Az atmoszférateremtő kurzusok titkai – páros interjú Kozma Rékával és Róbert Katalinnal

2021-ben megújult az Írástudó Íróiskola kurzuskínálata. Négyhetes, gyakorlati kurzusaink között van három atmoszférateremtő kurzus is: fantasy, pszichothriller és romantikus. Ebben a cikkben a kiadó két, a tananyagokat kidolgozói és a kurzusokon oktató szerkesztőjét kérdezzük arról, milyenek az atmoszférateremtő kurzusok.

Mit jelent az atmoszférateremtés?

Kozma Réka: Ahogy az a kiírásban is szerepel, ezek leírásközpontú kurzusok, de az atmoszférateremtés ennél többet foglal magában. Egyik funkciója valóban az, hogy ábrázoljuk az olvasó számára a környezet, hogy maga elé tudja képzelni, értse, hogyan mozognak benne a szereplők, de emellett kapcsolatban áll az információadagolással, a karakterábrázolással és a világépítéssel is. Ha megnézzük a legnépszerűbb regények értékeléseit, észrevehetjük, hogy sok olvasó azt emeli ki a kedvenc könyvei kapcsán, hogy el tudott bennük merülni, és az író olyan érzékletesen jelenítette meg a világot, hogy az olvasó úgy érezte, a szereplőkkel együtt mozog benne. Itt a „világ” persze nem csak kitalált helyszínt jelenthet – egy mai magyar városban játszódó történet esetében is át kell adnia a szerzőnek a főszereplő világát, és minden történet esetében az atmoszféra egyik fő elem, ami meghatározza a mű tónusát, hogy milyen általános benyomást tesz az olvasóra, milyen hangulatot kelt benne.

Róbert Katalin: Igen, az atmoszférateremtés lényege – vagy éppen célja –, hogy az olvasó azt érezze, ott van a könyvben, együtt lélegzik a szereplőkkel. Mi kell ehhez? Nyilván az, hogy a környezetet ismerje. De nem elég elmondani, hogy egy iskolában, egy erdőben, egy hegyen vagyunk. Akkor sem, ha az olvasók láttak már iskolát, erdőt vagy hegyet. (Akkor pedig különösen nem, ha éppen olyan helyszínen vagyunk, amit az olvasók nem ismerhetnek saját tapasztalatból, mondjuk egy sárkány hátán repülünk.)

Minden történetnek saját világa, saját iskolája, erdeje, hegye (és sárkánya) van, és ahhoz, hogy az olvasó igazán ott érezze magát ebben a világban, meg kell teremteni a számára. A helyszín leírása ennek egy eleme, amivel ezen a kurzuson foglalkozunk, egy másik a szereplők közelítése az olvasóhoz. De elengedhetetlen az is, hogy az író mindezt a saját, egyedi és a regényéhez passzoló hangján adja át. Nincs egy „általános” fantasy vagy romantikus atmoszféra, hanem az adott történethez és íróhoz passzoló van, amelynek a kifejezésében segíthet az atmoszférateremtés.

Milyen írói problémákkal érdemes jönni a kurzusokra?

Kozma Réka: Aki tudja magáról, hogy nehezen ír leírásokat, hajlamos kihagyni őket a szövegből, annak mindenképpen javaslom ezeket a kurzusokat. Annak is ajánlom, akik viszont szeretik a hosszú leírásokat, akár féloldalas környezetábrázolást is betesznek a történetbe, de érzik, hogy ez lelassítja a cselekményt. Vagyis azoknak is hasznosak ezek a kurzusok, akik ezeket az elemeket alulírják, és azoknak is, akik túlírnak.

Akiknek gondjuk van az információadagolással, azok tanulhatnak számos új eszközt arra, hogy lehet az információt például leírásokba úgy beleépíteni, hogy az érdekes legyen, és ne lassítsa a cselekményt.

Akiknek gondjuk van az érzelemábrázolással, hangulatteremtéssel, annak is érdemes lehet eljönni valamelyik atmoszférateremtő kurzusra. Valamint annak is, aki hajlamos inkább „mondani”, hajlamos magyarázni, ahelyett, hogy mutatna.

Róbert Katalin: A fentiek mellett, ha az olvasók nem értik, mit miért tesznek, egyes döntéseket miért hoznak meg a szereplőid, akkor könnyen lehet, hogy nem tudod elég pontosan átadni azt, amit te amúgy alaposan felépítettél és kidolgoztál. Ha olyan visszajelzéseket kapsz, hogy egyes helyzetekre nem elég erős érzelmi reakciót adnak a szereplők, a kurzus segíthet. Ha szeretnél rövid de emlékezetes leírásokat írni, hogy megteremtsd a helyszínt, de ne katalógusszerűen sorold fel a tárgyakat, akkor a kurzus ebben is segíthet.

Ha valaki nem szeret leírásokat írni, miben tudnak segíteni neki a kurzusok?

Kozma Réka: A leírásokat az írók általában hasonló okok miatt nem szeretik, mint az olvasók. Léteznek olyan olvasók, akik ezeket a részeket egyszerűen átugorják, hogy haladjanak a történettel. A szerzők is olykor hajlamosak úgy gondolni a leírásra, mint ami nem a cselekmény része, hanem ide tudják berakni azt az információt, ami nem feltétlenül izgalmas, de az olvasónak muszáj tudnia róla. A másik gyakori tévhit, hogy a leírások a dekoráció szerepét töltik be a szövegben, és ezekben a részekben kell megcsillogtatnia a szerzőnek a költői oldalát.

Ezek miatt a tévhitek miatt sok író a leírásokat inkább függeléknek érzi, nem a történet szerves részének, és ezért unja írni őket. A kurzusokon különböző technikákat tanulunk, hogy lehet sokoldalú leírásokat írni, amelyek hozzájárulnak a történetmeséléshez. Ezeket az olvasók biztosan nem fogják átugorni, és ha a szerzők megtanulják színesen és kreatívan alkalmazni a leírásokat, sokkal szívesebben írják őket.

Róbert Katalin: A jó leírást nem dekára mérik. Attól, hogy oldalakon át tart egy leírás, még nem lesz jó, és ugyanígy attól, hogy csupán két sor, lehet jó. A két sor előnye, hogy az olvasó észre sem vette, és hopp, máris elolvasta a leírásodat. Szóval, ha nem szeretsz leírást írni, gyere el egy ilyen kurzusra – ahol igen, kell majd sok leírást írnod, hogy tudatosítsd magadban a technikákat –, és a végére juss el odáig, hogy feltűnésmentesen becsempészted a szövegbe a hangulatos leírásokat 😉

Miben különböznek egymástól a zsánerspecifikus atmoszférateremtő kurzusok?

Kozma Réka: Bár az atmoszférateremtő kurzusoknak vannak közös pontjai, a különböző zsánerek más-más jellegű történeteket foglalnak magukban, amelyek más-más hatás kiváltására törekszenek. Így minden zsánernek megvan a rá jellemző írói eszközkészlete, és ezzel a zsánerspecifikus kurzusokon kiemelten foglalkozunk.

Viszont ezeken a kurzusokon nem konkrétan azt tanítjuk, hogy írjon valaki romantikus regényt vagy pszichothrillert. Például nem foglalkozunk a zsánerek jellemző elemeivel vagy dramaturgiai kérdésekkel (aki ezekre kíváncsi, léteznek kimondottan dramaturgia kurzusaink, vagy van átfogó romantikus regény-író kurzusunk, a new adult-író kurzus).  Ezért az atmoszférateremtő kurzusokat azoknak is ajánlom, akik talán nem kimondottan romantikát vagy pszichothrillert írnak, de a történeteikben vannak ilyen mellékszálak is, például a fantasy regényükben van egy horroros szál. Ezek a kurzusok mélyebben foglalkoznak a hatáskeltéssel, és a romantikus meg a thrilleres hatáskeltő eszközöket nagyon sok különböző történet használhatja, nemcsak a romantikus regények meg a thrillerek.

Róbert Katalin: Minden zsánerben vannak olyan kifejezések, amelyek gyakran visszaköszönnek, és emiatt egy idő után már nem váltanak ki olyan erős hatást. Pedig minden író azt szeretné, hogy az ő regénye igazán emlékezetes és hatásos legyen. Rengeteget lehet tanulni egy általános leírással, atmoszférateremtéssel foglalkozó kurzuson is, viszont itt szeretnénk ezeket a túlhasznált eszközöket is fülön csípni. A romantikus atmoszférateremtő kurzuson például kimondottan foglalkozunk azzal, hogyan lehet egyediséget vinni a szövegbe akkor is, ha a testérzetek variálhatósága véges, és léteznek közkedvelt, erős, vonzalmat és szerelmet kifejező fordulatok.

Mi a különbség a misztikus-romantika világépítő és a romantika atmoszférateremtő, illetve a fantasy világépítő és a fantasy atmoszférateremtő kurzusok között?

Kozma Réka: A fantasy világépítő kurzuson (ahogyan a nevében is benne van), azzal foglalkozunk, hogy lehet felépíteni egy ötletes és koherens világot. Itt nem a jelenetíráson van a hangsúly, hanem a fantasy háttér különböző elemeinek kidolgozásán, és például olyan kérdéseket vizsgálunk, hogy függenek össze a földrajzi sajátosságok a társadalommal, milyen szintjei vannak a világépítésnek stb. Ez a kurzus azoknak hasznos, akik a háttérvilágukon szeretnének ötletelni, azt szeretnék kibontani.

A fantasy atmoszférateremtő kurzuson nem foglalkozunk világépítéssel. Ez a tanfolyam abban segít, ha valakinek már van egy elképzelése a világról, az ötleteit lapos magyarázó részek helyett hogyan tudja izgalmasan és érzékletesen beépíteni a szövegbe. Más kitalálni egy érdekes hátteret, és más azt a történetben érzékletesen bemutatni, hogy az olvasó valóban maga előtt lássa a világot.

Röviden a fantasy atmoszférateremtő kurzus arra koncentrál, hogy lehet a kitalált világot a történeten keresztül élővé tenni.

Róbert Katalin: A misztikus-romantika világépítő kurzus viszont nem egyetlen ötlet mélyítésére és kibontására fókuszál, hanem inkább arra, hogyan lehet egy sokszor lerágott csontnak nevezett zsánert színessé, egyedivé, emlékezetessé tenni világépítési technikákkal. Itt sok jelenetet kell a hallgatóknak írni, és ezekben figyelniük kell arra, hogy a romantikát megjelenítsék, fenntartsák, de az ötlet és a világ felvillantása az egyik fő szempont. Itt a karaktereket is a háttérvilág szempontjából nézzük, azaz azt vizsgáljuk, a szereplőkre hogyan hatnak a mi világunkban jelenlévő fantasztikus elemek.

A romantikus atmoszférateremtő kurzusnál egyfelől nincs a háttérvilággal kapcsolatos szűkítés, másfelől viszont azzal foglalkozunk, hogy hogyan jeleníthető meg a szereplők közötti kémia – aminek a romantikus műveknél még akkor is jelen kell lennie a mélyben, ha éppen összevesznek a karakterek –, és hogyan lehet a saját történetünk szimbólumrendszerét és egyedi elemeit felhasználni ahhoz, hogy erős, de egyedi romantikus jelenteket írjunk.

Míg a misztikus-romantika kurzuson a világot kell kibontani, és oktatóként legfeljebb jelzem, ha kevés a kémia, de nem ennek megteremtését tanuljuk, addig a romantikus atmoszférateremtő kurzuson a karakterek közti vonzódás megmutatását fejlesztjük, és oktatóként csak jelzem, ha a háttérvilágban nem tiszta minden.

Milyen tudásszint szükséges kurzusokhoz, kezdő írók is jelentkezhetnek?

Kozma Réka: Teljesen kezdőknek nem javasolnám ezeket a kurzusokat, egy kis írói gyakorlatot feltételeznek. A tananyag épít arra, hogy a szerző már ismeri azokat az írástechnikai a fogalmakat, mint horog vagy információadagolás. Ha valaki új író, annak többet segíthet a Szövegboncoló kurzus, ahol több alapvető témába is kap betekintést.

De ezek nem tartoznak a legnehezebb, haladó kurzusaink közé, tehát kevesebb gyakorlattal rendelkező írók is nyugodtan jelentkezhetnek.

Róbert Katalin: Most már az Írástudó Íróiskola minden kurzusára be lehet kerülni „az utcáról”, mert sokféle út van arra, hogy valaki elsajátítsa az írói alapokat. Sok íróiskolai kurzust, sok itthon is elérhető anyagot találni. A felvételire küldött friss, nem bétázott szöveg ad nekünk egy képet arról, hol tarthat a szerző, ami alapján tudunk javasolni, hogy milyen kurzus segíthet most neki.

Az atmoszférateremtő kurzusok feltételeznek némi írói rutint és tudatosságot is – a tananyagok építenek már meglévő tudásszintre, a feladatok pedig arra, hogy a hallgató bizonyos típusú gyakorlatokat meg tud írni. Ha valakinek még nem ezt a kurzust ajánljuk, az azért van, mert szeretnénk, ha abból a négy vagy nyolc hétből, amit az íróiskolára szán, a lehető legtöbbet hozná ki, és úgy látjuk, másik kurzus többet segíthet neki. Az is nagyon fontos, hogy a kurzuson bátran kérdezzenek a hallgatók az elmélettel és a feladattal kapcsolatban is.

*

Kíváncsi lettél?

Májusban elindul a Fantasy atmoszférateremtő kurzus, amelyet Kozma Réka szerkesztő, esztéta az Így neveld a regényedet blog vezetője tart. Április 20-ig tudsz a kurzusra jelentkezni. Részletekért kattints ide!

Hozzád közelebb áll a pszichothriller vagy a romantika? Ezekre a kurzusokra 2021 novemberében kerül sor, előbbit Kozma Réka, utóbbit Róbert Katalin író, szerkesztő, íróiskolai oktató tatja. Ezekre október 20-ig tudsz majd jelentkezni. Figyeld az oldalt a részletekért!

 Szeretettel látunk kurzusainkon, ha pedig valamilyen kérdésed lenne, írd meg kommentben vagy emailban 🙂

VN:F [1.9.21_1169]
Rating: 10.0/10 (3 votes cast)

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük