Tegnap volt egy izgalmas 100 szavas játékunk. A szórakoztató irodalomban legtöbbször a szövegnek egyetlen jelentéstartama van, de vannak olyan helyzetek, amikor ennél többre van szükség. Ilyen például a diktatúrákban játszódó párbeszéd, ahol a mondatoknak három kulcsmomentuma van: a beszélő csak burkoltan utalhat; van egy külső hallgató, aki szintén értelmezheti a mondatot; és van egy beszélgetőtárs, akinek az akadály ellenére meg kell értenie az üzenetet.
Gratulálok az életben maradáshoz a következő embereknek :
Imola, E.A.Szandra, Ancsa, Titanilla, Anita, Deusch Heni, Apacskamacska, Nicole Wolf, Judit, Kun Csilla, Lilah, Ősz Magda, Fabyen 🙂
A játék nyertese: Judit
„– Az Új Világ térre, legyen szíves.
– Jól meggondolta, Kisasszony? Hemzsegnek ott most az emberek, még az is tömegiszonyos lesz, aki eddig nem volt az.
– Kedves, hogy aggódik értem, de vállalom a kockázatot. Hallani akarom Áts Kornél beszédét. Hatalmas dolog, hogy a Kormányzó engedélyezte a Vöröseknek a rendezvény megtartását, hát még, hogy Áts Kornél felszólaljon!
– Hiszen szólásszabadság van.
– Szólásszabadság van…
– A velem utazó hivatalnokok szerint az eddigiekhez hasonló tisztes megmérettetést akar. Magabiztos a választási győzelmét illetően, még ha kirobbanó sikert jósolt is ma délutánra Átsnak… A Mángorlóban élőben fogják közvetíteni, ne vigyem inkább oda? A tömeg tényleg iszonyúan nyomasztó tud lenni.”
Gratulálok!
Szeretettel várom bármelyik írás első 10 ezer karakterét az aranymosas@gmail.com címre ma este.
Többieknek köszönöm a játékot! 🙂
-vb-
Gratulálok mindenkinek!
Gratulálok mindenkinek!
Sziasztok!
Most kimondhatatlanul boldog vagyok! 🙂 Én is gratulálok minden túlélőnek!
A szerkesztéshez választottam pedig egy pár évvel ezelőtti „koraszülött könyvgyermek” 1. fejezetének egy része lesz, ami a magánkiadás lélekvesztőjében sajnos neveletlen regény maradt, de most itt az idő, hogy szembenézzek setét múltammal 😛
Szép estét mindenkinek!
Judit
Gratula mindenkinek! 🙂
Gratulálok, meg minden…. de ez hol E/1?
Ezen az E/1 dolgon én is gondolkodtam, amikor szöszmötöltem a feladat felett. A kiírásban ugyanis az volt, hogy a szöveg lehet monológ vagy párbeszéd narráció nélkül, márpedig a párbeszédben mindenki saját maga E/1-e, amikor meg valaki másról beszél, azt értelemszerűen E/3-ban teheti meg, a másik beszélő megszólításánál az E/2 is előjöhet. Ezért aztán arra jutottam, hogy életszerűtlen lenne egy párbeszédben, hogy minden ige E/1-ben legyen, és inkább az élethelyzetre és a virágnyelvre koncentráltam. De igazad van, itt nem lehet olyan tisztán E/1 karaktert alkalmazni, mint egy leírásnál.