Nagy örömünkre egy új, könyves esemény lett létrehozva idén őszre. A Pozsonyi pikniken nekünk is ott a helyünk! Szuper programokkal, dedikálással és megannyi remek könyvvel készülünk. Szeptember 4-én, vasárnap 10-től 20 óráig mi is kint leszünk a pikniken. A helyszín: Újpesti rakpart, a Jászai Mari tértől a Szent István parkig. Két standon is találkozhatsz velünk!…
JESSICA90 bejelentkezett. ×Angel_from_Heaven× távol van. – Hé, Angela online van! – kiáltottam hátra barátnőmnek Sophie-nak, aki a legutóbbi tábori párnacsatárból származó tollmaradványokat szedegette a hajából. Sophie és én, amióta csak az általánosban találkoztunk, minden nyáron öt hetet töltünk el a pennsylvaniai Allegheny erdőben. Mindketten évek óta ifjúsági felügyelők vagyunk, hála a szüleimnek, akik hétéves korom…
in-Csiang, a pecsétkészítő mester az óceán mellett élt. Háza nem volt fényűző, műhelye nem volt nagy. Pénze annyi volt, amennyiből újabb készleteket vehetett és újabb ajándékokat menyasszonyának, az Óceánnak. A sok gazdag utazó, kereskedő jól megfizette különleges munkáit, de mind gyorsan tovább is álltak, mert féltek tőle. Azt hitték, megbolondult szegény a magányosságtól. Azért is…
Lanxot kétségek gyötörték. Bár nem ismerte minden rokonát, akikkel eddig összehozta az élet, nem tettek rá túl jó benyomást. A dédapja, aki nem csak a család feje, de a mágiája őre is, egy kegyetlen vénember volt. Lanx hiába próbált közeledni hozzá, a kígyódémonokon és a bosszún kívül semmi nem érdekelte. Felemás, kék-barna szemével mintha a…
Az opálos szürke fal égig nyújtózkodó füstlepelként magasodott Ballania határában, örök homályba burkolta a másik felén elterülő Kvanokföldet. Alig pirkadt, amikor Simona felrepült kedvenc fájára, hogy onnan bámulhasson bele a túloldal megnyugtató szürkeségébe. Leült a leghosszabb ágra, annak is a végére, ahol még éppen elbírta súlyát a könnyedén hintázó rugalmas gally. Előredőlt, karjára támaszkodott, majd…
Hamarosan itt az ősz, mi pedig szorgosan dolgozunk a friss megjelenéseinken. Még idén több remek magyar regény és mesekönyv is napvilágot lát, zajlanak a szerkesztések, az illusztrálások, van olyan könyv, amit éppen tördelünk. Izgalmas ősznek nézünk elébe! Természetesen a regényíróink idén is tartanak borítótervező pályázatot, ahová az írók szeretettel várják a lelkes olvasók borítóterveit, és…
Karakin nagyot sóhajtva törölte le a verejtéket a homlokáról, a kézfején lévő szintetikus bőr a hőség ellenére is kellemesen hűvösnek érződött a forró arcán. Kegyetlenül hosszú volt a műszak, de végre az üzem kijáratához tartott. Fütyörészve torpant meg az exit-post előtti biztonsági vonalnál, és szokásához híven biccentett a strázsát álló roborgnak. A két méter magas…
Miranda minden reggel lejárt a parkba. Télen, nyáron egyaránt – nem számított, hogy milyen az idő. Szerette a csendet, a hajnal hűvösét, hogy része lehet az ébredésnek. Most is a kedvenc padján ült, szemben a szökőkúttal. A gyepet áztató vízsugarat követte a tekintetével, és várta, hogy a lombkoronaszint fölé emelkedő nap első, csiklandós sugarai elérjék…
A lépcsőház csöndje szappanbuborékként pukkant szét, ahogy egy retikül tompán puffant földön. Karolina remegő kézzel nyúlt a halványkék szilikon dobozkáért, ami a sötét postaládában árválkodott. A Hivatal emblémája virított a műanyagon. Ez hát az Ítélet Napja, gondolta Karolina, és gyorsan kabátzsebébe süllyesztette a küldeményt. Lehunyta szemét, a poros levegőbe szippantott, majd egy hatalmas sóhajjal kifújta….
Annie-nek mindennél jobban szüksége volt egy kávéra. Egész álló nap a kirakatokat rendezte a virágüzletben. Sosem jelentett számára gondot a munka, de a főnöke, Patty, elhatározta, hogy Valentin-nap alkalmával szívecskékkel, bongyor hajú angyalkákkal, Cupidókkal, kristályokkal, rózsaszirmokkal fogja telezsúfolni az üzletet, beleértve az ötödik sugárútra néző kirakatot. Patty költséghatékonyság miatt csak őt alkalmazta az üzletben, így…
Ádám idegesen dobolt ujjaival az asztalon. Nem szerette, ha megvárakoztatják. Elfoglalt ember volt, senkitől nem tűrte, hogy az idejével játsszon. Előkapta a telefonját, hogy addig is elüsse az időt. Ellenőrizte az üzeneteit a közösségi hálón, válaszolt néhány e-mailjére, elmerengett a szemközt ülő szerelmes páron, akik tudomást sem vettek a külvilágról. „Talán mi is lehetnénk ilyenek.”…
Ashen felugrott a bála tetejére, és onnan nézett le ellenfelére. A tegnap óta a mellkasában őrzött szorítás enyhült, ahogy a férfit figyelte, és úgy tetszett, végre kiléphet a fekete felhők árnyékából legalább arra az időre, míg játszik. Sintar rajongva vizsgálgatta a falakat, ujjára tekert egy pókhálót, aztán leguggolt, hogy megböködjön egy kis rakás tyúkpiszkot. –…
(2011.október 3, az állítás másnapján) – Testvéremnek, Volni Verának és az összes elveszett ikernek – Sosem vagyunk egyedül! Patakban ácsorgok a Börzsöny lábánál. Egyensúlyozok a köveken és kacsázok. A kacsázás sosem volt az erősségem. Pedig Apu próbált tanítani a Balatonon, de hát én nem vagyok fiú, úgysem fog menni…- mondogattam magamban. De menni fog!…
Éles csöngetés hasított a délutánba. Topányi Hümér már ugrott volna, hogy ajtót nyisson, de a robot persze gyorsabb volt, csak hát a régi beidegződés! A háztartási gép szaggatott hangja behallatszott a nappaliba: – Jó-na-pot! Mi tet-szik? –Jó na-pot! Le-ve-let ho-tam To-pá-nyi-né Bel-lá-nak. Sze-mé-lye-sen kéz-be-sí-ten-dő! –Jöj-jön u-tá-nam kol-le-ga! A hírnök robot fémesen csillogó páncélzatában már a…
A nagyapám akaratos, önfejű és a világ legmakacsabb embere. Egy háborús veterán volt, aki második világháborúból egy kulcscsontlövéssel szerelt le, Vietnamból pedig egy szétroncsolódott térddel tért vissza. Ez a történet azonban nem róla szól. Nem egészen róla, hanem egy kedves társáról, a jó magaviseletű, ám kicsit lusta macskájáról, Azúrról. Minden évben Hálaadáskor a nagyapám hozzánk…