Gondolatok a 8. Aranymosás előszűréséről

A 8. Aranymosás Irodalmi Válogatóra 226 pályázati anyag érkezett be 227 szerzőtől, azaz egy műnek volt két szerzője. A leghosszabb beérkezett kézirat 1,7 millió leütés fölött volt, a legrövidebb mesék pár ezer leütés hosszúak.

A statisztikához szükséges adatokat nem mindenki adta meg, azokból az információkból dolgoztunk, melyek az adatlapon szerepeltek. A legfiatalabb pályázóink 12 évesek (ketten is voltak), és bár az átlagéletkor idén is 32 év, kimondottan sok 20 év alatti pályázótól érkeztek kéziratok. A legidősebb pályázónk idén 76 éves volt.

Korosztályi elosztás:

20 év alatti 39 fő.
20-29 év 73 fő.
30-39 év 52 fő.
40-49 év 36 fő.
50-59 év 14 fő.
60 év feletti 10 fő.

A nemek aránya a következő volt: 173 nő és 54 férfi küldött be kéziratot.

A szerzők zsáner szerinti önbesorolása mindig nagyon vegyes, ezek alapján alakítottunk ki csoportokat. Továbbra is ifjúsági és YA besorolású regényből érkezik a legtöbb a kiadóhoz, emellett fantasyk és a romantikus regények, valamint mesék érkeztek még nagy számban. Jellemző, hogy a tizenévesek főleg romantikus műveket és YA történeteket küldtek be, a húszas-harmincas korosztályban már a thriller, krimi is megjelenik és a negyven feletti korcsoportnál jelentősen gyakoribb a mese.

Kalandregény 7,
thriller/horror 7,
realista 8,
sci-fi 10,
egyéb 11,
erotikus-romantikus 13,
történelmi 13,
mese 32,
romantikus 34,
fantasy 36,
young adult 46 mű.

Az előszűrés kapcsán nagy öröm, hogy az elmúlt években folyamatosan emelkedik a beküldött kéziratok nyelvi szintje. Érezni, amikor nemcsak „melegen”, épp elkészülve küldi be az író, hanem hagy időt a javításokra. Úgy tűnik, pozitív hatása lett annak is, hogy olvasói véleményt kérünk, hiszen ez biztosította azt, hogy az író megnézeti másokkal, bétáztatja az írást, és egy javított, átgondoltabb variáns érkezik be a kiadóba.

Narráció kapcsán a többség E/1-ben megírt történeteket részesítette előnyben. Ez egy jó nézőpont, de sok esetben csak az író hangját lehetett hallani benne, nem pedig a főhős eredetien megformált hangját, így ezek a művek inkább saját célra írt blogregénynek tűntek, melyek el szeretnének mesélni egy történetet mindennemű irodalmiság nélkül. Ez sajnos ezen a szinten már kevés, de természetesen ingyenes blogregényként attól még élvezetes olvasmány lehet.

A másik véglet a jelzőkkel elhalmozott, túldíszített írások, illetve azok, melyek mindenáron az elvontság látszatát szerették volna kelteni, és csak nyomokban bukkant fel a történet. Sajnos, létezik egy olyan nagyságrendű túlírás, illetve nyelvi köd, mely már öncélú, és nem az olvasóhoz szól, nem neki szeretne mesélni, és ez sem igazán szerencsés. Érdekes jelenség volt idén a túlzó pátosszal átitatott történetek mind a vallási, mind az erotikus pályázatok között. A kevesebb gyakran több, és a kellő arány megtalálása egy letisztultabb stílust eredményezhet.

Nyelvi szintben a leggyakoribb hiba idén a gyerekes, naiv írásmód volt, ami sajnos korosztálytól függetlenül előfordult, és főleg a problémás párbeszédekben jelent meg. Gyakoriak voltak a hosszú-hosszú, teljesen céltalanul poénkodó, cseverésző párbeszédek, illetve a kifelé beszélők, melyek csak az olvasónak szólnak. A másik gyakori dolog a trágár szavak használata nyomatékosítás vagy feszültség keltés helyett. Itt is a kevesebb több lenne (de természetesen önmagában a csúnya szó még nem volt kiesési ok).
Az információadagolással a legtöbb kieső műnél probléma akadt, sok helyen érződött túl direktnek. Vagy  ellenkezőleg, zavarossá tették az eseményeket a mesterségesen visszatartott információk, melyek ilyenkor nem rejtélyesek, csak érthetetlenek voltak. 

A gyerekeknek szóló mesék és versek kapcsán gondot okozott a nagyon erős korcsoportbeli csúszkálás. Ha egy írás 0-99 éveseknek szól, akkor valójában nem szól senkinek, hiszen élőben is másképp beszélünk egy négyévessel, mint egy tízévessel. Voltak olyan történetek, melyek tartalmilag régiesek voltak, és nem a mai gyerekekhez szóltak, hanem valószínűleg az író gyerekkorában lévő kedvenc történeteket mintázták. 

Regények kapcsán az angyalos fantasy nagyon népszerű témának számított, illetve a lélektani realista vonal is erős volt. 
Nagyon sokszor ismétlődtek különböző nyitások – például a hős reggel felkel, kávét csinál, bemegy a fürdőbe, belenéz a tükörbe. A nyitást sokan csak a szürke hétköznap leírására használták, melyben sajnos a szereplő személyisége nem domborodott ki, és a történet sem lendült be. Több fantasy esetében kezdődött teljesen átlagos, iskolai nappal, átlagos utazással, és sokszor csak fejezetekkel később derült fény magára a fantasztikumra. Szintén gyakori nyitás E/1-ben közölt belső monológ volt arról, hogy a főhősnek épp mélyponton van az élete, és az író nem megmutatta, hanem elmagyarázta az olvasónak, mit kellene olvasás közben átélnie. Voltak felcsillanó remek ötletek is, ahol látszott, a gondolkozás eredeti, ám a nyelvi szint még nagyon messze van a kivitelezéshez, ezért hiába indult jól a történet, hamar kiégett az ötlet.

A regényeknél is sok gond akadt abból, hogy nem volt tiszta, milyen korosztálynak szól a mű, ilyenkor főleg az írói eszköztár használata, a gyerekes mondatok miatt fiatalabbakat érhetett volna el a szöveg mint akiknek tartalmilag az írója szánta őket.
Történetek terén viszonylag ritka volt, hogy az elején megmutatták a főhős motivációját, ez több helyről hiányzott, és a karakter csak sodródott az árral. Kevés volt az olyan írás, aminek az első öt-tíz oldalából meg lehetett volna mondani, hogy miről fog szólni a könyv, az igazi nyitást sokan későbbre hagyták.

Köszönjük a sokféle érdekes történetet, és a hatalmas lelkesedést, ami sütött a sorokból.

Az előszűrés kapcsán sajnos egyedi véleményt nem tudunk adni, erre nincs kapacitásunk, viszont speciálisan erre hoztuk létre a Szövegboncnok kurzust. Itt egyedi, személyre szabott véleményt kap a hallgató az oktatótól, aki rámutat az erősségekre és segít a gyengeségeket kiküszöbölni, és a nyelvi szintet emelni.

 

-vb-

***

Szerdán izgalmas pillanat következik, Majd figyeljétek az oldalt! 🙂

Pénteken pedig a lektori szakaszról szóló gondolatok következnek.

 

VN:F [1.9.21_1169]
Rating: 9.9/10 (11 votes cast)
22 hozzászólás Szólj hozzá
  1. Nagyon sok segítség ez a bejegyzés. Én ugyan nem neveztem idén, viszont a felmerülő problémákat olvasva rendesen a saját kézirataimra ismertem, és sok tényezőre eddig nem is gondoltam. Szerintem még sokak nevében beszélek, ha azt mondom, köszönjük szépen a segítséget, sokkal átláthatóbbá tette a dolgokat az írásokkal kapcsolatban 😀

  2. Kedves aranymosó!

    Bár nem vettem rajta részt, sokat tanultam belőle. Nálam leginkabb ez a problema van meg „Voltak felcsillanó remek ötletek is, ahol látszott, a gondolkozás eredeti, ám a szint még nagyon messze van a kivitelezéshez, ezért hiába indult jól a történet, hamar kiégett az ötlet.” Sokszor van ez így. Azota hanyagolom az írást, inkabb csak olvasgatok.

    Köszönöm a tippeket es az észrevételeket, amit így tanultam. 🙂

    Lily

  3. Mindenképpen tanulságos. Persze, hogy íróként egy csomó megállapítással nem ért egyet az ember a maga regényére vonatkoztatva, de író csak egy van, olvasó meg hát szeretnénk ha nagyon sok lenne. Így aztán félre kell tenni az írói megközelítést, és neki kell állni átgondolni a munkát olvasói szemmel is. Ami nagyon nehéz, és jól jön hozzá az ilyen segítség.
    A statisztikai adatok meg érdekesek, már ha érdekel valakit az ilyesmi… 🙂 Engem amúgy igen.

  4. Kedves Aranymosó!

    Nem rabolnám az idejüket, de ha már statisztikánál tartunk, meg lehet tudni, hogy milyen a férfi írók aránya zsánerenként? Illetve milyen arányú a zsánerek életkori megoszlása? (pl. 60 feletti (5%) – zsánerek: erotikus-romantikus 92%; thriller/horror 8%)

    köszönettel,
    hzs

  5. Kedves Mindenki!

    Mielőtt pellengérre lennék állítva, természetesen az is érdekelne, hogy milyen a hölgyek aránya zsánerenként és persze az is, hogy milyen az életkori megoszlásuk zsánerenként!!

    hzs

  6. Vajon mi lehetett a 11 darab „egyéb” besorolású szöveg? Erre olyan kíváncsi vagyok, mégis mit takar 😀

    A 13 darab történelmi címkével ellátott mű szerzőjével szívesen beszélgetnék, érdekelne, mit írtak 1-1 fejezetek például, ezért kíváncsiságom kielégítendő, ha nem baj, és ha olvassák ezt a hozzászólást, esetleg ugyanezen a néven megtalálnak a facebookon, és dumálgathatnánk 🙂

  7. Érdekes lenne az is, hogy a kikerültek között hogyan alakult a műfajok aránya. Történelmire például nem emlékszem.

  8. A stat adatokat idén nem én összegeztem, csak megkaptam, de továbbítom a kollégáknak a kérdéseket 🙂

  9. Azoknak, akik a statisztikai adatokért rajonganak, hoztunk még pár infót 🙂

    Kérdés volt, hogy mi került az egyéb kategóriába. Sokszor a (szinte) egyedül árválkodó műfajok, esetleg a nehezen kategorizálhatók. Pl. dráma, szatíra, élettörténet, stb.

    És akkor életkori és nemek szerinti eloszlás zsánerenként

    kalandregény
    20-29 évesek: 3 mű
    30-39 évesek: 1 mű
    40-49 évesek: 3 mű
    nők: 4 mű
    férfiak: 3 mű

    thriller/horror
    20 év alattiak: 1 mű
    20-29 évesek: 4 mű
    40-49 évesek: 1 mű
    60 felettiek: 1 mű
    nők: 5 mű
    férfiak: 2 mű

    realista
    20-29 évesek: 4 mű
    30-39 évesek: 1 mű
    40-49 évesek: 2 mű
    50-59 évesek: 1 mű
    nők: 7 mű
    férfiak: 1 mű

    sci-fi
    20-29 évesek: 2 mű
    30-39 évesek: 3 mű
    40-49 évesek: 2 mű
    50-59 évesek: 1 mű
    nők: 3 mű
    férfiak: 7 mű

    egyéb
    20 év alattiak: 1 mű
    20-29 évesek: 2 mű
    30-39 évesek: 2 mű
    40-49 évesek: 3 mű
    50-59 évesek: 1 mű
    60 év felettiek: 2 mű
    nők: 7 mű
    férfiak: 4 mű

    erotikus-romantikus
    20 év alattiak: 2 mű
    20-29 évesek: 5 mű
    30-39 évesek: 3 mű
    40-49 évesek: 3 mű
    nők: 10 mű
    férfiak: 3 mű

    történelmi
    20 év alattiak: 1 mű
    30-39 évesek: 7 mű
    40-49 évesek: 4 mű
    nők: 10 mű
    férfiak: 3 mű

    mese 32
    20 év alattiak: 1 mű
    20-29 évesek: 6 mű
    30-39 évesek: 7 mű
    40-49 évesek: 11 mű
    50-59 évesek: 4 mű
    60 felettiak: 2 mű
    nők: 25 mű
    férfiak: 7 mű

    romantikus
    20 év alattiak: 5 mű
    20-29 évesek: 7 mű
    30-39 évesek: 10 mű
    40-49 évesek: 3 mű
    50-59 évesek: 7 mű
    60 év felettiek: 2 mű
    nők: 30 mű
    férfiak: 4 mű

    fantasy
    20 év alattiak: 7 mű
    20-29 évesek: 17 mű
    30-39 évesek: 8 mű
    40-49 évesek: 2 mű
    60 év felettiek: 2 mű
    nők: 23 mű
    férfiak: 13 mű

    young adult
    20 év alattiak: 19 mű
    20-29 évesek: 19 mű
    30-39 évesek: 6 mű
    40-49 évesek: 2 mű
    nők: 41 mű
    férfiak: 5 mű

    Nem bontanánk még tovább az adatokat (pl. a húsz év alatti nők egyes zsánerei), mert nem olyan nagy ez a minta, sok helyen 1-2 beküldött anyag szerepelne csak. Szerintem a trendek alapvetően így is látszanak, meg lehet nézni, hogy az egyes korcsoportok milyen zsánerben írnak és hogy hol van jelentős eltérés a férfiak és a nők között.
    A műfaji besorolás a pályázók önbesorolása alapján készült egy szűkebb csoport kialakításával.
    Nem mindenki adta meg a statisztikához szükséges adatokat.

  10. Csatlakozom azokhoz, akik nem indulóként is örültek ezeknek a gondolatoknak. Köszönjük, hasznosak voltak! ^^

  11. Kedves Aranymosó!
    Én csupán azt nem értem és nem akarok senkit vádolni csupán érdekel a hiba, hogy én a regényemet többször is átnéztem, elküldtem a béta csoportban jó néhány bétának akik pozitív visszajelzést adtak, átellenőriztem a regényt a „Siker Tintája” című könyvel is hogy jók legyenek a párbeszédek és az érzelmi és a történeti ív is. De ez még mindig nem volt elég, elküldtem a regényt a Kéziratszervizre is, ahol a Könyvmolykiadó szerkesztője nézte át a művemet és néhány karakterhiányosságnál és hibás anakronizmusnál(amit később kijavítottam) nem talált több hibát. Nem tett megjegyzést sem a történeti sem az érzelmi ívre, az írásmód is megfelelt… ezért beküldtem az Aranymosásra… és még ki sem kerültem. Ezért érdekelne nagyon, hogy vajon mit ronthattam el. Előre is köszönöm a választ.

  12. Kedves Balázs,
    rákerestem a kéziratszervizes véleményekre, és ha ott is Balázs néven szerepeltél, akkor egy 17 oldalas elemzést kaptál. A lektor elég sokat írt a motivációk problémájáról, a szerkezet aránytalanságáról, szóval az anakronizmus nem igazán a fő gond volt. Belenéztem a szerkesztésbe is, a lektor kihúzta a túlírtságot, képzavarokat, de az értékelésben jelezte, hogy nem jó a nyitás, máshonnan kellene kezdeni a történetet. Ilyenkor érdemes teljesen újraírni a jelenetet.
    Remélem, tudtam segíteni.

  13. Kedves Aranymosó!
    Igen, amit mondott a lektor, onnan is kezdtem a történetet. Előre hoztam a 3. fejezetet és egy másik szereplő történetétől kezdtem, ahogy mondta. A hibákat is jórészt kiküszöböltem de éppen az lepett meg hogy nem jutottam át az előszűrőn hiszen az maximum az 1.fejezetet jelenti. És épp a lektor mondta hogy azt hozzam előre. De ezek szerint lehetséges hogy merőben mást néznek az előolvasók és mást a lektorok is? és ahogy most átolvasom az előrehozott első fejezetben elég erős a motivációs szál, szóval ezért nem értem. Félre értés ne essék eszembe sem jut bírálni senkit, csupán tanulni akarok a hibából. Egy kérdés, ha ez a regény nem jutott át még az előszűrőn se, lehet vele pályázni (persze még jobban átjavítva a következő aranymosáson?) Nagyon sok munkám van benne és nagyon nem akarom hogy a semmibe torkolljon.

  14. Kedves Balázs,
    talán segítség, ha elmesélem, hogy tegnap pengét akartam cserélni az elektromos fűrészben. Elolvastam a használati utasítást, értettem is, de nem tudtam megcsinálni. Átjött egy nyugdíjas rokon, el se olvasta a papírt, hanem megnézte jobbról, megnézte balról, és öt perc alatt megoldotta. Egyszerűen, mert gyakorlata volt benne.
    Tudom, hogy nagyon nehéz érzelmileg az, ha az író iszonyúan sok időt ölt egy regénybe, és szeretné, ha minőségi lenne. A kéziratszerviz egy adott műről szól, de sajnos nem tudja megadni az írói eszköztárból hiányzó dolgokat, nem tudja fejleszteni az írót. Csak a szervizes szerkesztett részt láttam, de ha ugyanilyen infoadagolási, és karakterábrázolási gondok voltak az új nyitásban, az szintén nem működik, még akkor sem, ha az anakronizmus és túlírás le lett szedve. Sajnos, nem néznek mást az előszűrők, a kulcs nem ebben van, igazából még megengedőbbek is, mint egy lektor.
    A kéziratszervizen átesett műveket be lehet adni újra, csak az e-mailben jelezni kell, hogy szervizes volt, és második beadás. Amúgy sokan előbb leülnek novellázni, vagy írós kurzusokra jönnek, és csak utána írják át, amikor már fejlődött az írói eszköztár.
    Szeretettel várjuk később a kéziratot, mert a téma jó volt.

  15. Kedves Balázs!
    Tudom, hogy már rászóltak a kommentelőkre, hogy a béta ügyeket nem itt kell intézni 😀 De ha írsz a világ bétái csoportba, én ott mindenkinél jelentkeztem, aki említette, hogy mosás kieső, meg ahogy láttam, mások részéről is nagy az aktivitás 🙂 Nem vagyunk szerkesztők, de lelkesen segítünk megtalálni, miért nem felelhetett meg egy mű.
    Átérzem a helyzeted, én is nemrég szervizeltem, és magamon tapasztalom, hogy nehezebb feladat a javítás, mint amire számítottam. Nekem is az a legrosszabb rémálmom, hogy a javítások ellenére ismét elbukok. Mindezek ellenére is azt mondom, hogy fel a fejjel! És ne add fel, néha könnyebb tiszta lappal indulni, és a tanultakat egy új műben alkalmazni 🙂

  16. Franciska, csak azért szóltunk, amikor más író szövegrészlete alatt ment a saját művek cseréje. Ez eléggé tiszteletlen dolog az adott szerzővel. De itt a lektori hírek alatt csereberéljetek nyugodtan, meg a Világ bétái Fb csoportban is megtalálhatjátok egymást, sőt, örülünk is neki, ha megtaláljátok 🙂

  17. Kedves @Aranymosó!

    Érdeklődni szeretnék, hogy ha a kéziratom nem jutott át az előszűrésen sem, de nem szeretném veszni hagyni és elküldöm kéziratszervízbe és esetleg még egy írói kurzuson is indulnék, utána újra beküldhetném a pályázatra?

    Előre is köszönöm a választ!

  18. Köszönöm a pályázóknak és a kiadónak, hogy olvasóként végigkísérhettem a pályázatot. Több negatív lektoris írás is megfogott, drukkolok a szerzőknek a Rakétához, a továbbjutóknak pedig gratulálok!

  19. Kedves Mimi,
    igen, mind a két út után be lehet adni újra az írást, hiszen a kéziratoknak van egy fejlődési útja.
    Ha a mű az előszűrésen esett ki, akkor a Szövegboncoló kurzust javasolom, mert valószínűleg ilyenkor még nem tudja az író, mi az erőssége és mi a gyengesége, és hogyan tartsa a fókuszt. A Kéziratszervizt, illetve a Dramaturgia kurzust inkább akkor, ha a lektori szakaszban esik ki valami. De persze ez csak egy ajánlás, nincs semmilyen megkötés, bármire lehet jelentkezni 🙂

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük