Amira Stone: Bumm, alma! Bumm!

− Gyorsan átugrom a 9-es szektorba, biztos megengedik, hogy használjam az eszközeiket. Csak nem fogadhatod ezeket gyűrött ingben.

− Szívem, ők mind tudósok, nem hiszem, hogy bármelyiküket is érdekelni fogja az ingem, és kétlem, hogy ki tudnád játszani az atmoszféra szabályzót.

− De jól kell kinézned, élőben fognak mutatni minden hálózaton.

− Nem, a sajtóengedélyeket visszavonták. A dokkban le fogják kapcsolni a kamerákat, hogy a Földről senki ne tudjon rájuk csatlakozni.

− Már szóltam az összes lenti ismerősömnek, hogy benne leszel a hírekben.

− Ma reggel küldték át a protokollt, sajnálom. DEFCON 2 lépett életbe.

− Mi? Egyszer az életben dicsekedni akartam, erre teljes hadkészültséget rendelnek el?

− Nyugalom, lesz még alkalmad hencegni. Ha sikeres lesz a teszt, nem csak a hírekben leszek benne, hanem az összes tananyagban.

− Á, hagyjuk, mindegy is. Sietek, azért teszek egy próbát. Vigyáznál addig Hirora? Reggelizzen, utána meg segíts neki fogat mosni.

− Ssh, zzz! Hova indulsz? Veled mehetek?

− Most nem kicsim, rohanok, már itt sem vagyok.

− Hova ment anya?

− Gőzölni.

− Az micsoda?

− A gőz? Mondjuk azt, hogy gáz halmazállapotú víz, olyan, mint egy nagyon sűrű, forró levegő, ami ha kihűl, lecsapódik és tönkrevág mindent az állomáson. De ki lehet vele simítani a ruha ráncait, és anyádnak jelenleg ez fontosabb. Képzeld, az én anyám minden reggel frissen kigőzölte a ruhám, még az alsónadrágomat is, és…

− Zzzz!

− De jó, hogy figyelsz. Gyere, ülj le enni.

− Bubu is ehet velem?

− Bubu?

− Hát Bubu! Ő a világ leggyorsabb kardhala.

És a legkevésbé energiatakarékos.

Ha nagy leszek, kapok egy ilyen kardhalat? Egy sajátot. Amit vezethetek.

− Az harci jármű, csak katonák irányíthatják. Katona akarsz lenni?

− Én nem leszek katona. Soha. Veszélyes.

− Ez az okos beszéd. Tanulj csak, a tudományok hasznosak és békések.

− Nem akarok tudományt sem.

− Mi a bajod a tudományokkal?

− Veszélyes. Mint a katona.

− Ezt miből gondolod?

− Te is ezt csinálod, és űrlényekkel fogsz találkozni. Akik felfalhatnak.

− Ők ugyanolyan emberek, mint mi, nem falnak fel senkit.

− És ha igen?

− Majdnem egy éve tartjuk velük a kapcsolatot, némelyikük igen jó barátom lett. Hidd el, teljesen olyanok, mint te vagy én.

− És ha ez csak álca? Mint a Testrablókban?

− Mi a… Honnan hallottál a Testrablókról?

− Zacktől.

− Ő honnan vette ezt a butaságot?

− Az apukája mondta neki. Mesélte, hogy vannak űrlények, akik ellopják az emberek testét, hogy úgy nézzenek ki, mint mi. És olyanok is vannak, akik tojásokat raknak belénk. Aztán bumm, kirobbannak a pocinkból. Meg van, hogy kiolvasztjuk a jégből, akkor belénk mászik és szörnyeket csinál belőlünk.

− Ezek mind ostobaságok. Majd beszélek Zack apukájával, hogy ne tömje ilyenekkel a fejeteket. Csak elavult történetekkel akar ijesztgetni titeket, amik ráadásul nem is kisgyerekeknek valók.

− Akkor ezek felnőtt mesék?

− Pontosan. Régen az emberek mindenfélét kitaláltak az űrlényekről, és senki nem gondolta, hogy egyformák vagyunk, egyformán gondolkodunk, és a technológiánk is azonos. Mindösszesen a háborúk kerülték el őket, szóval sokkal békésebbek és barátságosabbak, mint mi. Nekik több félnivalójuk van tőlünk, mint nekünk tőlük.

− Tehát nem is űrlények?

− Hát… ha azt nézzük, az űrből jöttek, de számukra meg mi érkeztünk onnan. Valójában, mind űrlények vagyunk, de mellette emberek is, nem pedig holmi kitalált szörnyek. A Föld lakók és az Élet lakók egyformák. Edd gyorsabban a müzlidet, mert teljesen szétesik.

− Nem kell. Minden reggel ezt eszem.

− Márpedig más nincs. Legfeljebb egy kis gyümölcs, alma meg… Ez vajon narancs?

− Apa? Ha az űrlények emberek, akkor miért akarják elpusztítani a Földet?

− Ezt is Zack apukája mondta?

− Aham. És azt is, hogy ezért nem engedik őket a Földre. Igaz, hogy a fegyvered akarják?

− Amerikaiak. Amit nem értenek, abban fenyegetést látnak. Hiro-csan, jól jegyzed meg, nem fegyvert csinálok. A technológia, amin a csapatommal dolgozunk, a Földnek hasznos lesz. Látod ezt a pici zabpelyhet? Egy ennél is kisebb anyag elláthatja majd az egész bolygót energiával, nem lesznek többé atomerőművek, káros anyag kibocsátás, és még sorolhatnám. Ezért kutatjuk az antianyagot, és az Élet bolygó tudósai ugyanezt teszik, és együtt eredményesebbek lehetünk. Az életbeliek azért nem a Földre mennek, mert… Hallottál már a ’43-as CERN katasztrófáról? Nem? Sebaj, majd tanulni fogod. A lényeg, a Földön tilos részecskegyorsítót használni, azt a gépet, amivel dolgoznunk kell. A kutatások az űrállomáson zajlanak, és őket ezek érdeklik, nem a politikusaink, vagy a múzeumaink.

− De Zack apukája…

− Na, halljam. Mit mondott még?

− Hogy bombát csinálsz.

− Hoster-szama nem ért a tudományokhoz.

− Akkor az a valami nem robban?

− Hogy is mondjam… Az antianyag magával a robbanással hozza létre az energiát, de azt a robbanást kordában tartjuk.

− Koltátban? Az olyan, mint egy ketrec? Bezárjátok?

− Kordában, vagyis megfelelő eszközökkel irányítjuk. Nézd, itt van ez az alma, ha kettétöröm, és… uh.

− Ha-ha. Gyenge vagy.

− Nem vagyok gyenge, ez az alma túl erős. Mivel növeszti anyád az üvegházban? Szteroiddal? Szóval, kettévágom ezt az almát. Mindkét fele teljesen egyforma, és…

− Abban több a mag.

− Nem az a lényeg. Egyformák, oké? Piros, kerek és alma. Az egyik fele az anyag, a másik fele az antianyag. Ha ezeket összeillesztem, a robbanásukból tiszta energia keletkezik.

− Az almából?

− Az anyag és az antianyag találkozásából.

− De azt mondtad, az alma az anyag.

− Nem. Hm… Minden anyag. Az asztal, a zoknid, a játékod, a hajad.

− Én is?

− Te is. Érted?

− Aha. Ha egy olyan ember mellé tesznek, aki úgy néz ki, mint én, felrobbanunk.

− Jaj, nekem. Az az ember az alteregód lesz, a hasonmásod, és ő is anyag, mint te. Mi a Földön, és minden, ami a Földön keletkezett, vagy általunk, az egységesen anyag. A bolygónk légtere és ez az állomás is.

− Akkor az altetegómnak az űrből kell jönnie?

− Menj, mosd meg a fogad.

− De…

− Majd máskor folytatjuk, úgy öt év múlva, ha már átgondoltam, miként tudnám elmagyarázni.

− Micsodát, szívem?

− Épp a kutatásomról beszéltem a fiunknak.

− Kicsi még hozzá, a szónikus eszközöket sem képes egyedül használni, akkor hol értené az elméleti fizikát?

− Idő kérdése, és ez már nem elméleti lesz, hanem alkalmazott.

− Anyaaa!

− Tessék, a dentit se tudja bekapcsolni, ezért mondtam, hogy segíts neki. Megyek! Itt az inged, vedd fel.

− Gyűrött.

− A szektorból se jutottam ki. Hoster parancsnok a labor és a dokk kivételével mindent lezáratott. Egyedül az irányító központban tartózkodhatnak tisztek.

− Megőrült. Fogadni mernék, ha Hawking egy másik univerzumba utazhatott volna, tisztelettel fogadják, nem pedig felfegyverkezve.

− Anyaaa! Képzeld, apa azt mondta, ha megöleljük az űrlényeket, felrobbanunk!

− Ikuto! Mivel tömted a gyerek fejét? Kicsim, apád biztos nem úgy gondolta. Ugye?

− Bumm! Bumm!

− Mondtam, én csak az anyag és antianyag ütköztetését magyaráztam.

− Úgy látod, megértett belőle bármit is?

− Az űrlények olyanok, mint mi. Apa mondta. Ha összeillünk, lesz bumm.

− Nem lesz semmilyen bumm. Hiro-csan, az életbeliek is, és mi is anyagok vagyunk, nem lépünk reakcióba egymással.

− Akkor ők altetegog? Az űrből?

− Nem, hanem…

− Vagy befejezed a magyarázkodást, vagy belekezdek a teremtéstörténetbe és sintó papot nevelek a fiadból.

− Pusztán azt szeretném vele megértetni, hogy nem kell félnie az életbeliektől. Tudod te, Hoster-szama miket mesélt a fiának és Hironak? Miért engeded át oda?

− A gyerekek kedvelik egymást, és szerintem megéri jóban lenni a védelmi parancsnokkal.

− Szerintem pedig nem. Fegyvermániás fanatikus. Jobb társaságot is találhatnátok.

− Te beszélsz? Aki űrlényekkel haverkodik?

− Életbeliek, nem űrlények. Ráadásul Dr. Arg sokkal értelmesebb, mint bármelyik tudós ezen az állomáson, vagy a Földön. Az antianyag elmélete forradalmasítani fogja a fizikát, és az egész univerzumot átformálja. Vagyis, két univerzumot.

− Ne istenítsd. Lehet, hogy tele van elméletekkel, de eredményt sosem ért el. Legalább nektek az majdnem sikerült.

− Szívem, ez közel sem olyan, mint nálatok. Egy majdnem zöldség is zöldség, de a fizikában vagy eredményt érsz el, vagy nem. Nincs köztes állapot. Mi is csak szubatomi szinten tudtuk elvégezni a tesztet, és Dr. Arg megismételte. Ugyanazt az értéket kellett volna kapnia, de a teszt nála valamiért negatív lett, pedig minden eszköz és beállítás egyezett. Valahol félremennek a dolgok, de ha együtt dolgozhatunk, egy telepen, és ha ez az elmélete a tökéletes anyagról működni fog, az… az elmondhatatlan.

− Ők aszalma egyi fele, mimeg mászik.

− Hiro, ne beszélj a dentivel a szádban, mert felsérti az ínyed. Vedd ki, és utána ehetsz egy almát.

− Egy almával prezentáltam neki az elméletet, szerintem csak azért mondja, és nem kér.

DR. HASZEGAVA IKUTO AZONNAL JELENTKEZZEN AZ ÖTÖS DOKKNÁL!

− Hallottad? Kapd fel az inged, és futás.

− Ez életem nagy napja. Ha összetesszük a tudásunkat, ha sikerülni fog…

− Sikerülni fog. Szeretlek.

− Bumm! Bumm! Alma!

− Hiro, tilos az étellel játszani. Te meg siess, szívem.

− Fordítva tartja az almát.

− Tessék?

− Ugyanaz, mégis más, mint a fénykép negatívja.

− Ikuto, most miről beszélsz? Mindjárt csatlakozik az űrhajó, menned kell.

− Hiro-csant nézd. Rosszul illeszti össze az almát. De ha a vágott felével tenné, nem ellenirányban…

− Ikuto, falfehér lettél. Mi a baj?

− Igaza van. Az alma fele. A teszteknél ezért kapta Dr. Arg a mi eredményünknek az inverzét, mi meg az övékét. Csak a számokat néztük, a gépeket, közben meg végig itt volt a szemünk előtt a megoldás. A tiszta anyag elmélet. Ők!

− Megijesztesz. Miről beszélsz?

− Az alma! Mi és ők! A két párhuzamos univerzum, amiben a fizika törvényei azonosak. Egy egész két fele, csak eddig légüres tér volt köztünk. Nem érted?

− …

− Mi vagyunk az antianyag. Mi! Amint csatlakozik a hajó, mind…

− Bumm, alma! Bumm!

− Felrobbanunk. Meg kell állítanom a…

VN:F [1.9.21_1169]
Rating: 10.0/10 (3 votes cast)

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük