Itt a farsang, áll a bál… mit is játszhatnánk mást, mint húsvéti játékot?
A mai feladat, hogy írjatok egy max. 100 szavas húsvéti locsolóverset.
Lehet hagyományos, népies rigmus, de megcsillogtathatjátok a humorotokat is. Vagy épp kipróbálhatjátok a nyuszi és a sci-fi, fantasy témák ötvözését, belevonva vámpíroktól szuperhősökig mindenkit…
Kalandra fel! Legyen benne rím, legalább sorvégi, de nem zárkózunk el a belső rímektől sem.
Mindenkitől egy megoldást várunk, és éjfélig lehet rá írni.
Mivel bolondok napja van, és mint tudjuk, bolondnak van szerencséje, ezért nem értékelünk, hanem sorsolással dől el, hogy ki az a szerencsés, aki tojás helyett szerkesztést nyer.
Méghozzá ilyen szép pirosat. A nyertes nevét stílusosan húsvéthétfőn áruljuk el.
Írók, tollat elő! Versre föl! 🙂
Rímfaragás a feladat, ez lesz bizony jó falat.
Kínrímekben jó vagyok, locsolni meg nem tudok.
De azért egy próbát teszek, hátha befutó leszek.
Zöld erdőben jártam, locsolj meg hát bátran.
Adok érte csokit, tojást, s egyebet,
csak locsolj már rám eleget.
Jöhet víz vagy bűzös kölni,
Esélyem nincs ezt megúszni.
Sajnos csak ennyire futja most,
és a szavak száma még így se lett sok(k).
De ha a szerencse mellém áll,
szép lesz a Húsvétom is már!
És most már csak annyit kérek,
csöndben nevessetek.
Nem értek a rímekhez,
a locsolást meg utálom. 😀
Anita: :)))))))))))))))))))))
Egy kis nyuszi hop-hop,
Talpa a talajon kop-kop.
Ugrándozva kukucskál,
A fű miatt kőre áll.
Magas fűben nagyokat nyög,
Majd egyszer csak jól felröhög.
Két tojást tojt nyulam bulam Húsvét ünnepére,
Ez lesz ám a víg lakoma, egész nap, estére.
A kis nyuszi vígad most már, nem fáj többé a hasa,
A tojások kint vannak már, örül neki, mint egy megszült anya.
Festi őket buzgalommal, megjelennek a szivárványszínek,
Így lesznek a rút tojásokból, pirosak és kékek.
Nyuszika ügyesen hullámokat rajzol,
Végül a tojásfestés lila pöttyökkel zárul.
Elégedett nyuszi koma a végeredménnyel,
Locsolásért húsvéti tojást adok, egy egész fészeknyivel.
Elmúlt a tél már itt van a tavasz
Itt ez a lecke, nagyon is ravasz.
Faragjunk verset, fakadjunk dalra,
Végül ha tetszik, akaszd a falra!
Elfogy a pia szárad a bejgli
Kár az üvegtől úgy ijedezni.
Nem hoztam magammal büdös vizet,
Jól tudom arra, senki sem fizet.
Szép hajad ázik, ha szódavíz fröccsen,
Mint, ki nem fázik, no, csinálj úgy bölcsen!
Üres a zsebem, és azt várom éppen,
Pénzzel vagy tojással kitömöd szépen.
Nem kapok zsozsót, és nem jön a tojás,
Húzom a csíkot, mert nálam ez szokás
Keserű kenyér a rímfaragcsálás
Abból én nem kérek, bár csinálná más!
Hogy én mennyire utáltam iskolás koromban a locsolkodást… 😀
Vers címe:
Intelem fiúknak.
Piros nyuszi sárga lábon –
Idetoltam a kerékpárom.
Jobb zsebemben Prada Candy,
Anyám ezért fog megölni
Ha meghívsz egy kancsó sörre,
Nem rád öntöm: a tükörre.
Nőjél nagyra, itt a tavasz,
Ezt kívánja az összes kamasz
Ez a húsvét minden évben:
Lágy tojás a farzsebemben,
Az út széle csupa tarka,
Várjatok fiúk, most balra!
Sok a lány, és nagy az osztály,
Sose igyál borra vodkát.
Ha kínálnak rázd a fejed,
Legyen drága az életed!
Krisztus feltámadt a mennyben!
A néptánccsoport itt a kertben.
60 forint egy kis tojás?
Drága módi a locsolkodás.
Kezem teszem a zsebembe,
Vizet öntök pendelyedbe.
A tüdőgyulladás is drága,
Majd meglocsollak az iskolába.
😛
Itt a nyuszi,
Hol a nyuszi
Piros tojást dobjál neki!
Ha elkaptad, fussál nyuszi,
Mert Cullenéknak te leszel a
Húsvéti vacsi^^
A bundád most még márkás termék
De ha lyukat szúrnak rajta,
Szidhatod majd Renesmee fejét.
Amint látod, verset írni nem tudok,
De attól még kellemes húsvéti ünnepeket kívánok!
Szabad-e locsólni?
„A húsvéti nyúl és Drakula gróf esete”
Egy tavaszi szép napon,
Drakula gróf szomorú vagyon,
mert elfogyott a sok szűz leányka,
s ő amúgy is nyúlvérre vágya.
Elméne az erdőbe,
hogy diétáját kipróbálja.
Egyszeribe elé toppan,
hosszúfülű nyulam-bulam.
Éppen jókor jössz te erre,
mert szükségem van a véredre!
– kacag őgrófsága,
ám a tapsi vállát rántja:
Jobbat mondok én most neked,
gyere segíts, nem bánod meg.
Mert kinek ilyen szép hegyes a foga,
a húsvéti tojásokat játszva megírja.
Aztán elviszlek locsolni,
meglásd, jól fogsz szórakozni!
Drakula gróf meghökkene,
s a gondolattal bíbelőde.
Mondd csak, nyuszi, kit locsoljunk?
Tán szép lányokat látogatunk?
Úgy van biza, vámpír komám,
hozd a tojást ízibe ám!
Zöld erdőben jártam,
Meg is fájdult a lábam.
Szereztem már csoki nyuszit,
Tőled kérek inkább puszit.
Meglocsollak, illatozzál,
Majd velem együtt falatozzál.
Az asztalon jó pálinka,
tojás, kenyér, finom sonka.
Szép leányok ide gyertek,
Engem ti most mind megnyertek.
Van énnálam szagos kölni,
Ezzel foglak meglocsolni.
Maradj nyugton, ne ugráljál,
Egyet fújok, addig várjál!
Ez is megvolt, még sincs este,
Igyatok hát kedvetekre.
Haza érek majd részégen,
Át kell vágnom erdőn, hegyen.
Lejárom én hát a lábam,
Otthon vár a meleg ágyam.
Csak egy kérdés maradt hátra,
Felteszem és ennyi mára.
Előkerül most a kölni,
Szabad-e locsolni?
Korán reggel én nem keltem,
Örültem, hogy pihenhettem.
De a szokás nagy hatalom,
Elindultam, locsolkodom.
Erdő szélén csodás kis ház.
Tarka. Talán mézeskalács?
Szeretem az édességet,
Betérek, ha szépen kérnek.
Kinéz a lány(?!?) az ablakon:
Gyere beljebb, szép lovagom!
– Ilyen rútat még nem láttam!
Mit csináljak? Meglocsoljam?-
– Hátha megszépül egy kicsit,
S a tojása szépen virít!-
Beléptem és köszöntöttem,
Szentelt vízzel megöntöztem.
Erre egy nagyot sikított,
Füstté és hamuvá vállott.
Tarisznyámat elővettem,
Minden jóval megtöltöttem.
Mentem tovább, hiszen mára
Sok locsolnivaló való lányka
Várhat még, míg leszáll az éj,
S tarisznyámba fér még lepény.
Húsvét, megváltás
Bicebóca kis emberek,
Kikért Jézus szenvedett,
Életetek nem látjátok,
Csupán a sok étkeket.
Kinek a húsvétja csak flanc,
Annak nincs is ünnepe.
Szállj magadba, mit súg szíved,
Köszönd meg a kegyelmet.
A Gecsmáné-kertjében
Magára hagyattaték,
Nagypénteken megfeszíték,
Onták vérét bűnidért.
Levévén a keresztfáról
A sírba elhelyezék,
Szombaton a szokás szerint
Dolgozni nem illenék.
De vasárnap, mikor kennék
Balzsammal az Úrnak testét,
Nem találák a barlangban,
Feltámadt életünkért.
Szenvedésén megváltott,
Bűnünktől megtisztított,
A mennybe befogadott,
S örök életet adott.
Érted történt, felbarátim,
Ünnepelj hát teljes szívvel,
S mielőtt a kölni cseppen,
Emlékezz meg csendességel.
Királylány sikolt, erkélyen alél,
bömböl a sárkány, menekül a nép.
Lesz-e királyfi, fehér-lóháton,
szüzet menteni, bármi áron?
Hős királyfi, vödör a kezében,
elszántság villog sötét szemében.
Minek ide vödör? Örök talány,
de loccsan a víz és éled a lány.
Menekül a féreg, viszi a szárnya,
minden bizonnyal a vizet utálja.
Alig tartja meg királyfit a lába,
merthogy a lány meg ugrik nyakába,
„Locsolni szabad-e?” – dadogja szája,
„Tiéd a kezem, s apám királysága!”
Utózönge:
– Megbeszéltük, előbb a húsvéti locsolás, aztán a királylányrablás!? Egyszer jegyeznéd meg a sorrendet! Piros tojás helyett elvehetem feleségül!
A sárkány csak szelíden pislogott.
Ó, Lehel, ez csodálatos! Gratulálok!
pocsék kis rigmus versenyen kívül arról, hogy: ugyanannyira tudok verset írni, amennyire iskolába járni szerettem.
Eppendorf csőben kavart levet,
Biológusoknak megfelelőt,
Laboráns nénik fejére,
Hétfőn is öntözhetőt,
Kevernek genetikusok, élettanászok,
Biotechnológusok, és madarászok…
Erlenmeyer lombikot akkor is rázni
Rázni, rázni…
Ha közben az egyetem ég,
Mázli, mázli mázli…
Akkora mázlijuk sose lesz, hogy elvigye a Tisza,
Vagy legalább az a bizonyos cica,
Vortexelt csőből öntözgető,
Rémálmomban se jöjjön elő!
Hosszas tanakodás után csak elküldöm ^^
Kinn a kapun zörget egy kéz,
Elég kitartó, vagy csak merész?
Kutyám elengedve, az ajtók zárva
Mégsem akarja feladni, mindez hiába.
Kilesek az ablakon, látom, vödör a kezében
Locsolkodni jött ez bizony, minden készenlétben
Felszaladok a padlásra, lenézek az utcára
Alattam a vendégem várakozó orcája.
Megragadom a dézsát, nagyot lendítek vele,
Csupa víz is lesz megviccelőm feje
Haragosan felnéz, megdörzsöli arcát
Én meg csak jót nevetek, ahogy felemeli ujját.
Játékos fenyegetés ez, látom, mosolyog
Részéről elég volt ez mára, el is sompolyog
A többiek elkedvtelenedtek, értenek a szóból
Én pedig hátradőlhetek, és falatozhatok a jóból.
Köszönöm, Borika! Kellemes húsvétot neked és az Aranymosó olvasóinak.