Gondolatok a 8. Aranymosás előszűréséről

A 8. Aranymosás Irodalmi Válogatóra 226 pályázati anyag érkezett be 227 szerzőtől, azaz egy műnek volt két szerzője. A leghosszabb beérkezett kézirat 1,7 millió leütés fölött volt, a legrövidebb mesék pár ezer leütés hosszúak.

A statisztikához szükséges adatokat nem mindenki adta meg, azokból az információkból dolgoztunk, melyek az adatlapon szerepeltek. A legfiatalabb pályázóink 12 évesek (ketten is voltak), és bár az átlagéletkor idén is 32 év, kimondottan sok 20 év alatti pályázótól érkeztek kéziratok. A legidősebb pályázónk idén 76 éves volt.

Korosztályi elosztás:

20 év alatti 39 fő.
20-29 év 73 fő.
30-39 év 52 fő.
40-49 év 36 fő.
50-59 év 14 fő.
60 év feletti 10 fő.

A nemek aránya a következő volt: 173 nő és 54 férfi küldött be kéziratot.

A szerzők zsáner szerinti önbesorolása mindig nagyon vegyes, ezek alapján alakítottunk ki csoportokat. Továbbra is ifjúsági és YA besorolású regényből érkezik a legtöbb a kiadóhoz, emellett fantasyk és a romantikus regények, valamint mesék érkeztek még nagy számban. Jellemző, hogy a tizenévesek főleg romantikus műveket és YA történeteket küldtek be, a húszas-harmincas korosztályban már a thriller, krimi is megjelenik és a negyven feletti korcsoportnál jelentősen gyakoribb a mese.

Kalandregény 7,
thriller/horror 7,
realista 8,
sci-fi 10,
egyéb 11,
erotikus-romantikus 13,
történelmi 13,
mese 32,
romantikus 34,
fantasy 36,
young adult 46 mű.

Az előszűrés kapcsán nagy öröm, hogy az elmúlt években folyamatosan emelkedik a beküldött kéziratok nyelvi szintje. Érezni, amikor nemcsak „melegen”, épp elkészülve küldi be az író, hanem hagy időt a javításokra. Úgy tűnik, pozitív hatása lett annak is, hogy olvasói véleményt kérünk, hiszen ez biztosította azt, hogy az író megnézeti másokkal, bétáztatja az írást, és egy javított, átgondoltabb variáns érkezik be a kiadóba.

Narráció kapcsán a többség E/1-ben megírt történeteket részesítette előnyben. Ez egy jó nézőpont, de sok esetben csak az író hangját lehetett hallani benne, nem pedig a főhős eredetien megformált hangját, így ezek a művek inkább saját célra írt blogregénynek tűntek, melyek el szeretnének mesélni egy történetet mindennemű irodalmiság nélkül. Ez sajnos ezen a szinten már kevés, de természetesen ingyenes blogregényként attól még élvezetes olvasmány lehet.

A másik véglet a jelzőkkel elhalmozott, túldíszített írások, illetve azok, melyek mindenáron az elvontság látszatát szerették volna kelteni, és csak nyomokban bukkant fel a történet. Sajnos, létezik egy olyan nagyságrendű túlírás, illetve nyelvi köd, mely már öncélú, és nem az olvasóhoz szól, nem neki szeretne mesélni, és ez sem igazán szerencsés. Érdekes jelenség volt idén a túlzó pátosszal átitatott történetek mind a vallási, mind az erotikus pályázatok között. A kevesebb gyakran több, és a kellő arány megtalálása egy letisztultabb stílust eredményezhet.

Nyelvi szintben a leggyakoribb hiba idén a gyerekes, naiv írásmód volt, ami sajnos korosztálytól függetlenül előfordult, és főleg a problémás párbeszédekben jelent meg. Gyakoriak voltak a hosszú-hosszú, teljesen céltalanul poénkodó, cseverésző párbeszédek, illetve a kifelé beszélők, melyek csak az olvasónak szólnak. A másik gyakori dolog a trágár szavak használata nyomatékosítás vagy feszültség keltés helyett. Itt is a kevesebb több lenne (de természetesen önmagában a csúnya szó még nem volt kiesési ok).
Az információadagolással a legtöbb kieső műnél probléma akadt, sok helyen érződött túl direktnek. Vagy  ellenkezőleg, zavarossá tették az eseményeket a mesterségesen visszatartott információk, melyek ilyenkor nem rejtélyesek, csak érthetetlenek voltak. 

A gyerekeknek szóló mesék és versek kapcsán gondot okozott a nagyon erős korcsoportbeli csúszkálás. Ha egy írás 0-99 éveseknek szól, akkor valójában nem szól senkinek, hiszen élőben is másképp beszélünk egy négyévessel, mint egy tízévessel. Voltak olyan történetek, melyek tartalmilag régiesek voltak, és nem a mai gyerekekhez szóltak, hanem valószínűleg az író gyerekkorában lévő kedvenc történeteket mintázták. 

Regények kapcsán az angyalos fantasy nagyon népszerű témának számított, illetve a lélektani realista vonal is erős volt. 
Nagyon sokszor ismétlődtek különböző nyitások – például a hős reggel felkel, kávét csinál, bemegy a fürdőbe, belenéz a tükörbe. A nyitást sokan csak a szürke hétköznap leírására használták, melyben sajnos a szereplő személyisége nem domborodott ki, és a történet sem lendült be. Több fantasy esetében kezdődött teljesen átlagos, iskolai nappal, átlagos utazással, és sokszor csak fejezetekkel később derült fény magára a fantasztikumra. Szintén gyakori nyitás E/1-ben közölt belső monológ volt arról, hogy a főhősnek épp mélyponton van az élete, és az író nem megmutatta, hanem elmagyarázta az olvasónak, mit kellene olvasás közben átélnie. Voltak felcsillanó remek ötletek is, ahol látszott, a gondolkozás eredeti, ám a nyelvi szint még nagyon messze van a kivitelezéshez, ezért hiába indult jól a történet, hamar kiégett az ötlet.

A regényeknél is sok gond akadt abból, hogy nem volt tiszta, milyen korosztálynak szól a mű, ilyenkor főleg az írói eszköztár használata, a gyerekes mondatok miatt fiatalabbakat érhetett volna el a szöveg mint akiknek tartalmilag az írója szánta őket.
Történetek terén viszonylag ritka volt, hogy az elején megmutatták a főhős motivációját, ez több helyről hiányzott, és a karakter csak sodródott az árral. Kevés volt az olyan írás, aminek az első öt-tíz oldalából meg lehetett volna mondani, hogy miről fog szólni a könyv, az igazi nyitást sokan későbbre hagyták.

Köszönjük a sokféle érdekes történetet, és a hatalmas lelkesedést, ami sütött a sorokból.

Az előszűrés kapcsán sajnos egyedi véleményt nem tudunk adni, erre nincs kapacitásunk, viszont speciálisan erre hoztuk létre a Szövegboncnok kurzust. Itt egyedi, személyre szabott véleményt kap a hallgató az oktatótól, aki rámutat az erősségekre és segít a gyengeségeket kiküszöbölni, és a nyelvi szintet emelni.

 

-vb-

***

Szerdán izgalmas pillanat következik, Majd figyeljétek az oldalt! 🙂

Pénteken pedig a lektori szakaszról szóló gondolatok következnek.