másik fórumban leírtam, nekem, mint olvasónak több dolognak kell egyeznie ahhoz, hogy érdekeljen egy könyv. Legyen érdekes a címe (Szellemgyerek, hm, elmegy), a szerző neve, a kiadó és persze a fülszöveg. Mivel ezek közül maximum a kiadó az, ami igazán motivál, ezért elolvasok még pár kritikát olyan bloggerektől, akiket nagyra tartok. Ergó én ezt a könyvet csak akkor venném meg, ha látom, hogy másoknak is tetszik. A probléma akkor jön el, ha többen úgy gondolkodnak, mint én, hiszen akkor mindenki a másikra vár majd, mielőtt elolvasná a könyvet. Mindettől függetlenül a két részlet nyelvi szintjének minősége alapján megérdemeltnek látnám a könyv megjelenését.
Oké, ez itt most két különböző könyv. 😀
Sajnos nekem A szellemgyerek kimaradt, valahogy mindig olyankor kerültek fel belőle részek, amikor nagyon el voltam havazva.
Franciska megoldása után azt éreztem, hogy azonnal pótolnom kell ezt a hiányosságot, mert ez nagyon izgalmas.
Egyébként Jeremiah válasza is nagyon érdekes volt (és szépen összerakott), csak most aztán össze vagyok zavarodva. 😀
Rácz Tibor, egyetértek veled: ezt még gyakorolni kell (gyenge kifogásként: ez volt az első fülszövegem).
Róbert Katalin, jót nevettem: „Oké, ez itt most két különböző könyv.”
van elképzelésem, hogy hol ment félre az értelmezésem… de megvárom az estét, hogy bizonyos legyek 🙂
amúgy te vagy a második, aki hasonlóképpen látja (időhiány miatt kimaradt neki a részlet, de a fülszöveg felkeltette az érdeklődését).
Mondjuk szerintem a fülszöveged, Franciska, el tudja érni az ideális olvasót, akit leírtál. Aki biztosan nem Tibi. 😀 Ezért lehet, hogy az még nem baj, ha Tibinél nem talál be. 🙂
Megpróbálom megnézni a részleteket. Lehet, hogy a szövegben ment valami félre, ami miatt te mást olvastál, mint amit a szerző meg szeretett volna írni…? 🙂
Én is Franciskáéhoz hasonlóan láttam a felkerült részletek alapján, a szerző füle után viszont inkább meseregényre gondolnék. (Hm, most már tényleg nagyon szeretném elolvasni, hogy eldönthessem 🙂 )
Franciska: fülszöveget írni pár fejezet alapján tényleg nehéz, szóval abszolút nem a te „hibád”. Mindettől függetlenül a te fülszöveged még így is figyelemfelkeltőbb a számomra, mint a szerzőé, Jeremiah inkább a testvérpár leírásával dobbantott nálam 🙂
Most már bánom, hogy nem küldtem be fülszöveget. Nekem nem „felnőttes problémamegoldós” volt, sem teljesen meseregény, inkább olyan.. öö, gyerekes problémamegoldós, hogy úgy mondjam. Kicsit mint a Gergő és az álomfogókban, ahol az elvált szülők gyereke dolog központi probléma volt, stb. Vagy mint a Chihiro szellemországban film, amiben a kiscsajt kőkemény kiképzés során tanították meg arra, mi is ami igazán fontos. Szerintem ezt is, azt is élvezhetik a felnőttek. Noha A szellemgyerek nekem gyerekeknek túl komolynak, felnőtteknek meg kicsit túl mesésnek tűnik, nem éreztem, hogy a nem egyértelmű célközönség baj lenne. Vagy az baj?
Köszönöm, Franciska! 🙂 🙂 🙂 🙂 🙂
Két példa jutott eszembe a korhatárt illetően.
1. Az Alkonyat. A lányom kilenc éves volt, amikor megnézte a filmet. Mikor vége lett, azt mondta: „Ez dráma.” Holott mennyi előzetes tudása lehetett a drámáról mint műfajról, hacsak – részben -nem a szerelemre és a romantikára értette.
3. Szent Johanna Gimi (SZJG). Lányom már az összes részt elolvasta, pedig 11 éves. Meglátásom és az SZJG-ről való (felszínes) ismereteim szerint kifejezette nem ez a korosztály lenne a célközönség – de ez kétségtelenül itt kezdődik manapság, egész egyszerűen mert tagja az Y-generációnak, többet tud a világról, mint én ennyi időskoromban, jóval több ingert képes gyors egymás utánban „feldolgozni”,ezáltal az információra, tudásra való éhsége és szomja is különbözik a régen szokásostól. – Gyerekek között pedig mai napság is van olyan,mint Wednesday (az Adams Family-ből) és van, akinek a legnagyobb dolog, ha plázába mehet és elvásárolhatja a zsebpénzét. (Persze mindkét példát sarkítva értem.) Ha ismerem a gyerekemet, tudni fogom, milyen könyvet adhatok a kezébe – előfordulhat, hogy mást, mint ami a korosztályában „megszokott”. Embere és gyereke válogatja. – Létezhet, hogy ezt a korosztályos besorolás dolgot szeretnénk „kézben tartani”, ám pont a kiskamasz korosztálytól kezdődően nagy a szórás. Tőlem, szülőtől is függ, hogy felnyitom-e a gyerek figyelmét adott témára vonatkozóan. (Akinél tabu a halál/túlvilág témája, annál az élet is tabu.)
reggeli gondolataim az eltérés lehetséges okairól
Nem egészen pontos írói ígéret
Figyelmetlenül és keveset olvastam a regényből ahhoz, hogy lássam, miről szól
Megihletett, magával sodort a szöveg, ezért elképzeltem egy egészen más regényt
A szerző ihlet hatására dolgozik, és maga sem tudja, hogy amit ír, az miről szól (ezt nem gúnyból írom, magam is tapasztaltam)
(örülök, hogy a szerzőnek tetszett, amit írtam)